
Fotó: Székelyhon
Habár a helyi költségvetések többszöröséért lehet pályázni az Európai Uniónál, el kell érni, hogy nagyobb mértékű támogatás érkezzen az erdélyi magyar közösségnek, kevesebb bürokratikus munkával – véli Bíró Barna Botond, Hargita megyei tanácselnökjelölt.
2024. május 07., 16:012024. május 07., 16:01
„Az európai parlamenti választáson az fog eldőlni, hogy az erdélyi magyarság továbbra is a kezében tudja-e tartani jövője alakításának sorsát, vagy átengedjük ezt a magyarellenes erőknek” – fogalmazott egy keddi sajtótájékoztatón Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje.
„Mi azt szeretnénk, hogy megerősödve továbbra is ott legyünk Brüsszelben, hiszen látjuk azt, hogy az Európai Unió egyértelmű nyertese a mi közösségünk” – közölte Bíró. Utóbbi kijelentésével arra utalt, hogy
Természetesen tisztában van vele, hogy „nem csak hozadéka, de hordaléka is van az EU-s csatlakozásnak.” Látszik az, hogy az európai elit egyre inkább eltávolodik a választópolgároktól, ezen pedig változtatni kell, mégpedig úgy, hogy jobban odafigyeljenek az emberek problémáira. Bíró azt is a problémák közé sorolta, hogy
Példaként említette a területalapú támogatási rendszert, amelynek igénylése esetén a kezdetben elég volt kitölteni egy kétoldalas formanyomtatványt, most pedig már 17-18 oldalt kell írni. Kiemelt cél ugyanakkor az is, hogy az EU vezetése sokkal nagyobb mértékben foglalkozzon az őshonos kisebbségek helyzetével. „Mi nem szeretnénk elengedni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amelyre több mint egymillió aláírást gyűjtöttünk. Ehhez azonban
– hangsúlyozta.
„Az erdélyi magyarok érdekeit csak akkor lehet képviselni, ha jelen vagyunk az európai parlamentben” – folyatta Bíró Barna Botond. Szerinte ennek érdekében le kell győzni a közönyt és meg kell érteni, hogy minden brüsszeli döntés hatással van a mi életünkre is. Mindemellett le kell győzni a magyarellenes erőt (azaz az AUR-t), amely mostanra a bukaresti intézményeket küzdőtérré változtatta. „Nincs kétségünk afelől, hogy ők Brüsszelben is ott lesznek. Éppen ezért nekünk is ott kell lenni, hogy ne a tévében nézzük és itthon dühöngjünk azon, amit rólunk mondanak.
– magyarázta.
Bíró Barna Botond hargitai tanácselnök-jelöltként megfogalmazott elképzeléseiről is beszélt, amely esetében három fő irányvonalat határozott meg: a gyors és biztonságos közlekedés megteremtése, a minőségi szolgáltatások kialakítása, továbbá a kulturális identitás megerősítése. Mindemellett az elkövetkező időszakban a tanácselnökjelölt kiemelt célja, hogy minél több közösséget meghallgasson – húzta alá.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
1 hozzászólás