A vadászok szerint több ezer egyedet kellene külföldre telepíteni, hogy megoldódjon a medveprobléma
Fotó: Pál Árpád
Felleltározná és chippel látná el a medvéket a környezetvédelmi miniszter, aki arról is beszámolt, hogy előrehaladott tárgyalások zajlanak a nagyvadak „exportálásáról”. Az udvarhelyszéki vadásztársulatoknál komolytalannak ítélik a minisztériumi intézkedésterveket.
2017. október 01., 11:512017. október 01., 11:51
2017. szeptember 29., 13:452017. szeptember 29., 13:45
Medveszámlálást akar tartani Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter, aki ennek nyomán több nagyvadat külföldre szállíttatna. A tárcavezető a szenátus környezetvédelmi bizottságának meghallgatásán beszélt arról, hogy Romániában nincs pontos nyilvántartás az országban élő medvék számáról, ezen pedig változtatni kell.
– fogalmazott Gavrilescu. Rámutatott, uniós alapokból, különböző tudományos és kutatóintézetekkel együttműködve felleltároznák és chippel látnák el a medvéket, ezzel egyrészt védenék a fajt, ugyanakkor elkerülnék azokat a helyzeteket, amikor „a medve megesz egy embert”. A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint a környezetvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy
Hozzátette, az „exportált” nagyvadak minden bizonnyal fiatal példányok lesznek. Gavrilescu egyelőre nem kívánt megnevezni konkrét célországokat, ígérete szerint erre akkor kerül sor, amikor elkészül a populációt feltérképező tanulmány. A tárcavezető néhány hete beszélt arról, hogy
Graţiela Gavrilescu a szenátus különbizottságának meghallgatásán azt is elmondta, hogy a szeptember elején kiadott miniszteri rendelet nyomán, amely a nagyvadak beavatkozási kvótáját írja elő, egyelőre egyetlen medve befogását sem engedélyezték. Elmondása szerint ugyanakkor erre vonatkozó kérések már jócskán érkeztek a helyi közigazgatási egységektől.
Gavrilescu egyébként szeptember elején közölte, hogy a nagyvadak beavatkozási kvótája nem a medvék kilövését írja elő, hanem azok áthelyezését olyan területekre, ahol nincs medvepopuláció. Holott a megelőző hetekben ezt nem igazán tette világossá, sőt több alkalommal is kifejezetten kilövési kvótát említett.
Fotó: Pál Árpád
A hozzá nem értésről árulkodnak a környezetvédelmi miniszter kijelentései – véli Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadászegyesület igazgatója.
– tette fel a kérdést. A chipezési terv kapcsán elmondta, több ezer medvéről van szó, és ez óriási költséget feltételez. Egy altatólövedékes fegyver 15 ezer lejbe kerül, egy adag altató pedig 250 lejbe, de utóbbi költség szorzódik az elhibázott lövések számával – magyarázta. Az állatvédők becslése szerint hatezres a romániai medvepopuláció.
– vázolta meggyőződését Mărmureanu, aki szerint még az intervenciós kvóta száznegyven egyedére sem kerülne „gazda” az Európai Unióban. Ezt egy megtörtént esettel kívánta igazolni. A vadászegyesület korábban két medvebocsot akart áttelepíteni Ausztriába, egy osztrák állatvédő szervezet segítségével, ám az ottani illetékesek határozottan elutasították a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az országban már tizenhat medve él – mára egy sem maradt –, és nem szeretnének többet – mesélte el a történetet a vadászegyesület igazgatója.
„A prevenció kérdése fel sem merült, hiszem még arra sincs hivatalos procedúra, hogy miként lehet ártalmatlanítani egy medvét, ha az bemegy egy településre és az emberek biztonságát veszélyezteti. Az állam szó szerint tehetetlen, és lehet hallgatni a zöld szervezetekre is, de valaki vállalja ezért a felelősséget is” – fakadt ki Mărmureanu.
Problémás egyedekről van szó, amelyek a vadászegyesület ügykezelésébe tartozó területeken fekvő tizenöt udvarhelyszéki községben és a városban okoztak károkat, többnyire háziállatokat pusztítva el – tudtuk meg az igazgatótól.
Fotó: Pál Árpád
Tizenkét példány kilövésére kért jóváhagyást Benke József, a Zetelaka és Társai Vadászegyesület vezetője kedden. Ő személyesen vitte el a kérelmezési dossziékat a környezetvédelmi minisztériumba, és mint mondja, akkor még egy hasonló kérelem sem volt a szaktárcánál Hargita megyéből. Az általuk ügykezelt területeken garázdálkodó medvék többsége is háziállatokat pusztított el, de az egyik példány emberre is támadt: július 6-án Deság közelében sebesített meg egy gombászó férfit.
Eközben a medvék rendszeresen bejárnak Deságba, a lakosok félnek és panaszkodnak, egy juhtartó gazdának pedig összesen tizenöt állatát vitte el a nagyvad, többségüket úgy, hogy még a kártérítés-igényléshez szükséges fülszámokat sem találta meg a károsult.
A kialakult helyzet rosszabb egy vég nélküli szappanoperánál, és sajnos a szerencsétlen parasztemberek isszák meg a levét – véli Benke. „Minket számba se vesznek. A Facebookon intézik a bukarestiek egymás közt a Kárpátokban élő medvék sorsát. Ez nagyon visszatetsző.
– fogalmazott a vadászegyesület vezetője.
Benke tagja volt a medveproblémák miatt júliusban Bukarestbe utazott Hargita megyei küldöttségnek, és mint mondta, a gondok megoldására kidolgozott minisztériumi rendelettel annyira elégedetlenek voltak a vadászegyesületek, hogy a szaktárca beperelését is fontolgatták.
A medveexport nagyon jó ötlet lenne, és gyorsan meg is lehetne általa oldani a kialakult problémákat, csak éppen legyen, aki fogadja az állatokat.
– fejtette ki véleményét Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület vezetője. „Évekkel ezelőtt Luxemburgban voltam, és éppen akkor történt, hogy egy medve betévedt az országba. Azonnal összehívták az összes vadászt, felkutatták, és kilőtték az állatot. Fel sem merült a gondolat, hogy óvni, védeni kellene. Ott a gazdák tavasszal kihajtják a hegyekbe a marháikat, villanypásztorral bekerítik a területet, és hónapokig biztonságban tudják ott, emberi felügyelet nélkül. Ki gondolja, hogy ezt feladnák a kárpáti medvék befogadásáért?” – vetette fel Gábor. Megjegyezte,
Fotó: Pál Árpád
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez szerdáig huszonnégy medve ártalmatlanítására érkezett kérés a megyében működő vadászegyesületektől.
– közölte Szabó Szilárd, az ügynökség munkatársa. A vadászegyesületek kilövést kértek a problémás egyedekre, de még egyikük sem kapott erre engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól. A tizennyolc vadászegyesület közül hat kért intézkedést. A megye minden területéről kapott kilövési kéréseket az ügynökség, de legtöbbet Udvarhelyszékről – mondta el érdeklődésünkre az intézmény munkatársa. Nincs megszabott határidő a kilövési engedélyek kiállítására, ám mivel az intervenciós kvótára vonatkozó minisztériumi rendeletről még viták folynak, és a civil szervezetek is tiltakoznak, a szaktárcánál valószínűleg kétszer is megfontolják a kilövések engedélyezését – vélekedett a környezetvédelmi ügynökség munkatársa.
Kézbesítik az új hulladékgyűjtő szigetekhez tartozó kártyákat azoknak a kézdivásárhelyieknek, akik első körben nem tudták átvenni azokat. Az illetékes cég február 13–21. között adja át a kártyákat.
Noha több szakaszban végzi el a kivitelező a csíkszeredai városháza felújítását, egyszerre csak egy épületrészben dolgozva, több intézménynek így is el kell hagynia az épületet különböző időszakokra, ehhez pedig bérelhető felületeket kell keresni.
A Hargita megyei önkormányzat tíz-tizenöt százalékos létszámleépítést tervez – jelentette be szerdán Bíró Barna Botond, az intézmény vezetője.
Jövő vasárnap újra benépesül a Gyilkos-tó jege, hiszen a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület megrendezi a IV. Gyilkos-tó Lékhorgászversenyt. Az esemény hagyományosan a tó nyugati részén, a pisztrángtenyészet előtt zajlik majd.
Barti Tihamér közbenjárt annak érdekében, hogy Kurkó Andrást a Hargita Megyei közpénzügyi Adminisztráció igazgató-helyettesének nevezzék ki, cserébe bizalmas adóügyi jelentéseket kapott – többek között ezt állítják az ügyészek.
Két kiskorút kellett kimenteni egy vizes területről Maros megyében, az állapotuk stabilizálásán jelenleg is dolgoznak a mentőegységek.
A gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskolában zajló felújítás részleges átadását tartották meg szerdán. Az eseményen részt vett Soltész Miklós államtitkár is, aki kihangsúlyozta: a magyar állam támogatásának már látszanak a gyümölcsei.
Közvitára bocsátotta szerdán az oktatási minisztérium a 2025-2026-os tanév rendjének tervezetét, amely szerint a 36 hetes új iskolai év 2025. szeptember 8-án kezdődik.
Lopott autóval balesetezett egy Maros megyei férfi kedden, ráadásul nem volt józan – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Előzetes letartóztatásba helyezték Hargita Megye Tanácsának alelnökét. Az intézkedést a Hargita Megyei Törvényszék rendelte el az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) marosvásárhelyi ügyészeinek indítványa alapján. A döntés nem jogerős.
szóljon hozzá!