
Benczédi Ilona Egy kosárban című alkotása
Fotó: Forrás: Erdélyi Művészeti Központ
Benczédi Ilona szobrászművész kiállítása nyílik meg pénteken 18 órakor Sepsiszentgyörgyön, az Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében. A tárlatot Bordás Beáta művészettörténész, a kiállítás kurátora méltatja az alkotó jelenlétében.
2023. május 19., 17:162023. május 19., 17:16
Benczédi Ilona kisplasztikai munkái a művészi groteszk eszközeivel tragikomikus helyzetképeket örökítenek meg. Portrészobrai és kompozíciói általában a hétköznapok átlagemberét állítják elénk, humorral és együttérzéssel ábrázolva őket. Kedvenc anyaga az agyag és a kőcserép, amit szeret mozaikkal – esetleg fémmel vagy fával – társítani.
Alkotásai rávilágítanak arra, hogy valójában milyenek vagyunk mi, emberek, amikor kendőzetlenül feltárják gyengeségeinket, hibáinkat:
Benczédi Ilona Családi fotó című alkotása
Fotó: Forrás: Erdélyi Művészeti Központ
Benczédi Ilona ifjúsági országos bajnok volt magasugrásban, azonban egy komoly térdsérülés után a rajzolás, majd a szobrászkodás felé fordult. Tizenhat évesen édesapjával, Benczédi Sándor szobrásszal (1912-1998) közösen készítette el első köztéri alkotását, a kolozsvári Metropol vendéglő kerámiafalát. 1967-1973 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, szobrászat szakon végzett Vetro Artur irányítása alatt. Ezt követően rendszeresen állított ki megyei és országos csoportos tárlatokon. 1987-ben Svédországba disszidált, ahol már a következő évben egyéni kiállítással mutatkozott be. Jelenleg felváltva él Budapesten és Svédországban.
Az Erdélyi Művészeti Központban rendezett kiállítás az életművet lezárni készülő alkotó számvetése öt évtizede folytatott munkásságával. A tárlat a művésznő 53 alkotását mutatja be a kisplasztikáktól a többféle anyagot felhasználó nagyméretű installációkig, és június 15-ig látogatható keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton 10 és 16 óra között.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!