Klónozott orgona a gelencei műemléktemplomban

A műemléktemplom zsúfolásig megtelt

Tekintse meg videónkat!

Mons. Pénzes János szabadkai megyéspüspök, valamint a felsőháromszéki papság is jelen volt azon a szentmisén, amire a gelencei műemléktemplomban került sor: a falfestményeiről és kazettás mennyezetéről híres egyházi hajlék zsúfolásig megtelt, ugyanis sokan kíváncsiak voltak arra, hogy miként szól a Szent Imre Plébániatemplom orgonája, amit teljesen újjáépítettek, szaknyelven szólva klónoztak. Egy régi, Johannes Baumgartner, segesvári szász orgonaépítő mester által készített hangszerről van szó, amit Homolya Dávid bázeli (Svájc) orgonaszakértő irányításával teljesen újjáépített egy lelkes csapat, miután 2003-tól gyűjtés zajlott e nemes célra.

Ezekből a roncsokból építették újra a zenélő ékszerdobozt

A zenélő ékszerdoboznak is nevezett Baumgartner hangszert Mons. Pénzes János szabadkai megyéspüspök áldotta meg, majd Brezina Károly ráckevei apát, c. esperes és plébános prédikációjában a hangszer újjáépítésének fontosságáról és Szent Imre herceg életútjával kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hívőkkel, majd Bereczi István gelencei plébános köszönte meg a híveknek azt, hogy az orgona építését saját ügyként karolták fel.

Az orgonát Mons. Pénzes János szabadkai megyéspüspök szentelte meg

A falu tulajdonképpeni búcsús szentmiséjére a faluközpontban levő katolikus nagytemplomban került sor, ami Szent Imre tiszteletére épült.

A búcsús szentmisén a környékbeli papság is részt vett

A búcsús szentmisén a szabadkai megyéspüspök hirdetett igét, prédikációjában a liliomos herceg példaértékű életútját domborította ki.

A Baumgartner orgonák

A Baumgartner orgonákat a szakma kis méretük miatt zenélő ékszerdobozoknak is nevezi. Kis méretű remekművek, homlokzati sípjai gazdag gravírozással díszítettek. A segesvári orgonaépítő legjelentősebb fennmaradt műve az erzsébetvárosi örmény gyülekezet számára készült 1752-ben, ma a kolozsvári történeti múzeumban áll miután a szebeni illetőségű Hermann Binder restaurálta.  A gelencei orgona egy hatregiszteres remekmű, és a szakértők úgy vélik, hogy 1795-ben, egy nagyobb javítás után Nyújtódról kerülhetett a kézdi-orbaiszéki településre. A lezajlott rekonstrukciós munkálatot azért lehet klónozásnak nevezni, mivel a hangszert szinte teljesen újjá kellett építeni.