Az unitárius vártemplomban tartották a Kriza János emlékünnepséget Nagyajtán, ahol az unitárius püspök életéről számoltak be. Kriza volt egyike az elsőknek, akik a vaskos, latin nyelvű epigrammák helyett már magyar költeményeket írt.
2011. június 29., 08:372011. június 29., 08:37
2011. június 29., 09:292011. június 29., 09:29
Ebben a templomban keresztelték meg az unitárius püspököt
A nagyajtai ünnepség az eső miatt abban az unitárius vártemplomban folytatódott, amelyben hajdanán Kriza Jánost megkeresztelték. Itt beszédet mondott Elekes Botond Áron, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkári kabinetfőnöke, míg az ünnepi istentiszteletet Ft. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök tartotta. A színültig telt templomban az Áfonya nevű, nyolc gyerekből álló citerazenekar, énekkel kísérve Kriza által gyűjtött népdalokat adott elő. A kórus fellépését a nagyajtai diákok előadása követte, ezt követően Tamás Sándor röviden bemutatta a reprint formában kiadott Vadrózsák kötetet, amelyet a megyei önkormányzat, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ adott ki.
A rendezvényen jelen volt Kriza Ildikó – Kriza János leszármazottja az erdővidéki jeles személyiség életéről, gondolkodásmódjáról tartott előadást. A Budapesten élő néprajzkutató elmondta: Kriza volt egyike az elsőknek, akik a vaskos, latin nyelvű epigrammák helyett már magyar költeményeket írt. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság vezetője elmondta: a Nagyajta híres szülötte által összegyűjtött anyagok megmutatták, hogy a székelység olyan kultúrát tartott meg, amely az egyetemes magyar kultúrának jól elkülöníthető része. A Gazdag Miklós Polgári Daloskör előadása után a Petőfi Irodalmi Múzeum által felújított Kriza-emlékszoba volt a megemlékezés következő állomása, ezt követte a polgármesteri hivatal előtti parkban felállított Kriza János-szobor megkoszorúzása.
Kriza János 1811. június 28-án született Nagyajtán. Egyénisége, életműve, tevékenysége, máig követendő példa a tisztelőinek. Unitárius püspök volt, aki megreformálta egyházát, de a népköltészet alkotásait is gyűjtötte, gondozta és publikálta. Önvallomásában, életének egyetlen saját kezű bemutatásában éppen úgy, mint a verseiben büszkén vallja magát Székelyföld fiának.
Megújult és felzárkózott a digitális világ követelményeihez a Maksa községhez tartozó Óriáspince-tetőn levő Háromszéki Magyarok Emlékparkja a Vadon Egyesületnek és a magyar kormány támogatásának köszönhetően.
Évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Június 7-én újra megrendezik az Orgonák éjszakáját, amely tavaly vált nemzetközivé.
Sepsiszentgyörgyön egyeztettek a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNAIR) képviselői a megyei és helyi önkormányzatok vezetőivel a A13-as autópálya nyomvonaláról. A tervek szerint hat csomópont épül a háromszéki szakaszon.
Kilőtték a sepsiszentgyörgyi gyümölcsösben azt a medvét, amelyik szombatra virradóra hét juhot ölt meg egy tanyán, majd két nap múlva ugyanott újabb állatokat pusztított el.
Megemlékező ünnepségeket tartanak a héten Sepsillyefalván és Sepsiszentgyörgyön. A Jókai-emléknapok a jeles író születésének 200. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév égisze alatt zajlanak legmeghatározóbb háromszéki állomásain.
A házakat többnyire megkímélte, de több száz hektár területet öntött el az árvíz Erdővidéken a múlt hét folyamán. A településvezetők szerint mederszabályozásra, gátak építésére és javítására van szükség, méghozzá minél hamarabb.
Lovon és gyalog is elindultak az első zarándokok szerdán reggel Háromszékről a szombati csíksomlyói búcsúba. Imaszalagokat visznek és azért imádkoznak, hogy jobbak és érdemesebbek legyenek a Szűzanya kegyelmére.
Interaktív előadást hoznak tető alá Kézdivásárhelyen a Transylvanian Wildlife Project égisze alatt. Június 4-én 17 órától Gál László ökológus, természetfilmes beszél a medvékről, válaszol az érdeklődők kérdéseire.
A megyei utat érintő korszerűsítések nem kevés türelmet igényelnek a lakosságtól: előbb a híd, majd a vasúti átkelő felújítása okozott felfordulást a faluban. Úgy tűnik, a Málnásfürdőn átterelt teherforgalom a nemrég aszfaltozott útban is kárt tett.
„A vers az, amit mondani kell”, tudjuk Kányádi Sándortól. Tudják ezt azok a keresztények is, akik ma délután megszervezték az általános iskolásoknak a II. Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyt a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban.
szóljon hozzá!