Logót – akár székelyföldi szimbólumokból

15. századi, de 21. századi székely szimbólumokkal is találkozhatunk a marosvásárhelyi Bernády Házban, ahol szerdán délután nyílt meg a Címer és pecsét a Székelyföldön című vándorkiállítás. A székely szimbólumok használatának kérdése nem olyan rég vált napirendi kérdéssé, főként a politikai életben.

Szász Cs. Emese

2011. június 09., 14:222011. június 09., 14:22

2011. június 09., 16:242011. június 09., 16:24

Pál-Antal Sándor és Borboly Csaba a megnyitón

A székely zászló használatával ugyanakkor felmerült a kérdés is, hogy vajon miből, hogyan alakult ki ez a szimbólumunk. A Hargita Megyei Tanács kezdeményezésére alakult meg a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport, amely kutatta a székely jelképeket, és arra törekedett, hogy a szimbólumok feltárásával közkinccsé tegye azokat. A munkacsoport négy tagja: Mihály János történész, Szekeres Attila István címergrafikus, Pál-Antal Sándor történész és Zepeczaner Jenő muzeológus több hónapos munkájának eredményeképpen született a tárlat. „Nem titkolt szándékunk, hogy a kiállítással elérjük, az intézményvezetők, egyesületek, cégek, vagy bárki, aki logót tervez, az lássa, hogy volt és van mire büszkék legyünk, s esetleg a hagyományos szimbólumainkból ihletődjön” – mondta a marosvásárhelyi megnyitón Hargita megye önkormányzatának elnöke, Borboly Csaba.

Pál-Antal Sándor felhívta a figyelmet, hogy a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezetei által használt szimbólumokból kaptak 15. századit, de bemutatták a napjainkban használtakat is. A kiállított pecsétek reprodukciók, részben a címer és pecsét használatát engedélyező kiváltságleveken megadott színes rajzok és pecsétnyomók, részben viasz-, felzetes vagy tuslenyomatok. A címerkutató rámutatott, hogy mikor és hol kezdték el használni a kivont kardot az átszúrt szívvel, vagy a csillagokat, napot és holdat, és ma hol, miket őriznek még meg szimbólumaink.