
100 kg áfonya rotyog a kuktában, elkelne még egy ilyen edény
Sok mindenről megjegyzik az idegenek Gyergyócsomafalva község nevét, közülük egyik a fekete áfonyából készült lekvár. Az íz már számos hazai üzletben a polcokon van, de Magyarország több településére, fesztiváljára, sőt távolabbra is eljutott, és díjazták ott is.
2018. július 18., 18:022018. július 18., 18:02
Manchesterből hazaérkezve a Pro Csomafalva-díjjal tüntették ki Fenyőalja Turisztikai Egyesület tagjait. Míg termékeiket kínálva Gyergyócsomafalvát is népszerűsítették Angliában, a községvezetés kitüntette a tevékenységükért a falunapokon. Sőt, múlt hónapban a Szlovákiában megrendezett Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyen arany, ezüst és bronzérmet is nyertek lekvárjaik.
Idén korábban kezdődött a kokojza-idény, s úgy tűnik, most többet, lédúsabbat ad az erdő – mondja Orbán Melinda, a közösségi konyhát működtető Fenyőalja Turisztikai Egyesület ügyvezetője.
Mert a tartósítószermentes áfonyalekvárból, zakuszkából, padlizsánkrémből nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. „Az rettenetes, amikor keresik a kuncsaftok, és nincs, amivel kiszolgálni őket. Éppen ezért,
– mondta Orbán Melinda. Kedden ő volt a soros, már délelőtt 100 kilogramm áfonya rotyogott a nagy kuktában, miközben a sterilizálóban baktériummentesre tisztultak a befőttesüvegek.
Sterilizált üvegbe teszik a tartósítószermentes lekvárt
Fotó: Tamás Gyopár
A közösségi konyhát az egyesületi tagok használják, a 23 tag közül tízen főznek lekvárt általában.
Én már reggel 7 órától dolgozom, s estig itt leszek. Ezen a héten én nem kerülök sorra már, ha csak valaki át nem adja a napját” – magyarázta, s azt is hozzátette: van, aki munkaidő után, 18 órakor veszi birtokba a konyhát.
Új egyesületi tag csatlakozásának feltétele az, hogy csomafalvi legyen az illető. Tavaly 400 lej volt a tagfelvételi díj, idén valószínű több lesz. A jelenlegi tagok a Caritas helyi termék készítési tanfolyamán képezték magukat, sőt gyógynövénytermesztést is tanultak néhányan.
– ismertette Melinda, milyen befektetések kellettek a tagok részéről, a berendezésekre pedig pályáztak.
„2011-ben nyílt meg a konyha, a helyi önkormányzattól béreli az egyesület, pályázatok útján sikerült beszerezni a felszereléseket, üvegeket, címkéket. Volt, amikor az önkormányzat, máskor a helyi közbirtokosság adta az önrészt. Tavaly például gyümölcslé készítéséhez, zacskózásához szükséges felszerelésért pályáztunk” – mesélte az ügyvezető.
Minden településünnepen részt vesznek a fenyőaljás asszonyok
Időközben üvegbe kerül még e konyhában barack-, szilva-, somlekvár is. Melinda a gyógynövényeket is begyűjti, szárítja. Különböző szörpökkel kísérletezik, például vegyessel, amelybe kankalin, gyermekláncfű, fenyő, bodza, vadcsombor és méz jár.
Hozzávetőleg 3000 üveg áfonyalekvár, ugyanannyi zakuszka, 2000 üveg fenyőújulás- és áfonyaszörp hagyja el a konyhát évente. Vásárokba viszik az egységes címkével, rajta elérhetőséggel ellátott, bevizsgált készítményeket. A recept is azonos, ami alapján készülnek a finomságok, például az áfonyalekvár cukortartalma a gyümölcscukrot is beleszámítva 30 százalék.
A legjobb vásárról érdeklődve kiderült,
Ezenkívül az egyik nemrég nyílt szentmiklósi vendéglátó-egységben csomafalvi áfonyalekvárral szolgálják fel a palacsintát.
A tervek között szerepel, hogy bioegyesületi tag legyen a Fenyőalja Egyesület, illetve egy kukta beszerzése is cél, hogy minél többen igénybe vehessék a közösségi konyhát, jövedelemkiegészítéshez jussanak, és azért is, hogy a világ minél több táján kóstolják meg a délhegyalji kokojzából, tartósítószer nélkül készült lekvárt.
Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.
Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.
Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
1 hozzászólás