
Fotó: Székelyhon
Habár a helyi költségvetések többszöröséért lehet pályázni az Európai Uniónál, el kell érni, hogy nagyobb mértékű támogatás érkezzen az erdélyi magyar közösségnek, kevesebb bürokratikus munkával – véli Bíró Barna Botond, Hargita megyei tanácselnökjelölt.
2024. május 07., 16:012024. május 07., 16:01
„Az európai parlamenti választáson az fog eldőlni, hogy az erdélyi magyarság továbbra is a kezében tudja-e tartani jövője alakításának sorsát, vagy átengedjük ezt a magyarellenes erőknek” – fogalmazott egy keddi sajtótájékoztatón Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje.
„Mi azt szeretnénk, hogy megerősödve továbbra is ott legyünk Brüsszelben, hiszen látjuk azt, hogy az Európai Unió egyértelmű nyertese a mi közösségünk” – közölte Bíró. Utóbbi kijelentésével arra utalt, hogy
Természetesen tisztában van vele, hogy „nem csak hozadéka, de hordaléka is van az EU-s csatlakozásnak.” Látszik az, hogy az európai elit egyre inkább eltávolodik a választópolgároktól, ezen pedig változtatni kell, mégpedig úgy, hogy jobban odafigyeljenek az emberek problémáira. Bíró azt is a problémák közé sorolta, hogy
Példaként említette a területalapú támogatási rendszert, amelynek igénylése esetén a kezdetben elég volt kitölteni egy kétoldalas formanyomtatványt, most pedig már 17-18 oldalt kell írni. Kiemelt cél ugyanakkor az is, hogy az EU vezetése sokkal nagyobb mértékben foglalkozzon az őshonos kisebbségek helyzetével. „Mi nem szeretnénk elengedni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amelyre több mint egymillió aláírást gyűjtöttünk. Ehhez azonban
– hangsúlyozta.
„Az erdélyi magyarok érdekeit csak akkor lehet képviselni, ha jelen vagyunk az európai parlamentben” – folyatta Bíró Barna Botond. Szerinte ennek érdekében le kell győzni a közönyt és meg kell érteni, hogy minden brüsszeli döntés hatással van a mi életünkre is. Mindemellett le kell győzni a magyarellenes erőt (azaz az AUR-t), amely mostanra a bukaresti intézményeket küzdőtérré változtatta. „Nincs kétségünk afelől, hogy ők Brüsszelben is ott lesznek. Éppen ezért nekünk is ott kell lenni, hogy ne a tévében nézzük és itthon dühöngjünk azon, amit rólunk mondanak.
– magyarázta.
Bíró Barna Botond hargitai tanácselnök-jelöltként megfogalmazott elképzeléseiről is beszélt, amely esetében három fő irányvonalat határozott meg: a gyors és biztonságos közlekedés megteremtése, a minőségi szolgáltatások kialakítása, továbbá a kulturális identitás megerősítése. Mindemellett az elkövetkező időszakban a tanácselnökjelölt kiemelt célja, hogy minél több közösséget meghallgasson – húzta alá.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
1 hozzászólás