
Gáspárik Attila. Archív
Fotó: Haáz Vince
E-mailben küldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila kedden. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának távozását a magyar társulat tagjai napokkal ezelőtt szóban és írásban követelték.
2022. szeptember 06., 16:502022. szeptember 06., 16:50
2022. szeptember 06., 18:312022. szeptember 06., 18:31
Lucian Romaşcanu tárcavezetőnek és Demeter András államtitkárnak címzett elektronikus levelében kedden délután lemondott a kéttagozatos Marosvásárhelyi Nemzeti Színház éléről Gáspárik Attila. A Tompa Miklós Társulat színészei néhány nappal ezelőtt szóban és írásban követelték a mielőbbi távozását.
A színházigazgatónak címzett levelet egyedül Henn János, a magyar tagozat művészeinek képviselője írta alá, de amint elmondta, négy színész kivételével a többi mind egyetértett vele. A helyzet feloldására a kultúrminisztérium is kereste a megoldást: kedden délelőtt Demeter András még arról beszélt a Krónikának, hogy a szaktárca egy huszárvágással készül intézni az ügyet. Mint hozzátette, ez nem épp olyan egyszerű feladat, annál is inkább, mivel a következő vezérigazgatóra különleges feladat vár.
Gáspárik Attila 2011-ben az RMDSZ javaslatára került a marosvásárhelyi teátrum élére. Első két mandátuma alatt mindkét tagozaton jelentősen nőtt az előadások és egyben a nézők száma. A színház fenntartója csak az első ciklusával volt teljesen elégedett, a második utáni kiértékelőn már nem kapott olyan osztályzatot, amely automatikusan egy harmadik mandátumra jogosította volna fel. Ezért versenyvizsgára kellett volna jelentkeznie, csakhogy a szaktárca folyamatosan halogatta ennek kiírását. Kéthavonta hosszabbították a kinevezését, a legutóbbi október 17-én jár le.
Levélben tájékoztatta az államfőt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila a színházépület rossz állapotáról, és bejelentette lemondását, arra hivatkozva, hogy tehetetlen a problémával szemben. A kedden nyilvánosságra hozott levélben Gáspárik Attila felidézi, hogy 11 éve vezeti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, amelynek 1973-ban emelt épülete mára olyan rossz állapotba került, hogy az alkalmazottak és a közönség testi épségét veszélyezteti. „Az általam tizenegy éve irányított Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épülete olyan siralmas állapotba került, hogy tulajdonképpen nap mint nap kockáztatjuk művészeink, alkalmazottaink és közönségünk biztonságát. Az épületet 1973-ban avatták fel, azóta nem eszközöltek rajta jelentősebb felújítást, illetve nem hőszigetelhettük, ami a magas energiaárak miatt pokoli hideg évadra nyit kilátást. A kormányprogramban ugyan tételesen megjelenik az épület felújításának terve, de mindezidáig még az állapot felmérése sem valósult meg” – olvasható a Klaus Werner Iohannis államfőhöz címzett levélben. Gáspárik hozzáteszi, kudarcot vallottak a kulturális, illetve a fejlesztési minisztérium érzékenyítésére tett kísérletei, és a Maros megyei parlamenti képviselők sem mutattak érdeklődést a színház állapota iránt – írja az Agerpres hírügynökség. „A második nagy probléma a színház vezetőjének helyzete. Kilenc hónapja nincs teljes jogú vezetője az intézménynek. Két pályázat útján szerzett mandátum után 30, illetve 60 napos átmeneti időszakokban vezetem az intézményt. Ilyen megbízásokkal nem lehet gördülékeny, hiteles tevékenységet szervezni. Ezt a két nagy problémát szem előtt tartva vészhelyzeti jelzésként – a kialakult helyzetre való tekintettel, melybe méltatlanul jutott a Nemzeti Színház, az egyetlen olyan intézmény, melynek tevékenysége a román és a magyar kultúrát, illetve az európai kultúrát egyaránt szolgálja – úgy döntöttem, hogy lemondok az igazgatói posztról. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház példát állított a román és magyar kultúra interkulturalitásának hangsúlyos felvállalására: évente mintegy 100 000 kedvezményezett gyakorolja a jó együttélést egymás kultúrájából merítve ihletet” - fogalmazott Gáspárik. Az igazgató arról is tájékoztat a nyílt levélben, hogy az időközi megbízatása október 19-én jár le, lemondása szeptember 19-én lép hatályba. A hátralévő időszakban annak érdekében fog tevékenykedni, hogy a változások ne érintsék a művészeket és a közönséget. Gáspárik Attila azzal zárja az államfőhöz címzett sorait, tudja, hogy gesztusa ”kissé teátrálisnak tűnhet”, de Novák Katalin magyar köztársasági elnök romániai látogatása előtt akarta felhívni a román államfő figyelmét a helyzetre.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
A Román Rendőrség szerdán bejelentette, hogy a hatóságok az elmúlt napokban hét nemzetközileg körözött személyt hoztak vissza Romániába, akik ellen jogerős ítélet vagy letartóztatási parancs van érvényben.
Felrobbant egy munkagép abroncsa szerda reggel a konstancai kikötő egyik terminálján. A balesetben két személy életét vesztette, ketten megsérültek – közölték a Konstanca megyei hatóságok.
Az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően január elsejétől ismét emelkedik a sör, bor, alkohol és üzemanyagok jövedéki adója Romániában, immár másodszor az elmúlt hat hónapban.
Románia csatlakozik az Egyesült Államok által kezdeményezett PURL (Priority Ukraine Requirements List) programhoz, és 50 millió euróval járul hozzá Ukrajna katonai védelmének támogatásához – jelentette be szerdán a külügyminisztérium.
A fogyatékossággal élő felnőtteknek az intézményi ellátásból a közösségi életbe való átmenetét segítő intézkedéseket vezet be a kormány egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!