
100 kg áfonya rotyog a kuktában, elkelne még egy ilyen edény
Sok mindenről megjegyzik az idegenek Gyergyócsomafalva község nevét, közülük egyik a fekete áfonyából készült lekvár. Az íz már számos hazai üzletben a polcokon van, de Magyarország több településére, fesztiváljára, sőt távolabbra is eljutott, és díjazták ott is.
2018. július 18., 18:022018. július 18., 18:02
Manchesterből hazaérkezve a Pro Csomafalva-díjjal tüntették ki Fenyőalja Turisztikai Egyesület tagjait. Míg termékeiket kínálva Gyergyócsomafalvát is népszerűsítették Angliában, a községvezetés kitüntette a tevékenységükért a falunapokon. Sőt, múlt hónapban a Szlovákiában megrendezett Nemzetközi Bor- és Lekvárversenyen arany, ezüst és bronzérmet is nyertek lekvárjaik.
Idén korábban kezdődött a kokojza-idény, s úgy tűnik, most többet, lédúsabbat ad az erdő – mondja Orbán Melinda, a közösségi konyhát működtető Fenyőalja Turisztikai Egyesület ügyvezetője.
Mert a tartósítószermentes áfonyalekvárból, zakuszkából, padlizsánkrémből nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. „Az rettenetes, amikor keresik a kuncsaftok, és nincs, amivel kiszolgálni őket. Éppen ezért,
– mondta Orbán Melinda. Kedden ő volt a soros, már délelőtt 100 kilogramm áfonya rotyogott a nagy kuktában, miközben a sterilizálóban baktériummentesre tisztultak a befőttesüvegek.
Sterilizált üvegbe teszik a tartósítószermentes lekvárt
Fotó: Tamás Gyopár
A közösségi konyhát az egyesületi tagok használják, a 23 tag közül tízen főznek lekvárt általában.
Én már reggel 7 órától dolgozom, s estig itt leszek. Ezen a héten én nem kerülök sorra már, ha csak valaki át nem adja a napját” – magyarázta, s azt is hozzátette: van, aki munkaidő után, 18 órakor veszi birtokba a konyhát.
Új egyesületi tag csatlakozásának feltétele az, hogy csomafalvi legyen az illető. Tavaly 400 lej volt a tagfelvételi díj, idén valószínű több lesz. A jelenlegi tagok a Caritas helyi termék készítési tanfolyamán képezték magukat, sőt gyógynövénytermesztést is tanultak néhányan.
– ismertette Melinda, milyen befektetések kellettek a tagok részéről, a berendezésekre pedig pályáztak.
„2011-ben nyílt meg a konyha, a helyi önkormányzattól béreli az egyesület, pályázatok útján sikerült beszerezni a felszereléseket, üvegeket, címkéket. Volt, amikor az önkormányzat, máskor a helyi közbirtokosság adta az önrészt. Tavaly például gyümölcslé készítéséhez, zacskózásához szükséges felszerelésért pályáztunk” – mesélte az ügyvezető.
Minden településünnepen részt vesznek a fenyőaljás asszonyok
Időközben üvegbe kerül még e konyhában barack-, szilva-, somlekvár is. Melinda a gyógynövényeket is begyűjti, szárítja. Különböző szörpökkel kísérletezik, például vegyessel, amelybe kankalin, gyermekláncfű, fenyő, bodza, vadcsombor és méz jár.
Hozzávetőleg 3000 üveg áfonyalekvár, ugyanannyi zakuszka, 2000 üveg fenyőújulás- és áfonyaszörp hagyja el a konyhát évente. Vásárokba viszik az egységes címkével, rajta elérhetőséggel ellátott, bevizsgált készítményeket. A recept is azonos, ami alapján készülnek a finomságok, például az áfonyalekvár cukortartalma a gyümölcscukrot is beleszámítva 30 százalék.
A legjobb vásárról érdeklődve kiderült,
Ezenkívül az egyik nemrég nyílt szentmiklósi vendéglátó-egységben csomafalvi áfonyalekvárral szolgálják fel a palacsintát.
A tervek között szerepel, hogy bioegyesületi tag legyen a Fenyőalja Egyesület, illetve egy kukta beszerzése is cél, hogy minél többen igénybe vehessék a közösségi konyhát, jövedelemkiegészítéshez jussanak, és azért is, hogy a világ minél több táján kóstolják meg a délhegyalji kokojzából, tartósítószer nélkül készült lekvárt.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
1 hozzászólás