
Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Romániában nemzeti gyásznapot hirdettek Ferenc pápa temetésének napjára. Ez számos kötelezettséget ró a közintézményekre, a diplomáciai képviseletekre, a kulturális és sportesemények szervezőire. A szabályozásokról Fazakas László jogászt kérdeztük.
2025. április 26., 09:032025. április 26., 09:03
A jogász részletesen ismertette azokat az előírásokat, amelyek ezen a nemzeti gyásznapon életbe lépnek. Mint rámutatott, az 1994-ből származó 75-ös törvény 6-ik cikkelye értelmében Romániában, amikor nemzeti gyásznapot hirdetnek, a kormány döntése alapján a nemzeti zászlót félárbócra kell engedni. Ez az előírás nemcsak a közintézményekre vonatkozik, hanem egy sor más helyszínre is.
– magyarázta Fazakas László.
Hozzátette, az előírások az egész országra kiterjednek, így a határátkelők, repülőterek, kikötők, buszállomások, sőt, a Romániában bejegyzett hajók is kötelesek betartani a rendelkezést. A félárbócra engedett zászlóval kapcsolatos kötelezettség ugyanakkor nemcsak a közintézményekre vonatkozik, hanem minden román állampolgárra is, nekik is tiszteletben kell tartaniuk a gyásznapot.
A kormányhatározat emellett azt is előírja, hogy
A jogász szerint ez a rendelkezés a közvéleményt és a rendezvényszervezőket is arra ösztönzi, hogy a gyásznapon kerüljenek el minden olyan rendezvényt, amely nem illik a tragikus eseményekhez. Kifejtette, bár a kormányhatározat kifejezetten nem írja elő, hogy nyilvános rendezvényeket, koncerteket vagy sporteseményeket el kellene halasztani vagy törölni, az elvárt tiszteletadás és a gyásznaphoz való alkalmazkodás alapján egyértelműen arra utal, hogy aznap nem tanácsos szórakoztató jellegű rendezvényeket tartani.
– hangsúlyozta.
A jogi szakértő beszélt a lehetséges következményekről is, amelyek abban az esetben állnak fenn, ha valaki megszegi a gyásznapra vonatkozó előírásokat.
– mutatott rá Fazakas László.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!