
Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Romániában nemzeti gyásznapot hirdettek Ferenc pápa temetésének napjára. Ez számos kötelezettséget ró a közintézményekre, a diplomáciai képviseletekre, a kulturális és sportesemények szervezőire. A szabályozásokról Fazakas László jogászt kérdeztük.
2025. április 26., 09:032025. április 26., 09:03
A jogász részletesen ismertette azokat az előírásokat, amelyek ezen a nemzeti gyásznapon életbe lépnek. Mint rámutatott, az 1994-ből származó 75-ös törvény 6-ik cikkelye értelmében Romániában, amikor nemzeti gyásznapot hirdetnek, a kormány döntése alapján a nemzeti zászlót félárbócra kell engedni. Ez az előírás nemcsak a közintézményekre vonatkozik, hanem egy sor más helyszínre is.
– magyarázta Fazakas László.
Hozzátette, az előírások az egész országra kiterjednek, így a határátkelők, repülőterek, kikötők, buszállomások, sőt, a Romániában bejegyzett hajók is kötelesek betartani a rendelkezést. A félárbócra engedett zászlóval kapcsolatos kötelezettség ugyanakkor nemcsak a közintézményekre vonatkozik, hanem minden román állampolgárra is, nekik is tiszteletben kell tartaniuk a gyásznapot.
A kormányhatározat emellett azt is előírja, hogy
A jogász szerint ez a rendelkezés a közvéleményt és a rendezvényszervezőket is arra ösztönzi, hogy a gyásznapon kerüljenek el minden olyan rendezvényt, amely nem illik a tragikus eseményekhez. Kifejtette, bár a kormányhatározat kifejezetten nem írja elő, hogy nyilvános rendezvényeket, koncerteket vagy sporteseményeket el kellene halasztani vagy törölni, az elvárt tiszteletadás és a gyásznaphoz való alkalmazkodás alapján egyértelműen arra utal, hogy aznap nem tanácsos szórakoztató jellegű rendezvényeket tartani.
– hangsúlyozta.
A jogi szakértő beszélt a lehetséges következményekről is, amelyek abban az esetben állnak fenn, ha valaki megszegi a gyásznapra vonatkozó előírásokat.
– mutatott rá Fazakas László.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!