
Az örök kérdés: mennyire nyúlnak bele a szerkesztők? Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
VV Majka és a ValóVilág, Donald Trump és Az állommeló is szerepel abban az elemzésben, amelyet a napjainkban második fénykorát élő valóságshow-król készítettek.
2024. október 17., 08:202024. október 17., 08:20
A valóságshow-gyártás kulisszatitkait mutatja be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánykötete – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel. A közlemény szerint már elnököt is adhatott Amerikának napjaink egyik legvitatottabb műsorformátuma, a második aranykorát élő valóságshow, és
Hozzátették, hogy friss kiadványában a ValóVilág 11 tudományos igényű elemzésével mutatja be a realitygyártás világát az NMHH Médiatudományi Intézete. A kötetben az áll, hogy
Ezen műsoraikban a kereskedelmi médiumok „legyárthatják” saját celebjeiket, akiket utána különféle egyéb produkcióikban is tovább futtathatnak, amíg egy következő valóságshow ki nem neveli a hírességeik újabb generációját.
A szereplők azonban hosszú távon többnyire mégsem tudnak mit kezdeni a hirtelen jött ismertségükkel, bár időnként egy-egy realityszereplő valóban képes meglovagolni a hirtelen jött népszerűségét – fejtették ki, hozzátéve, hogy
vagyis Majoros Péter volt a ValóVilág első évadából, aki hirtelen ismertségére építve mára egy, az egykori villalakói szerepétől teljesen elkülöníthető zenei karriert is befutott.
Nemzetközi kitekintésben Donald Trump amerikai elnökké válásában is nagy szerepe lehetett annak, hogy előtte számos valóságshow-ban szerepelt, többi között a The Apprentice című – Magyarországon jelenleg Az álommeló néven futó – üzleti realityben, amely kidomborította a nézők és későbbi szavazók előtt Trump minden olyan képességét, amely mind egy sikeres üzleti, mind egy sikeres politikai vezetőnél elengedhetetlen – írták.
A kötet kiemeli, hogy a realityműsorok időről időre fontos közéleti témákra is ráirányíthatják a figyelmet: az alkotók az 1990-es évektől rendszeresen beemeltek a műsoraikba olyan figyelemre érdemes topikokat, mint a kisebbségi jogok kérdése vagy a HIV-vírus terjedése.
A médiumok ezeket az izgalmas és gyakran megosztó témákat természetesen elsősorban a nézettségük növeléséért mutatták be, de vitathatatlan, hogy ezzel hatékonyan formálták a társadalom valóságérzékelését és a kulturális közbeszédet – olvasható a közleményben.
A kiadvány felidézi, hogy a realitygyártás a 2010-es években háttérbe szorult, de kiemeli, hogy
mind a gyakran megújuló műsorkínálatot követelő közönség, mind a Covid-járvány a viszonylag könnyen, olcsón és gyorsan előállítható, izolált környezetben és kevés ember bevonásával leforgatható produkciók felé terelte a média- és streamingszolgáltatókat.
A tartalomgyártók így ma is előszeretettel készítenek realityműsorokat, a ValóVilág sokéves nézettségét elemezve mégis az látható, hogy a műsor televíziós népszerűsége óriási mértékben beszakadt: a 2002-es indulás óta a milliós napi nézőtábora százezer alá csökkent. Ennek hatására a műsor 2014–2015-ös évada már az RTL másodcsatornájára szorult, az aktuális széria egy jelentős része pedig az online térbe került.
Az RTL internetes felületeinek látogatottságát vizsgálva látható, hogy
és csak időszakosan, egy-egy jelentősebb esemény idején tudott újra emelkedni - írták.
Ugyanakkor a multiplatformos tartalomkihelyezés, a televízió mellett a streamingfelületeken és a közösségi platformokon történő megjelenés, az új formai vagy műfaji keretbe helyezett tartalmak újracsomagolása sikeresen terelte a nézőket a közösségi média felületeire, erősítve a közösségi televíziózást – tették hozzá.
Úgy folytatták, hogy a kötetben elemzés olvasható a műsorban megjelenített fizikai és verbális agresszióról is, valamint azon esetekről, amikor a szereplők megalázó helyzetbe kerültek. Az is megtudható az elemzésből, hogyan jelenítette meg a nemi szerepeket a show-műsor, milyen társadalmi üzeneteket közvetítettek ezzel a készítők, és hogyan próbálták maximalizálni a nézettségüket e témák behozatalával. Olvasható továbbá a valóságshow-szereplők sorsára és életüknek alakulására fókuszáló írás is, a kötet utolsó munkája pedig a műsorok szereplőire és műsorvezetőire fókuszálva elemzi a ValóVilág 11 és a BeleValóVilág műsorát.
A kiadvány újdonságszerűségét emeli, hogy több szövege olyan fontos kérdéseket boncolgat, amelyeket hazai vizsgálat célirányosan mindeddig nem válaszolt meg. A kötet így nemcsak kommunikációs szakemberekhez és médiatudósokhoz szól, hanem mindenkihez, aki szeretné közelebbről is megismerni és megérteni a kortárs médiakultúra és médiagazdaság aktuális jelenségeit és változásait – áll a közleményben. A tanulmány ezen a linken érhető el.
Egy nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként szombaton egy craiovai park jeges tavába, hogy megmentsen egy ötéves kislányt. Aztán további öten – köztük a lánya apja – siettek a gyermek segítségére, de csak a vendégmunkásnak sikerült elérnie a kislányig.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
szóljon hozzá!