
Fotó: Székelyhon
Habár a helyi költségvetések többszöröséért lehet pályázni az Európai Uniónál, el kell érni, hogy nagyobb mértékű támogatás érkezzen az erdélyi magyar közösségnek, kevesebb bürokratikus munkával – véli Bíró Barna Botond, Hargita megyei tanácselnökjelölt.
2024. május 07., 16:012024. május 07., 16:01
„Az európai parlamenti választáson az fog eldőlni, hogy az erdélyi magyarság továbbra is a kezében tudja-e tartani jövője alakításának sorsát, vagy átengedjük ezt a magyarellenes erőknek” – fogalmazott egy keddi sajtótájékoztatón Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje.
„Mi azt szeretnénk, hogy megerősödve továbbra is ott legyünk Brüsszelben, hiszen látjuk azt, hogy az Európai Unió egyértelmű nyertese a mi közösségünk” – közölte Bíró. Utóbbi kijelentésével arra utalt, hogy
Természetesen tisztában van vele, hogy „nem csak hozadéka, de hordaléka is van az EU-s csatlakozásnak.” Látszik az, hogy az európai elit egyre inkább eltávolodik a választópolgároktól, ezen pedig változtatni kell, mégpedig úgy, hogy jobban odafigyeljenek az emberek problémáira. Bíró azt is a problémák közé sorolta, hogy
Példaként említette a területalapú támogatási rendszert, amelynek igénylése esetén a kezdetben elég volt kitölteni egy kétoldalas formanyomtatványt, most pedig már 17-18 oldalt kell írni. Kiemelt cél ugyanakkor az is, hogy az EU vezetése sokkal nagyobb mértékben foglalkozzon az őshonos kisebbségek helyzetével. „Mi nem szeretnénk elengedni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amelyre több mint egymillió aláírást gyűjtöttünk. Ehhez azonban
– hangsúlyozta.
„Az erdélyi magyarok érdekeit csak akkor lehet képviselni, ha jelen vagyunk az európai parlamentben” – folyatta Bíró Barna Botond. Szerinte ennek érdekében le kell győzni a közönyt és meg kell érteni, hogy minden brüsszeli döntés hatással van a mi életünkre is. Mindemellett le kell győzni a magyarellenes erőt (azaz az AUR-t), amely mostanra a bukaresti intézményeket küzdőtérré változtatta. „Nincs kétségünk afelől, hogy ők Brüsszelben is ott lesznek. Éppen ezért nekünk is ott kell lenni, hogy ne a tévében nézzük és itthon dühöngjünk azon, amit rólunk mondanak.
– magyarázta.
Bíró Barna Botond hargitai tanácselnök-jelöltként megfogalmazott elképzeléseiről is beszélt, amely esetében három fő irányvonalat határozott meg: a gyors és biztonságos közlekedés megteremtése, a minőségi szolgáltatások kialakítása, továbbá a kulturális identitás megerősítése. Mindemellett az elkövetkező időszakban a tanácselnökjelölt kiemelt célja, hogy minél több közösséget meghallgasson – húzta alá.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
1 hozzászólás