
Fotó: Gábos Albin
Főként a kulturális intézményektől bocsátottak el néhány munkatársat, többségében azonban átszervezéssel, munkakörök újraosztásával, vezetői pozíciók megszüntetésével oldották meg az önkormányzatok és alintézményeik a kormány által előírt 10 százalékos létszámcsökkentést Hargita megyében. A vezérigazgatói, irodavezetői posztok felszámolásával egyidőben néhány érintettnek csökkenni fog a fizetése.
2024. július 05., 10:152024. július 05., 10:15
2024. július 05., 10:512024. július 05., 10:51
Hargita Megye Tanácsa apparátusának kerete a korábbi 241 állásról 219-re csökkent – tudtuk meg a megyei önkormányzattól. A kormány írta elő 10 százalékos létszámcsökkentést a közhivatalokban, a végrehajtási határidőt pedig június 30-ával szabta meg.
„Az álláskeret ugyan csökkent, de nem került sor elbocsátásra” – válaszolták a Székelyhon érdeklődésére. Hozzátették, amióta megjelent a jogszabály, megkeresték a legemberségesebb lehetőségeket a csökkentésre.
– részletezték.
Ezzel párhuzamosan a Hargita Megye Tanácsánál további fontos változtatásokat vezettek be:
„Annak következményeként, hogy a vezérigazgatóságok igazgatóságokká alakultak, kisebb létszámmal és átszervezett munkakörrel működnek tovább” – jegyezték meg. Továbbá a jogi igazgatóságból jogi osztály lett, tudtuk meg. Ugyanakkor szintén változás, hogy
„A korábbi 25 vezető tisztségből 6 megszűnt, ezek közül 3 betöltetlen tisztség volt, 3 pedig átalakult végrehajtói állássá. Ezzel együtt 3 irodát is felszámoltunk: az elemző irodát, a digitalizáció irodát és az elnöki ellenőrzési testületét (corp control)” – sorolták a szerkesztőségünknek küldött tájékoztatásban.
Az új szervezeti és működési szabályzatot egyébként a megyei önkormányzati képviselő-testület legutóbbi soros ülésén fogadták el.
A megyei önkormányzathoz tartozó alintézményeknél is előírás volt az állások keretének 10 százaléknyi csökkentése.
– fogalmazott Hargita Megye Tanácsának sajtóosztálya.
Az alintézmények közé tartozik többek között a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, a Hargita Kiadó, a Hargita Népe Lapkiadó, a Vámszer Géza Népművészeti Iskola, a Kájoni János Megyei Könyvtár, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, a Hargita Megyei Nevelési és Tanácsadás Erőforrás Központja, Hargita Megye Tanácsának Hegyimentő Közszolgálata, a Hargita Megyei Személynyilvántartó Igazgatóság. Utóbbi két intézmény mentesült az átszervezés alól.
Fotó: Gábos Albin
A Hargita Megye Tanácsától kapott válasz szerint – amely Borboly Csabának, az ősszel leköszönő tanácselnök e-mail-címéről érkezett –
Mint fogalmaznak, így lehetett volna csökkenteni nemcsak a költségvetési kiadásokat, hanem a magánvállalatok, vállalkozók és az emberek adminisztratív költségeit is, jelentősen.
Ferencz Angélát, Hargita Megyei Kulturális Központ vezetőjét is megkerestük, aki elmondta, hogy alintézményüknél nem kellett elbocsátaniuk senkit.
– magyarázta. Hozzátette, ez az intézkedés viszont megnehezíti az intézmény munkáját, még annak ellenére is, hogy várhatóan ősztől elköltözik az intézményük a jelenlegi székhelyéről, mivel fel fogják újítani az ingatlant (a régi fogászat épületét), így nem kell majd az épületet ügykezelniük. Ezt leszámítva egyre nagyobb volumenű munkát végeznek.
– mutatott rá a visszásságra az igazgató. Az állások megszüntetésével, vagy az alkalmazások befagyasztásával egyre kevesebb alkalmazottal kell helytállniuk, miközben egyre több a rendezvény, egyre nagyobbak a kihívások. Jelenleg a kulturális központnál 11-en dolgoznak.
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság részéről pedig arról beszélt, hogy nekik is strukturális átszervezést kellett végrehajtaniuk, azonban nem kellett elbocsátaniuk senkit.
– jegyezte meg. Hozzátette, így nemhogy leépítéseket végeznek, hanem éppen a kulcspozíciókba keresik az embereket.
A csíkszeredai önkormányzatnál ugyancsak nem volt szükség elbocsátásokra, átszervezéssel megoldották a helyzetet.
„Nem kellett senkit elbocsátanunk, mert olyan állásokat szüntettünk meg, amelyek nem voltak betöltve” – osztotta meg érdeklődésünkre Karda Róbert is, Csíkszentdomokos polgármestere. Mint magyarázta,
Szántó László, Csíkkozmás polgármestere elmondta, nem kellett elküldeni senkit az önkormányzattól, viszont
Nem tudjuk, hogyan lesz – jegyezte meg. Jelenleg 27-en dolgoznak a csíkkozmási községházán.
Pálfalván viszont érvágás volt a községnek, hogy egy könyvtárosi állás megszűnt.
Kihirdette szerdán Nicușor Dan államfő az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-éig meghosszabbító jogszabályt.
Csaknem négymillió lejt szán a Maros Megyei Tanács a marosvásárhelyi körgyűrű egyik szakaszának előkészítésére, átvállalva a megvalósíthatósági tanulmány költségeit. Ez egy komoly lépés a 19 kilométeres út megépítése érdekében.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára feliratkozott több mint 148 ezer diák közül 4883 nem jelent meg szerdán a matematikából tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Az Alkotmánybíróság ma megerősítette, hogy alkotmányos az a törvény, amellyel megduplázták a barnamedvére vonatkozó kilövési kvótát – jelentette be közösségi oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége Ovidiu Popát, Radu Opreát és Marian Neacșut bízta meg azzal, hogy az alakulat nevében tárgyalásokat folytassanak a parlamenti pártokkal a PSD-kormány támogatását rögzítő megállapodásról.
Amerikai egyetemek, középiskolák, fogadócsaládok és pályaorientációs programok várják azt a 44 diákot, akik a Márton Áron Főgimnázium Marci2US programjának első résztvevőiként utazhatnak az Egyesült Államokba.
Medve jelenéte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a Csíkszentlélek községhez tartozó fitódiakat szerda délután.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
4 hozzászólás