
Gáspárik Attila. Archív
Fotó: Haáz Vince
E-mailben küldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila kedden. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának távozását a magyar társulat tagjai napokkal ezelőtt szóban és írásban követelték.
2022. szeptember 06., 16:502022. szeptember 06., 16:50
2022. szeptember 06., 18:312022. szeptember 06., 18:31
Lucian Romaşcanu tárcavezetőnek és Demeter András államtitkárnak címzett elektronikus levelében kedden délután lemondott a kéttagozatos Marosvásárhelyi Nemzeti Színház éléről Gáspárik Attila. A Tompa Miklós Társulat színészei néhány nappal ezelőtt szóban és írásban követelték a mielőbbi távozását.
A színházigazgatónak címzett levelet egyedül Henn János, a magyar tagozat művészeinek képviselője írta alá, de amint elmondta, négy színész kivételével a többi mind egyetértett vele. A helyzet feloldására a kultúrminisztérium is kereste a megoldást: kedden délelőtt Demeter András még arról beszélt a Krónikának, hogy a szaktárca egy huszárvágással készül intézni az ügyet. Mint hozzátette, ez nem épp olyan egyszerű feladat, annál is inkább, mivel a következő vezérigazgatóra különleges feladat vár.
Gáspárik Attila 2011-ben az RMDSZ javaslatára került a marosvásárhelyi teátrum élére. Első két mandátuma alatt mindkét tagozaton jelentősen nőtt az előadások és egyben a nézők száma. A színház fenntartója csak az első ciklusával volt teljesen elégedett, a második utáni kiértékelőn már nem kapott olyan osztályzatot, amely automatikusan egy harmadik mandátumra jogosította volna fel. Ezért versenyvizsgára kellett volna jelentkeznie, csakhogy a szaktárca folyamatosan halogatta ennek kiírását. Kéthavonta hosszabbították a kinevezését, a legutóbbi október 17-én jár le.
Levélben tájékoztatta az államfőt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila a színházépület rossz állapotáról, és bejelentette lemondását, arra hivatkozva, hogy tehetetlen a problémával szemben. A kedden nyilvánosságra hozott levélben Gáspárik Attila felidézi, hogy 11 éve vezeti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, amelynek 1973-ban emelt épülete mára olyan rossz állapotba került, hogy az alkalmazottak és a közönség testi épségét veszélyezteti. „Az általam tizenegy éve irányított Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épülete olyan siralmas állapotba került, hogy tulajdonképpen nap mint nap kockáztatjuk művészeink, alkalmazottaink és közönségünk biztonságát. Az épületet 1973-ban avatták fel, azóta nem eszközöltek rajta jelentősebb felújítást, illetve nem hőszigetelhettük, ami a magas energiaárak miatt pokoli hideg évadra nyit kilátást. A kormányprogramban ugyan tételesen megjelenik az épület felújításának terve, de mindezidáig még az állapot felmérése sem valósult meg” – olvasható a Klaus Werner Iohannis államfőhöz címzett levélben. Gáspárik hozzáteszi, kudarcot vallottak a kulturális, illetve a fejlesztési minisztérium érzékenyítésére tett kísérletei, és a Maros megyei parlamenti képviselők sem mutattak érdeklődést a színház állapota iránt – írja az Agerpres hírügynökség. „A második nagy probléma a színház vezetőjének helyzete. Kilenc hónapja nincs teljes jogú vezetője az intézménynek. Két pályázat útján szerzett mandátum után 30, illetve 60 napos átmeneti időszakokban vezetem az intézményt. Ilyen megbízásokkal nem lehet gördülékeny, hiteles tevékenységet szervezni. Ezt a két nagy problémát szem előtt tartva vészhelyzeti jelzésként – a kialakult helyzetre való tekintettel, melybe méltatlanul jutott a Nemzeti Színház, az egyetlen olyan intézmény, melynek tevékenysége a román és a magyar kultúrát, illetve az európai kultúrát egyaránt szolgálja – úgy döntöttem, hogy lemondok az igazgatói posztról. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház példát állított a román és magyar kultúra interkulturalitásának hangsúlyos felvállalására: évente mintegy 100 000 kedvezményezett gyakorolja a jó együttélést egymás kultúrájából merítve ihletet” - fogalmazott Gáspárik. Az igazgató arról is tájékoztat a nyílt levélben, hogy az időközi megbízatása október 19-én jár le, lemondása szeptember 19-én lép hatályba. A hátralévő időszakban annak érdekében fog tevékenykedni, hogy a változások ne érintsék a művészeket és a közönséget. Gáspárik Attila azzal zárja az államfőhöz címzett sorait, tudja, hogy gesztusa ”kissé teátrálisnak tűnhet”, de Novák Katalin magyar köztársasági elnök romániai látogatása előtt akarta felhívni a román államfő figyelmét a helyzetre.
Hónapokon át tartó bizonytalanságot, példátlan természeti károkat és folyamatos beavatkozásokat hozott 2025 Parajdon és a Kis-Küküllő mentén: a sóbányát elárasztó víz nemcsak egy település, hanem egy teljes térség életét forgatta fel.
Nicușor Dan elnök szerint 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia és közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, miután a 2025-ös esztendő „a megpróbáltatások, a szorongások és a jogos kérdések éve” volt.
November 12-én érkezik a magyarországi mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés romantikus vígjáték második része – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.
A jövőben hivatalos polgárőrséget hoz létre a kászonaltízi önkormányzat, ugyanis az elmúlt időszakban történt kászonjakabfalvi gyújtogatások után belátták: szükség van a járőrőrözésekre. Addig is önkéntes alapon már elkezdték a tevékenységet.
Eddig csaknem 150 tonna pirotechnikai eszközt koboztak el a hatóságok a Tűzijáték elnevezésű országos akció során.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Az igazi havazás még várat magára Gyergyó térségének nagy részén, emiatt a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb vendég érkezik Gyergyószékre szilveszterezni. A sípályákon a hóágyúzás segítségével ezekben a napokban indul az élet.
Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
szóljon hozzá!