
Fotó: Székelyhon
Habár a helyi költségvetések többszöröséért lehet pályázni az Európai Uniónál, el kell érni, hogy nagyobb mértékű támogatás érkezzen az erdélyi magyar közösségnek, kevesebb bürokratikus munkával – véli Bíró Barna Botond, Hargita megyei tanácselnökjelölt.
2024. május 07., 16:012024. május 07., 16:01
„Az európai parlamenti választáson az fog eldőlni, hogy az erdélyi magyarság továbbra is a kezében tudja-e tartani jövője alakításának sorsát, vagy átengedjük ezt a magyarellenes erőknek” – fogalmazott egy keddi sajtótájékoztatón Bíró Barna Botond, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje.
„Mi azt szeretnénk, hogy megerősödve továbbra is ott legyünk Brüsszelben, hiszen látjuk azt, hogy az Európai Unió egyértelmű nyertese a mi közösségünk” – közölte Bíró. Utóbbi kijelentésével arra utalt, hogy
Természetesen tisztában van vele, hogy „nem csak hozadéka, de hordaléka is van az EU-s csatlakozásnak.” Látszik az, hogy az európai elit egyre inkább eltávolodik a választópolgároktól, ezen pedig változtatni kell, mégpedig úgy, hogy jobban odafigyeljenek az emberek problémáira. Bíró azt is a problémák közé sorolta, hogy
Példaként említette a területalapú támogatási rendszert, amelynek igénylése esetén a kezdetben elég volt kitölteni egy kétoldalas formanyomtatványt, most pedig már 17-18 oldalt kell írni. Kiemelt cél ugyanakkor az is, hogy az EU vezetése sokkal nagyobb mértékben foglalkozzon az őshonos kisebbségek helyzetével. „Mi nem szeretnénk elengedni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, amelyre több mint egymillió aláírást gyűjtöttünk. Ehhez azonban
– hangsúlyozta.
„Az erdélyi magyarok érdekeit csak akkor lehet képviselni, ha jelen vagyunk az európai parlamentben” – folyatta Bíró Barna Botond. Szerinte ennek érdekében le kell győzni a közönyt és meg kell érteni, hogy minden brüsszeli döntés hatással van a mi életünkre is. Mindemellett le kell győzni a magyarellenes erőt (azaz az AUR-t), amely mostanra a bukaresti intézményeket küzdőtérré változtatta. „Nincs kétségünk afelől, hogy ők Brüsszelben is ott lesznek. Éppen ezért nekünk is ott kell lenni, hogy ne a tévében nézzük és itthon dühöngjünk azon, amit rólunk mondanak.
– magyarázta.
Bíró Barna Botond hargitai tanácselnök-jelöltként megfogalmazott elképzeléseiről is beszélt, amely esetében három fő irányvonalat határozott meg: a gyors és biztonságos közlekedés megteremtése, a minőségi szolgáltatások kialakítása, továbbá a kulturális identitás megerősítése. Mindemellett az elkövetkező időszakban a tanácselnökjelölt kiemelt célja, hogy minél több közösséget meghallgasson – húzta alá.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
1 hozzászólás