
Gáspárik Attila. Archív
Fotó: Haáz Vince
E-mailben küldött levelében értesítette lemondásáról a művelődési minisztériumot Gáspárik Attila kedden. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatójának távozását a magyar társulat tagjai napokkal ezelőtt szóban és írásban követelték.
2022. szeptember 06., 16:502022. szeptember 06., 16:50
2022. szeptember 06., 18:312022. szeptember 06., 18:31
Lucian Romaşcanu tárcavezetőnek és Demeter András államtitkárnak címzett elektronikus levelében kedden délután lemondott a kéttagozatos Marosvásárhelyi Nemzeti Színház éléről Gáspárik Attila. A Tompa Miklós Társulat színészei néhány nappal ezelőtt szóban és írásban követelték a mielőbbi távozását.
A színházigazgatónak címzett levelet egyedül Henn János, a magyar tagozat művészeinek képviselője írta alá, de amint elmondta, négy színész kivételével a többi mind egyetértett vele. A helyzet feloldására a kultúrminisztérium is kereste a megoldást: kedden délelőtt Demeter András még arról beszélt a Krónikának, hogy a szaktárca egy huszárvágással készül intézni az ügyet. Mint hozzátette, ez nem épp olyan egyszerű feladat, annál is inkább, mivel a következő vezérigazgatóra különleges feladat vár.
Gáspárik Attila 2011-ben az RMDSZ javaslatára került a marosvásárhelyi teátrum élére. Első két mandátuma alatt mindkét tagozaton jelentősen nőtt az előadások és egyben a nézők száma. A színház fenntartója csak az első ciklusával volt teljesen elégedett, a második utáni kiértékelőn már nem kapott olyan osztályzatot, amely automatikusan egy harmadik mandátumra jogosította volna fel. Ezért versenyvizsgára kellett volna jelentkeznie, csakhogy a szaktárca folyamatosan halogatta ennek kiírását. Kéthavonta hosszabbították a kinevezését, a legutóbbi október 17-én jár le.
Levélben tájékoztatta az államfőt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila a színházépület rossz állapotáról, és bejelentette lemondását, arra hivatkozva, hogy tehetetlen a problémával szemben. A kedden nyilvánosságra hozott levélben Gáspárik Attila felidézi, hogy 11 éve vezeti a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, amelynek 1973-ban emelt épülete mára olyan rossz állapotba került, hogy az alkalmazottak és a közönség testi épségét veszélyezteti. „Az általam tizenegy éve irányított Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épülete olyan siralmas állapotba került, hogy tulajdonképpen nap mint nap kockáztatjuk művészeink, alkalmazottaink és közönségünk biztonságát. Az épületet 1973-ban avatták fel, azóta nem eszközöltek rajta jelentősebb felújítást, illetve nem hőszigetelhettük, ami a magas energiaárak miatt pokoli hideg évadra nyit kilátást. A kormányprogramban ugyan tételesen megjelenik az épület felújításának terve, de mindezidáig még az állapot felmérése sem valósult meg” – olvasható a Klaus Werner Iohannis államfőhöz címzett levélben. Gáspárik hozzáteszi, kudarcot vallottak a kulturális, illetve a fejlesztési minisztérium érzékenyítésére tett kísérletei, és a Maros megyei parlamenti képviselők sem mutattak érdeklődést a színház állapota iránt – írja az Agerpres hírügynökség. „A második nagy probléma a színház vezetőjének helyzete. Kilenc hónapja nincs teljes jogú vezetője az intézménynek. Két pályázat útján szerzett mandátum után 30, illetve 60 napos átmeneti időszakokban vezetem az intézményt. Ilyen megbízásokkal nem lehet gördülékeny, hiteles tevékenységet szervezni. Ezt a két nagy problémát szem előtt tartva vészhelyzeti jelzésként – a kialakult helyzetre való tekintettel, melybe méltatlanul jutott a Nemzeti Színház, az egyetlen olyan intézmény, melynek tevékenysége a román és a magyar kultúrát, illetve az európai kultúrát egyaránt szolgálja – úgy döntöttem, hogy lemondok az igazgatói posztról. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház példát állított a román és magyar kultúra interkulturalitásának hangsúlyos felvállalására: évente mintegy 100 000 kedvezményezett gyakorolja a jó együttélést egymás kultúrájából merítve ihletet” - fogalmazott Gáspárik. Az igazgató arról is tájékoztat a nyílt levélben, hogy az időközi megbízatása október 19-én jár le, lemondása szeptember 19-én lép hatályba. A hátralévő időszakban annak érdekében fog tevékenykedni, hogy a változások ne érintsék a művészeket és a közönséget. Gáspárik Attila azzal zárja az államfőhöz címzett sorait, tudja, hogy gesztusa ”kissé teátrálisnak tűnhet”, de Novák Katalin magyar köztársasági elnök romániai látogatása előtt akarta felhívni a román államfő figyelmét a helyzetre.
Hargita Megye Tanácsának vezetése szerint novembertől a megyei önkormányzat működtetése, az intézmények finanszírozása és a már elvégzett beruházások számláinak kifizetése is veszélybe kerülhet. Költségvetés-kiigazításra várnak Bukarestből.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
szóljon hozzá!