
Györfy Éva
Fotó: RMDSZ
2024. november 09., 09:002024. november 09., 09:00
Györfy Éva hosszú évekig volt Marosvásárhely legrégebbi és legelismertebb napköziotthonának a vezetője. A nagynevű Stefánia óvónőjeként, igazgatónőjeként számtalan kisgyerek kezdő lépéseit vigyázta. A csetlő-botló kisgyerekek a szeme előtt cseperedtek jó mozgású, szépen beszélő, iskolaérett diákokká. Látta őket felnőni, majd családalapítás után az ő gyerekeiket is nevelgette-terelgette. Sok szülővel személyes, jó kapcsolatot ápol mai napig, hiszen akkor nyújtott nekik segítő kezet – fogadta be a 3 év alatti gyerekeiket az óvodába –, amikor a legnagyobb szükség volt rá.
– 20-30 évvel ezelőtt óriási probléma volt a bölcsődei helyek hiánya. A helyzet azóta enyhült, de nem oldódott meg.
– Áthidalhatatlan problémát jelentett régebb a bölcsődei helyek hiánya, mert a társadalom, így a fiatal családok sem álltak gazdaságilag olyan szinten, hogy meg tudják fizetni a dadust. Így, kis túlzással, én minden ősszel síró, kétségbeesett anyukákkal szembesültem, akik nem tudtak mit kezdeni a 3 év alatti gyerekeikkel.
Mindkettő nehéz feladat volt. Én anyaként nem tudtam megtenni, hogy engedem elmenni a fiatal anyákat.
– Ezt a gondot orvosolta az RMDSZ által elindított bölcsődeépítési program. Megoldották azt is, hogy a bölcsődéket ne a helyi önkormányzatok tartsák fenn, hanem a Tanügyminisztérium fejpénz alapján finanszírozza a bölcsődék fenntartását.
– Mindkét lépés sokat javított ezen a helyzeten. Amíg a bölcsődék az Egészségügyi Minisztériumhoz tartoztak, addig az elsődleges szempont a gondozás volt. Jogilag sem létezett nevelői állás, csak gondozói. Most ez teljesen megváltozott.
Ezzel párhuzamosan elkezdődött a bölcsődei oktató-nevelő személyzet felkészítése is. Már nem csak óvónéniket képeznek, hanem külön, szakirányú oktatásban részesülnek azok a pedagógusok, akik bölcsődékben szeretnének elhelyezkedni. Kár, hogy leállították ezt a programot. Van egy jól kidolgozott terv, elindult a szakmai felkészítés, igény van rá a szülők részéről, aztán mégsem folytatják a bölcsődeépítést. Érthetetlen.
– Ma is ekkora mentőövet jelent egy bölcsőde?
– Igen, kimondhatatlanul sokat. Akinek vissza kell mennie a munkahelyére, annak meg kell oldania a gyerekfelügyeletet. Vagy dadussal, vagy nagymamával, vagy bölcsődével. A szülők részéről ma már elvárás, hogy legyen korszerű, jól ellátott bölcsőde a közelében. Az államnak viszont kötelessége biztosítani azokat a körülményeket, amelyek a nyugodt, kiegyensúlyozott munkavégzést lehetővé teszik.
Csoportok indításáért, fejlesztő eszközök vásárlásáért, felújításért, bővítésért, szakemberek felvételéért. Jelenleg azért is, hogy épülhessenek bölcsődék az országban. Kell a józan ész a kormányba, hogy meghallja, és felerősítse a választópolgárok hangját.
– Miben különbözik az óvodás gyerekkel való foglalkozás a bölcsődés gyerekkel való foglalkozástól?
– Egy bölcsődében sokkal jobban az egyéni igényekre kell fókuszálni. Fontos, hogy minden csoportnak meglegyen a játszótere külön, és az altató, pihenő terme külön. Ilyen korú gyerekeknél még nem lehet behatárolni, hogy mindenki ugyanakkor aludjon. Ha egy kisebb gyereknek nagyobb az alvásigénye, akkor őt le kell fektetni, míg a többiek tudnak külön játszani a másik teremben.
Ez csak rendeltetésszerűen erre a célra tervezett épületekben valósítható meg. A mostani bölcsődékben ez folyamatos kihívást jelent.
A bölcsisek étkeztetése is más ütem szerint történik. Ők gyakrabban esznek, más minőségű, más állagú ételeket kapnak.
A kicsik 3 éves koruk körül kerülnek a fejlődésben olyan szintre, hogy igénylik a közösséget. Addig nekik nincs szükségük társaságra ahhoz, hogy jól érezzék magukat. A bölcsődékben emiatt kisebb létszámú csoportok vannak, ahol több lehetőség van az egyéni foglalkozásra.
Az óvodában viszont már közösségi nevelés is történik, ami azt jelenti, hogy a csoportokhoz is igazodniuk kell. A három év fölött gyermeket már lehet ilyen irányba terelgetni.
„Volt olyan időszak is, amikor a járássegítő az én igazgatói irodámban volt. Amikor a kisgyerek elfáradt, és akadályozta volna a nagyobb óvodástársakat, akkor behozták hozzám az irodába. Mi ketten szépen elboldogultunk ott”.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.