Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:51

Ausztria nyitott Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságára

19:32

Lőtt kettőt az elején, aztán beállt védekezni a Sepsi OSK

19:04

A bürokrácia útvesztőiben – kafkai világ az irattárban és a színpadon

18:45

Télen mindenre jobban kell figyelni: fűtésre, közlekedésre, saját magunkra

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Medve megölése miatt is tett feljelentést a Hargita megyei környezetőrség

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

Kezdődik a húsvétot megelőző negyvennapos böjt

Fotó: Veres Nándor

Ma van a húsvétot megelőző negyvennapos böjt első napja, hamvazószerda. Nagybetűs ünnepe ez a római katolikus egyháznak.

Szabó Kamilla-Mária

2018. február 14., 10:302018. február 14., 10:30

2018. február 14., 13:392018. február 14., 13:39

Tegnap volt húshagyókedd, a farsang utolsó napja – a név a böjt kezdetére utal, hiszen ezen a napon még lehet húst fogyasztani.

A következő negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.

Csak egyszer jóllakni

Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít, amikor is a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. A hamvazás hagyománya ma is él: minden templomban az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben azt mondja „Emlékezzél, ember, hogy porból lettél és porrá leszel!”.

A 7. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem számít böjti napnak.

Hamvazószerdát nevezik még böjtfogó szerdának, száraz- vagy aszalószerdának is. A II. vatikáni zsinat óta – a nagypéntekkel együtt – szigorú böjti nap, ekkor csak háromszor szabad enni, és csak egyszer szabad jóllakni.

Negyven nap böjt

A néphagyomány a hamvazószerda utáni csütörtököt kövér- torkos-, illetve zabálócsütörtöknek is nevezi, ezen a napon a szokás szerint elfogyasztottak minden farsangi maradékot. Korábban még a húsos ételek főzésére használt edényeket is elpakolták ezen a napon, a következő negyven napban pedig csak húsmentes étkeket fogyasztottak. Ezzel kapcsolatban a gyimesbükki hagyományokról két helyi tanár beszélt korábban lapunknak, akik rámutattak, településükön ma is tartják a böjtöt húsvét előtt, bár nem annyira szigorúan, mint annak idején.

Régebb azokat a fazekakat, amelyekben hússal készült ételt főztek, kimosták, bükkfalúggal kifőzték és felrakták a padlásra. Böjt ideje alatt csak kimondottan böjtös ételt ettek.

Manapság mindenki belátása szerint tartja a böjtöt, vannak, akik egyáltalán nem esznek állati eredetű ételt, van, aki csak húst nem eszik, de tejet, tojást igen, van, aki napokra leosztva szigorú böjtöt tart.

Hamvazószerda a kegytemplomban
A csíksomlyói kegytemplomban a hamvazással egybekötött szentmisék reggel nyolc, délelőtt tizenegy és este hat órától kezdődnek. Nagyböjt minden péntekén délután negyed hattól keresztúti ájtatosságot tartanak az esti szentmise előtt.

Székelyföld