
Fotó: Gábos Albin
Egyik párttal sem köt hosszútávú együttműködési megállapodást az RMDSZ a következő másfél évben, hiszen a PSD–ALDE kormánykoalíció és az ellenzéki pártok is többszörösen bizonyították az elmúlt időszakban, hogy nem állnak ki a magyarság védelme érdekében. Ezért az RMDSZ a következő parlamenti választásokig tematikáktól és törvényektől függően csak pontszerűen keres majd partnereket. A megváltozott politikai helyzetben továbbra is számítanak a magyar kormány támogatására, amely már sokszor segített a szövetségnek „kilábalni a nehéz helyzetekből”.
2019. július 08., 17:352019. július 08., 17:35
Egy korszak végeként tekint az RMDSZ a most lezáruló parlamenti ülésszakra, hiszen szinte ennek végéig életben volt az együttműködési megállapodásuk a PSD–ALDE kormánykoalícióval, az úzvölgyi helyzet elmérgesedése miatt azonban azt felbontották. Ezáltal a következő parlamenti választásokig hátramaradt másfél évben a szövetség sokkal nehezebb helyzetben lesz, mint az elmúlt két és fél évben volt – erről beszélt hétfői sajtótájékoztatóján Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő.
„A parlamenti munkánk szempontjából egy két és fél éves időszak végén járunk, és ez azért jelent fordulópontot, mert a most lezáruló szemeszternek szinte a végéig a kormánykoalícióval volt egy együttműködésük, amelyből noha számos eredmény született, az úzvölgyi temető ügyében történt mulasztások miatt egyértelművé vált, hogy ezt nem lehet tovább vinni, mert a kormány képtelen a törvényesség útján hatékonyan eljárni” – mutatott rá Korodi. Hozzátette: mivel egy új korszak kezdődik, érdemes egy pillantást vetni az elmúlt időszakra, ezért Tánczossal együtt röviden összefoglalták az elmúlt két és fél év eredményeit és kudarcait. Mint mondták, számos fontos kérdésben voltak kezdeményezők vagy támogatók, ilyen volt például
a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraindítása;
a telekkönyvezési rendszer módosítása;
a visszaszolgáltatási procedúrák könnyítése;
a háziorvosi rendelők könnyebb működtetésére vonatkozó módosítás.
Fotó: Gábos Albin
Ugyancsak eredményként említették azt, hogy kezdeményezésükre törvény született, hogy ne szűnhessenek meg magyar osztályok a magyarságot képviselő szervezet beleegyezése nélkül, a GYES törvénymódosításával pedig elérték, hogy ne kapjanak kevesebb támogatást azok a személyek, akik kevesebb mint 12 hónappal a gyerekük születése után ismét gyermeknevelési szabadságra mennek.
Említették még többek között az óvodai oktatás kötelezővé tételét, amelyet 2030-ig kell fokozatosan életbe léptetni, és azt is, hogy az elemi iskolákban továbbra is taníthatják tanítók a román nyelvet.
illetve azt is elismerték, hogy a közbeszerzési procedúrák megkönnyítését egyelőre nem tudták elérni többszöri próbálkozásra sem.
„A számos eredmény ellenére a közhangulat a kisebbségi ügyeket illetően nem javult. Ezért arra törekszünk, hogy a következő másfél évben minden politikai alakulattal fenntartsunk egy párbeszédet, hogy csökkenteni tudjuk a feszültséget. Látjuk, tudjuk, hogy olyan személyek nyertek fontos tisztségeket úgy kormányzati, mint ellenzéki oldalon, akik ebből a szempontból gondot fognak jelenteni. A politikai helyzet megváltozott, és ebben kell gazdálkodnunk azzal a mandátummal, amellyel a közösség bennünket megbízott” – magyarázta Korodi, aki azt is leszögezte, hogy
„Ez az új helyzet nem jelenti azt, hogy a mostani ellenzéki pártokkal szoros kapcsolatot tudunk kialakítani, hiszen az elmúlt két és fél évben számtalan olyan, a magyar közösséget érintő jogszabályunk volt, amelyeket elleneztek és fennhangon kritizáltak. Ezáltal nem látjuk az alapjait annak, hogy ezt meg lehetne változtatni a következő időszakban. Tárgyilagosan úgy gondoljuk, hogy a következő parlamenti választásokig hátralévő egy és fél év egy olyan időszak lesz, ahol az RMDSZ tematikáktól és törvényektől függően pontszerűen keres partnereket. Tudjuk, hogy ennek az eredményessége alacsonyabb, de ebben az időszakban ez az egyetlen járható út létezik számunkra” – húzta alá Korodi.
Tánczos a téma kapcsán arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban
Azt is leszögezte: ez nem egy kampányjellegű, hanem egy rendszeres, tájékoztatáson és egyeztetéseken alapuló stratégiai együttműködés a magyar kormánnyal, amely már „sokszor segített kilábalni a nehéz helyzetekből”.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!