Klasszikusok művésztábora: itt alkotni kell

Színek, formák, nosztalgia és művészet – harminchatodik alkalommal gyűlnek össze Gyergyószárhegyen azok az alkotók, akik egykor felelősséget vállaltak a művészet fennmaradásáért, és következetes munkájukkal korszakalkotó tevékenységet hoztak létre Gyergyószárhegyen. „Nagy csoda, hogy ez a tárbor megérte a harminchatodik évet. Ez talán az egyetlen művésztelep az országban, sőt, Európában is, ahol az elkészült munkák továbbra is helyben maradnak, és ezáltal elképesztően nagy értéket jelentenek a falunak” – tárja fel a művésztelep eszmei és tárgyi értékét Gaál András képzőművész, aki egyike a tábor életrekeltőinek.

A harminchat évvel ezelőtti időkre szívesen emlékeznek vissza az alkotók. „Azokban az időkben sokkal keményebb körülmények között kellett alkotni, mindig a szabadban dolgoztunk, augusztusban is meleg pokrócokba bugyolálva, mert hideg volt. Emlékszem arra, amikor Márton Áron püspök 25 évre a művészek rendelkezésére bocsátotta a ferences kolostort. Akkor azt mondta nekünk: fiúk, itt nem lehet akármit tenni, itt alkotni kell. És mi alkottunk, közben javítottuk a kastélyt, és szépen sorra bővítettük a művésztelep leltárát. Simon Endre volt az, aki az egyes számú leltári számot kiérdemelte az itt hagyott alkotásának” – kacsint át régi barátjára Gaál András képzőművész.

A művészek alkotásaival díszített szobák színvilága meghatározza az egész tábor hangulatát, csakúgy, mint a lelki egység, a színes emlékekkel bélelt bajtársi együttlét.

Merre tart a képzőművészet, mi a feladata a jelenkor alkotóinak, mit várnak el a nagy öregek a tehetséges ifjaktól – mindezen kérdések felmerülnek a munka hevében, de az esti közös beszélgetéseken is.

„Nekünk meg kellett tanulni a mesterséget, meg kellett tanulni kezet rajzolni, egész alakos képet rajzolni. Ma már a fiatalok ezt nem tudják megtanulni, mivel a képzőművészeti iskolákban nagyon rossz a képzés. Aztán festenek egy valamit, egy bármilyen formát és azt mondják rá, hogy az ez meg az. Nekünk meg el kell hinni” – mosolyog a képzőművész. Simon Endre, aki szintén az alapítók között van számontartva, a jelenkorra bízza az értékmegőrzés felelősségteljes kötelességét. „Mi megtettük a magunkét, rengeteg értéket alkottunk és hagytunk itt. Az utókornak is meg kell tenni a maga feladatát, meg kell őrizni ezeket az értékeket. Ez az ők kötelezettségük” – fogalmazott a képzőművész.

A Klasszikusok alkotótábora akár „évadzáró” tábornak is tekinthető, ugyanis ez lesz az idei utolsó képzőművészeti telep az intézmény szervezésében, a januári Grafikai Műhely, a nyári Képzőművészeti Egyetemek Kollokviuma, a Csereművész tábor és a KorkéP alkotótáborok után. A tábor zárókiállítása 2010. október 19-én 19 órakor kezdődik az Alkotóközpont Scola Vendégházában.