Leállt a bölcsődeépítés. Mi lesz a gyerekekkel? – Szakembert kérdeztünk a bölcsődei ellátás kihívásairól

Mindkettő nehéz feladat volt. Én anyaként nem tudtam megtenni, hogy engedem elmenni a fiatal anyákat.

– Ezt a gondot orvosolta az RMDSZ által elindított bölcsődeépítési program. Megoldották azt is, hogy a bölcsődéket ne a helyi önkormányzatok tartsák fenn, hanem a Tanügyminisztérium fejpénz alapján finanszírozza a bölcsődék fenntartását.

– Mindkét lépés sokat javított ezen a helyzeten. Amíg a bölcsődék az Egészségügyi Minisztériumhoz tartoztak, addig az elsődleges szempont a gondozás volt. Jogilag sem létezett nevelői állás, csak gondozói. Most ez teljesen megváltozott.

Ezzel párhuzamosan elkezdődött a bölcsődei oktató-nevelő személyzet felkészítése is. Már nem csak óvónéniket képeznek, hanem külön, szakirányú oktatásban részesülnek azok a pedagógusok, akik bölcsődékben szeretnének elhelyezkedni. Kár, hogy leállították ezt a programot. Van egy jól kidolgozott terv, elindult a szakmai felkészítés, igény van rá a szülők részéről, aztán mégsem folytatják a bölcsődeépítést. Érthetetlen.

– Ma is ekkora mentőövet jelent egy bölcsőde?

– Igen, kimondhatatlanul sokat. Akinek vissza kell mennie a munkahelyére, annak meg kell oldania a gyerekfelügyeletet. Vagy dadussal, vagy nagymamával, vagy bölcsődével. A szülők részéről ma már elvárás, hogy legyen korszerű, jól ellátott bölcsőde a közelében. Az államnak viszont kötelessége biztosítani azokat a körülményeket, amelyek a nyugodt, kiegyensúlyozott munkavégzést lehetővé teszik.

Csoportok indításáért, fejlesztő eszközök vásárlásáért, felújításért, bővítésért, szakemberek felvételéért. Jelenleg azért is, hogy épülhessenek bölcsődék az országban. Kell a józan ész a kormányba, hogy meghallja, és felerősítse a választópolgárok hangját.

– Miben különbözik az óvodás gyerekkel való foglalkozás a bölcsődés gyerekkel való foglalkozástól?

– Egy bölcsődében sokkal jobban az egyéni igényekre kell fókuszálni. Fontos, hogy minden csoportnak meglegyen a játszótere külön, és az altató, pihenő terme külön. Ilyen korú gyerekeknél még nem lehet behatárolni, hogy mindenki ugyanakkor aludjon. Ha egy kisebb gyereknek nagyobb az alvásigénye, akkor őt le kell fektetni, míg a többiek tudnak külön játszani a másik teremben.

Ez csak rendeltetésszerűen erre a célra tervezett épületekben valósítható meg. A mostani bölcsődékben ez folyamatos kihívást jelent.

A bölcsisek étkeztetése is más ütem szerint történik. Ők gyakrabban esznek, más minőségű, más állagú ételeket kapnak.

A kicsik 3 éves koruk körül kerülnek a fejlődésben olyan szintre, hogy igénylik a közösséget. Addig nekik nincs szükségük társaságra ahhoz, hogy jól érezzék magukat. A bölcsődékben emiatt kisebb létszámú csoportok vannak, ahol több lehetőség van az egyéni foglalkozásra.

Az óvodában viszont már közösségi nevelés is történik, ami azt jelenti, hogy a csoportokhoz is igazodniuk kell. A három év fölött gyermeket már lehet ilyen irányba terelgetni.

(X – fizetett hirdetés)

Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.