
Fotó: Veres Nándor/MTI
Külső és belső felújításon esett át a Székelyudvarhelyi Oktatási Központ Kőkereszt téri épülete: a felsőoktatási intézmény húsz éve nyitotta meg kaput, azóta többezer diák koptatta padjait, termeit, folyosóit, ráfért hát a ráncfelvarrás. A felújított épület átadóján Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is jelen volt.
2019. október 05., 17:252019. október 05., 17:25
2019. október 05., 20:552019. október 05., 20:55
Ünnepélyesen avatták fel szombaton az idéntől SZÉK névre keresztelt udvarhelyi felsőoktatási intézmény felújított épületét: az intézmény elérte célját, hogy a helyi közösség szolgálatában legyen.
„Jövőnk van azért, mert ezt mi így akarjuk” – ismételte el a tanintézet vezetőségének mottóját Ilyés Ferenc igazgató.
Az ünnepségen Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere, az intézményt alapító Székelyudvarhelyért Alapítvány egyik életre hívója, jelenlegi kuratóriumának tagja
Felszólalt Szász Jenő, a Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki visszaemlékezett, hogy tizennyolc éve avatták fel az egyetemi központ jelenlegi épületét.
Ez a példa előszobája volt a majdani Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának” – hangsúlyozta Szász, megjegyezvén: több mint kétezer hallgatója volt a SZÉK-nek, de több százra tehető azoknak a végzősöknek a száma, akik itt szereztek diplomát és itthon szolgálják a közösségüket.
Fotó: Veres Nándor/MTI
Az esemény díszmeghívottja volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki egyébként a 18 évvel ezelőtti épület-felavatáson is részt vett. „Az általános magyar virtuson belül létezik olyan, hogy székely virtus, amely nélkül a székely élet alakulása külső szemlélő számára nehezen érthető.
170 évvel ezelőtt a Nyergestetőn a székely virtus segítette honvédeinket a túlerővel szemben, ugyanaz a virtus, amely száz esztendővel ezelőtt a székely hadosztályt segítette, hogy legalább a magyar önbecsülést megmentse a sokszoros túlerővel szemben” – fejtette ki a házelnök. Fontosnak tartotta megjegyezni:
Fotó: Veres Nándor/MTI
A székely nép ugyanis a történelem során ezer év alatt Magyarországnak, száz év alatt Romániának mindig többet adott, mint amennyit visszakapott – tette hozzá. „1998-ban, a székelyföldi magyar felsőoktatási intézmény létrehozásával három évvel megelőzték a magyar kormányt, amely 2001-ben alapította a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
Székely virtusuk nélkül mindez biztosan nem sikerült volna. De mára megváltozott a helyzet: nemcsak a nemzetnek, de a városnak is van felelős vezetősége, ezért megérkezett annak az ideje, hogy közösen új fejezetet nyissunk Székelyudvarhely, a 426 éves iskolaváros oktatási történetében.
– jelentette be a házelnök.
Az ünnepi beszédeket követően szalagvágásra került sor az épület bejáratánál, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották az immár felújított épületet.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás