
Fotó: Raluca Turcan Facebook-oldala
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton közölte, hogy a kulturális intézmények összevonásának határideje 2025. január elseje.
2023. szeptember 09., 19:302023. szeptember 09., 19:30
2023. szeptember 09., 19:372023. szeptember 09., 19:37
Turcan kifejtette, „bűnnek” tartaná egy helyhatóságilag előírt, egységes sablon alapján végrehajtani a kulturális intézmények összevonását, ezért kieszközölte, hogy a folyamat lezárásának határideje 2025. január 1. legyen. A miniszter ugyanakkor úgy vélekedett, hogy
Kifejtette, ha 2024. január elsejéig próbálnák lezárni ezt a folyamatot, azzal „darabokra esne” az ország kultúrája – írja az Agerpres hírügynökség.
Azt is elmondta, az összevonásokra vonatkozó javaslatokat a köztisztviselők és műszaki csapatok fogják megtenni, akiknek nincs rálátásuk a kulturális intézmények specifikus jegyeire. Példaként említette az adományokból fenntartott vagy a parlament által meghozott jogszabályok alapján működő kulturális intézményeket, illetve azokat, amelyek egyediségét az adja, hogy valamely etnikai csoporttal állnak összefüggésben.
„Ezek mind olyan specifikumok, amelyeket az én kötelességem megvédeni” – szögezte le Turcan.

A kulturális és a közintézmények alkalmazottai hetek óta aggódnak, az átlagolvasó pedig napok óta azt látja, hogy az internet tele van a színészek siránkozásaival. Elmagyarázzuk, hogy mi készül, mitől ideges mindenki.
Mint elmondta, a pénzügyminiszterrel és a kormányfővel folytatott tárgyalások során sikerült elérnie, hogy letegyenek arról a tervről, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kulturális intézmények finanszírozását a saját bevétel által kitett százalékhoz kötik. Hozzátette, sikerült kieszközölnie, hogy
„Azokat a kulturális intézményeket, amelyeket a parlament törvény alapján létesített vagy amelyek adományokból működnek, esetleg a nemzeti identitást erősítik, mentesíteni kell az összevonás alól” – szögezte le a kulturális miniszter.
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton azt mondta a Digi24 műsorában, hogy a pénzügyminisztérium képviselőivel sikerült megegyezniük, hogy nem fogják emelni a hozzáadottérték-adót (áfa, TVA) a könyvek, illetve az előadás- és koncertjegyek esetében. Turcan azt mondta, a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások során „kőbe vésték”, hogy nem növelik a könyvek és a kulturális előadásokra szóló jegyek áfáját, hogy ezzel is kultúrafogyasztásra ösztönözzék a lakosságot. A miniszter hozzátette, mivel foglalkoztatja, hogy mennyit olvas és milyen mértékben fér hozzá a kultúrához a romániai lakosság, idén a minisztérium legfontosabb ez irányú projektje az olvasás és a könyvkiadás ösztönzését célozta.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!