Kötetbe került Gyergyószék kincse

– tájékoztatott Nagy József, a Gyergyói Kollégium szakmai vezetője.

A négyfős kutatócsoportok munkáját Nagy József térségi koordinátorként támogatta, de volt minden településen egy helyi vezető, aki két hétig a kutatók rendelkezésére állt, segítette, bemutatta őket helybélieknek. Amikor a kéziratok elkészültek, a Gyergyói Szemle szerkesztőbizottsága, illetve helyi értelmiségiek ellenőrizték le az adatok pontosságát.

– foglalta össze a tudnivalókat Nagy József. A kötetek az önkormányzatoknál találhatók, szabad eladásban nem kaphatók.

A térség színe-java gyűlt össze szombaton Remetén. Gyergyószékiek ők, itt élnek és alkotnak, mégis volt alkalom, hogy rá-rácsodálkozzanak, milyen gazdag is e térség építményben, művekben és emberekben.

„Ami most történik, és az ezt megelőző munka kilóg az időből,. Kilóg a múlt felé, kilóg a jövő felé. Gyergyó egy parányi folt a térképen az ujjunk begyével, a toll hegyével ha oda tudunk mutatni, hol is van. Aztán, ha valaki veszi a fáradtságot, hogy eljön hozzánk, annyi színnel, annyi hanggal, annyi ízzel találkozik, hogy csak győzze mindazt befogadni. Bevallom, mi, akik itt élünk Gyergyóban is így vagyunk: sok esetben nem tudjuk, két faluval arrébb milyen ízek, milyen hangok, milyen színek vannak. Ez egy hiányosság, éppen ezért köszönöm az értékfeltárást” – fogalmazott Laczkó-Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere.

A kiadvány ugyanis az ízeket, hangokat és színeket mutatja be, melyek a sajátjaink. Eszünkbe juttatja azt, amit elfelejtettünk, egymásra irányítja a figyelmünket. Ez azonban csak egyik része annak, ami a nyereség oldalra írható. Lezsák Sándor adatsorolásából ugyanis kiderült: a gyergyószéki a 21. Kollégium, hamarosan Bodrogköz és Háromszék lesz soron. Eddig a gyűjtésben közel ezer magyar értelmiségi, egyetemista vett részt, Gyergyószéken a többségük határon túli magyar volt. Ők így már sokkal többet tudnak rólunk, és ők azok, akik tükröt tartanak.