
Fotó: Gecse Noémi
A 2013-ban elhunyt Erőss Zsolt hegymászó születésének 50. évfordulójára emlékeztek szerdán a csíkszeredai sportcsarnokban. Szülővárosának önkormányzata ebből az alkalomból egy emléktáblát állíttatott az Erőss Zsolt Aréna előterében. Gyergyószentmiklóson is emlékünnepséget tartottak.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a megemlékező ünnepségen a következőképpen fogalmazott:
Fotó: Gecse Noémi
Hozzátette, a hegymászásban minden lépés erőfeszítéssel, olykor fájdalommal jár, de mindezt feledteti csúcshódítás öröme, az élet is ilyen, a lépések lehetnek fájdalmasak, de azokat feledtetik a nagyobb életesemények. „Ez volt Erőss Zsolt tanítása, Isten nyugtassa békében!” – zárta beszédét Ráduly Róbert Kálmán.
A polgármestert követően a Hópárducként ismert hegymászó gyerekkori barátja, Dezső László szólalt fel.
– hangsúlyozta, majd ezt követően röviden beszámolt Erőss Zsolt életének fontosabb állomásairól. „Zsolt egyszer azt mondta, ha tudnám, hogy egyszer fenn fogok maradni, akkor is felmegyek a hegyre. És felment a hegyre, és ott maradt. De úgy maradt fent, hogy a szellemisége, példamutató emberi mivolta köztünk maradt” – fogalmazott. Felszólalását követően arra kérte a hallgatóságot, hogy egy percnyi néma csenddel adózzanak Erőss Zsolt édesanyjának, aki tíz nappal ezelőtt hunyt el.
Ezután Bölöni Sándor, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke méltatta a hegymászót. Mint megjegyezte, azt tanulta Erőss Zsolttól, hogy „merjünk nagyot álmodni”.
Az ünnepi beszédek után leleplezték a fekete kőtáblát, amelyet Sárpátki Zoltán csíkszeredai kőfaragó készített. Az emlékművön a következő sorok állnak: „Erőss Zsolt a 14 nyolcezres közül tízet hódított meg. A csúcshódító születésének 50. évfordulója emlékére állíttatta Csíkszereda önkormányzata. 2018. március 7-én”.
Fotó: Gecse Noémi
Az ötven éve született világhírű hegymászóra, Erőss Zsoltra emlékeztek szerdán Gyergyószentmiklóson is, a Salamon Ernő Gimnázium előtti téren, ahol sziklatömb és plakett idézi a város díszpolgárának emlékét.
„Erőss Zsolt iskolánkban érettségizett 1988-ban, abban a teremben, amelyet tiszteletünk jeléül róla neveztünk el, és amelyben emléktárgyait kiállítottuk. De mit tanulhatunk, mit tanulhatnak diákjaink Erőss Zsolt példájából? A legfontosabb tanulságot talán éppen ő fogalmazta meg: a legnagyobb veszély az emberre nézve a céltalanság. Ez nemcsak a hegymászókra vonatkozik, hanem minden emberre. Nem arra akarjuk buzdítani a diákokat, hogy alpinisták legyenek – akiben elhívatottság van, abból úgy is az lesz –, hanem
– mondta Lakatos Mihály, a gimnázium igazgatója az emlékünnepségen.
Ötvenéves lenne Erőss Zsolt. Tisztelői emlékeztek a hegymászóra Gyergyószentmiklóson
Fotó: Baricz-Tamás Imola
Hozzátette, „sajnos abból a szomorú esetből is tanulhatunk, amikor Zsolt nem mérte fel az emberi teljesítőképesség határát. Ezért vagyunk szomorúak, amikor nagy elismeréssel, csodálattal tanítványunkra emlékezünk.”
A gimnáziumban egyébként egy tanterem is őrzi a Hópárduc emlékét, ahol a kép és írott anyagok mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is kiállították, melyben 2002-ben, első magyarként állt az Everest tetején – ez a legértékesebb darabja a tárlatnak. De megtekinthető az a hágóvas is, melyet saját kezűleg készített, és van jégcsákány, sisak meg jégszeg, illetve azt a székelyzászlót is itt őrzik, melyet elvitt csúcsmászásaira.
Erőss Zsolt 1968-ban született Csíkszeredában, majd Gyilkostónál nevelkedett, a hegymászást a gimnázium épületének oldalán, a kis torony alatt kialakított gyakorlókőfalon kezdte 1981-ben. Innen indult az a hegymászó, aki a volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, és ezért megkapta a Hópárduc címet. A Hópárduc a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz, nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott, mellyel a nemzetközi élmezőnybe került. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után, a visszaúton tűnt el.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
szóljon hozzá!