
Gáspárik Attila. Archív
Fotó: Haáz Vince
E-mailben küldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila kedden. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának távozását a magyar társulat tagjai napokkal ezelőtt szóban és írásban követelték.
2022. szeptember 06., 16:502022. szeptember 06., 16:50
2022. szeptember 06., 18:312022. szeptember 06., 18:31
Lucian Romaşcanu tárcavezetőnek és Demeter András államtitkárnak címzett elektronikus levelében kedden délután lemondott a kéttagozatos Marosvásárhelyi Nemzeti Színház éléről Gáspárik Attila. A Tompa Miklós Társulat színészei néhány nappal ezelőtt szóban és írásban követelték a mielőbbi távozását.
A színházigazgatónak címzett levelet egyedül Henn János, a magyar tagozat művészeinek képviselője írta alá, de amint elmondta, négy színész kivételével a többi mind egyetértett vele. A helyzet feloldására a kultúrminisztérium is kereste a megoldást: kedden délelőtt Demeter András még arról beszélt a Krónikának, hogy a szaktárca egy huszárvágással készül intézni az ügyet. Mint hozzátette, ez nem épp olyan egyszerű feladat, annál is inkább, mivel a következő vezérigazgatóra különleges feladat vár.
Gáspárik Attila 2011-ben az RMDSZ javaslatára került a marosvásárhelyi teátrum élére. Első két mandátuma alatt mindkét tagozaton jelentősen nőtt az előadások és egyben a nézők száma. A színház fenntartója csak az első ciklusával volt teljesen elégedett, a második utáni kiértékelőn már nem kapott olyan osztályzatot, amely automatikusan egy harmadik mandátumra jogosította volna fel. Ezért versenyvizsgára kellett volna jelentkeznie, csakhogy a szaktárca folyamatosan halogatta ennek kiírását. Kéthavonta hosszabbították a kinevezését, a legutóbbi október 17-én jár le.
Levélben tájékoztatta az államfőt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila a színházépület rossz állapotáról, és bejelentette lemondását, arra hivatkozva, hogy tehetetlen a problémával szemben. A kedden nyilvánosságra hozott levélben Gáspárik Attila felidézi, hogy 11 éve vezeti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, amelynek 1973-ban emelt épülete mára olyan rossz állapotba került, hogy az alkalmazottak és a közönség testi épségét veszélyezteti. „Az általam tizenegy éve irányított Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épülete olyan siralmas állapotba került, hogy tulajdonképpen nap mint nap kockáztatjuk művészeink, alkalmazottaink és közönségünk biztonságát. Az épületet 1973-ban avatták fel, azóta nem eszközöltek rajta jelentősebb felújítást, illetve nem hőszigetelhettük, ami a magas energiaárak miatt pokoli hideg évadra nyit kilátást. A kormányprogramban ugyan tételesen megjelenik az épület felújításának terve, de mindezidáig még az állapot felmérése sem valósult meg” – olvasható a Klaus Werner Iohannis államfőhöz címzett levélben. Gáspárik hozzáteszi, kudarcot vallottak a kulturális, illetve a fejlesztési minisztérium érzékenyítésére tett kísérletei, és a Maros megyei parlamenti képviselők sem mutattak érdeklődést a színház állapota iránt – írja az Agerpres hírügynökség. „A második nagy probléma a színház vezetőjének helyzete. Kilenc hónapja nincs teljes jogú vezetője az intézménynek. Két pályázat útján szerzett mandátum után 30, illetve 60 napos átmeneti időszakokban vezetem az intézményt. Ilyen megbízásokkal nem lehet gördülékeny, hiteles tevékenységet szervezni. Ezt a két nagy problémát szem előtt tartva vészhelyzeti jelzésként – a kialakult helyzetre való tekintettel, melybe méltatlanul jutott a Nemzeti Színház, az egyetlen olyan intézmény, melynek tevékenysége a román és a magyar kultúrát, illetve az európai kultúrát egyaránt szolgálja – úgy döntöttem, hogy lemondok az igazgatói posztról. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház példát állított a román és magyar kultúra interkulturalitásának hangsúlyos felvállalására: évente mintegy 100 000 kedvezményezett gyakorolja a jó együttélést egymás kultúrájából merítve ihletet” - fogalmazott Gáspárik. Az igazgató arról is tájékoztat a nyílt levélben, hogy az időközi megbízatása október 19-én jár le, lemondása szeptember 19-én lép hatályba. A hátralévő időszakban annak érdekében fog tevékenykedni, hogy a változások ne érintsék a művészeket és a közönséget. Gáspárik Attila azzal zárja az államfőhöz címzett sorait, tudja, hogy gesztusa ”kissé teátrálisnak tűnhet”, de Novák Katalin magyar köztársasági elnök romániai látogatása előtt akarta felhívni a román államfő figyelmét a helyzetre.
71 éves korában elhunyt pénteken Catherine O’Hara a Reszkessetek betörők, Beetlejuice, Wyayy Earp, Schitt$ Creek és a The Last of Us színésznője. Halálának oka egyelőre még nem ismert.
A csenei gyerekgyilkosságban érintett 13 éves fiú szüleitől megvonták a szülői jogokat, és a kiskorút a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) képviselői elvitték a családjától.
Méltánytalan a valóban betegszabadságra szorulókkal szemben, hogy ennek első napját nem fizetik, de szükség van az intézkedésre, mert a hatóságok „elvesztették az ellenőrzést” a fiktív betegszabadságok felett – véli az egészségügyi miniszter.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Az embereket érzékenyen érintő adóemelésről is beszélt Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a helyi önkormányzati képviselők januári ülésén. Mint mondta, a kormány döntését kellett végrehajtaniuk, az emberek feszültsége mégis rájuk irányul.
Vaddisznótámadásban sérült meg súlyosan és vesztett sok vért egy ember az Argeș megyei Nucșoara község nehezen megközelíthető területén. Megmentésére a hegyimentőket is riasztották.
Egy lehetséges regionális válság súlyosságától függően 50 banitól 4,5 lejig terjedő összeggel nőhet az üzemanyag ára Romániában, és a gázolaj esetében lesz nagyobb a drágulás mértéke – véli az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Nicușor Dan államfő szerint napjainkban két nagy veszély fenyegeti a tizenéveseket: a drogok, illetve az elidegenedés, a közösséghez való tartozás hiánya.
Észszerűtlennek tartja Nicușor Dan államfő, hogy a polgármesterek a jelenlegi helyzetben „többet kérjenek, mint amennyiből 2025-ben gazdálkodhattak”.
szóljon hozzá!