
Fotó: Raluca Turcan Facebook-oldala
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton közölte, hogy a kulturális intézmények összevonásának határideje 2025. január elseje.
2023. szeptember 09., 19:302023. szeptember 09., 19:30
2023. szeptember 09., 19:372023. szeptember 09., 19:37
Turcan kifejtette, „bűnnek” tartaná egy helyhatóságilag előírt, egységes sablon alapján végrehajtani a kulturális intézmények összevonását, ezért kieszközölte, hogy a folyamat lezárásának határideje 2025. január 1. legyen. A miniszter ugyanakkor úgy vélekedett, hogy
Kifejtette, ha 2024. január elsejéig próbálnák lezárni ezt a folyamatot, azzal „darabokra esne” az ország kultúrája – írja az Agerpres hírügynökség.
Azt is elmondta, az összevonásokra vonatkozó javaslatokat a köztisztviselők és műszaki csapatok fogják megtenni, akiknek nincs rálátásuk a kulturális intézmények specifikus jegyeire. Példaként említette az adományokból fenntartott vagy a parlament által meghozott jogszabályok alapján működő kulturális intézményeket, illetve azokat, amelyek egyediségét az adja, hogy valamely etnikai csoporttal állnak összefüggésben.
„Ezek mind olyan specifikumok, amelyeket az én kötelességem megvédeni” – szögezte le Turcan.

A kulturális és a közintézmények alkalmazottai hetek óta aggódnak, az átlagolvasó pedig napok óta azt látja, hogy az internet tele van a színészek siránkozásaival. Elmagyarázzuk, hogy mi készül, mitől ideges mindenki.
Mint elmondta, a pénzügyminiszterrel és a kormányfővel folytatott tárgyalások során sikerült elérnie, hogy letegyenek arról a tervről, hogy a helyi hatóságok alárendeltségében működő kulturális intézmények finanszírozását a saját bevétel által kitett százalékhoz kötik. Hozzátette, sikerült kieszközölnie, hogy
„Azokat a kulturális intézményeket, amelyeket a parlament törvény alapján létesített vagy amelyek adományokból működnek, esetleg a nemzeti identitást erősítik, mentesíteni kell az összevonás alól” – szögezte le a kulturális miniszter.
Raluca Turcan kulturális miniszter szombaton azt mondta a Digi24 műsorában, hogy a pénzügyminisztérium képviselőivel sikerült megegyezniük, hogy nem fogják emelni a hozzáadottérték-adót (áfa, TVA) a könyvek, illetve az előadás- és koncertjegyek esetében. Turcan azt mondta, a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások során „kőbe vésték”, hogy nem növelik a könyvek és a kulturális előadásokra szóló jegyek áfáját, hogy ezzel is kultúrafogyasztásra ösztönözzék a lakosságot. A miniszter hozzátette, mivel foglalkoztatja, hogy mennyit olvas és milyen mértékben fér hozzá a kultúrához a romániai lakosság, idén a minisztérium legfontosabb ez irányú projektje az olvasás és a könyvkiadás ösztönzését célozta.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!