
Fotó: Székelyhon
Habár a helyi költségvetések többszöröséért lehet pályázni az Európai Uniónál, el kell érni, hogy nagyobb mértékű támogatás érkezzen az erdélyi magyar közösségnek, kevesebb bürokratikus munkával – véli Bíró Barna Botond, Hargita megyei tanácselnökjelölt.
2024. május 07., 16:012024. május 07., 16:01
„Az európai parlamenti választáson az fog eldőlni, hogy az erdélyi magyarság továbbra is a kezében tudja-e tartani jövője alakításának sorsát, vagy átengedjük ezt a magyarellenes erőknek” – fogalmazott egy keddi sajtótájékoztatón Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje.
„Mi azt szeretnénk, hogy megerősödve továbbra is ott legyünk Brüsszelben, hiszen látjuk azt, hogy az Európai Unió egyértelmű nyertese a mi közösségünk” – közölte Bíró. Utóbbi kijelentésével arra utalt, hogy
Természetesen tisztában van vele, hogy „nem csak hozadéka, de hordaléka is van az EU-s csatlakozásnak.” Látszik az, hogy az európai elit egyre inkább eltávolodik a választópolgároktól, ezen pedig változtatni kell, mégpedig úgy, hogy jobban odafigyeljenek az emberek problémáira. Bíró azt is a problémák közé sorolta, hogy
Példaként említette a területalapú támogatási rendszert, amelynek igénylése esetén a kezdetben elég volt kitölteni egy kétoldalas formanyomtatványt, most pedig már 17-18 oldalt kell írni. Kiemelt cél ugyanakkor az is, hogy az EU vezetése sokkal nagyobb mértékben foglalkozzon az őshonos kisebbségek helyzetével. „Mi nem szeretnénk elengedni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amelyre több mint egymillió aláírást gyűjtöttünk. Ehhez azonban
– hangsúlyozta.
„Az erdélyi magyarok érdekeit csak akkor lehet képviselni, ha jelen vagyunk az európai parlamentben” – folyatta Bíró Barna Botond. Szerinte ennek érdekében le kell győzni a közönyt és meg kell érteni, hogy minden brüsszeli döntés hatással van a mi életünkre is. Mindemellett le kell győzni a magyarellenes erőt (azaz az AUR-t), amely mostanra a bukaresti intézményeket küzdőtérré változtatta. „Nincs kétségünk afelől, hogy ők Brüsszelben is ott lesznek. Éppen ezért nekünk is ott kell lenni, hogy ne a tévében nézzük és itthon dühöngjünk azon, amit rólunk mondanak.
– magyarázta.
Bíró Barna Botond hargitai tanácselnök-jelöltként megfogalmazott elképzeléseiről is beszélt, amely esetében három fő irányvonalat határozott meg: a gyors és biztonságos közlekedés megteremtése, a minőségi szolgáltatások kialakítása, továbbá a kulturális identitás megerősítése. Mindemellett az elkövetkező időszakban a tanácselnökjelölt kiemelt célja, hogy minél több közösséget meghallgasson – húzta alá.
Megközelítőleg negyven lovas kelt útra csütörtökön a Perkőről, hogy magával vigye a háromszéki közösségek imaszalagjait Csíksomlyóra. A zarándokok előtt álló, eső áztatta úton minden kilométer a hit, a közösség és az összetartozás erejét hordozza.
A mélybe zuhant egy lift csütörtök reggel a bukaresti CFR-palotában. A liftben heten tartózkodtak, öt embert pedig kórházba szállítottak a baleset következtében.
Elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra csütörtök reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
Miután az elmúlt időszakhoz képest viszonylag hosszú napokig változatlan maradt a benzin ára a román piacvezető Petromnál, a hosszú hétvége előtt ez most változik.
A szakszervezeti szövetségek kérik a kormánytól és a munkaügyi minisztériumtól, hogy haladéktalanul kezdeményezzenek „valós és átlátható” vitát az új egységes bértörvény tervezetéről.
A Béke – Románia az első parlamenti frakció szenátora, Adrian Peiu csütörtökön közölte, hogy egy BÉKE–AUR–PSD alkotta kormány létrehozását támogatnák.
Gyerekzsivaj pezsdítette fel a borús reggelt Sepsiszentgyörgy főterén, a Lábbusz-program ötödik születésnapján. A gyalogos iskolabuszról az elmúlt években 13 város vett példát, és az ötletgazdák abban bíznak, hogy hamarosan még többen csatlakoznak.
Az alacsony bérek miatt alig van szakemberutánpótlás, nem vonzó a népegészségtan az egészségügyi pályát választók számára. Most viszont a még meglévő személyzetet is karcsúsítania kell a népegészségügyi igazgatóságoknak az állami megszorítások miatt.
Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából kaphat támogatást Románia a tavalyi árvizek utáni helyreállítási munkálatokra. A tervek szerint a parajdi beavatkozások és több Kovászna megyei település is érintett lehet.
A kormányfői megbízatás maximális hosszának korlátozását kezdeményezte alaptörvény-módosító javaslatában a Tisza-frakció két tagja szerdán.
1 hozzászólás