A vadászok szerint több ezer egyedet kellene külföldre telepíteni, hogy megoldódjon a medveprobléma
Fotó: Pál Árpád
Felleltározná és chippel látná el a medvéket a környezetvédelmi miniszter, aki arról is beszámolt, hogy előrehaladott tárgyalások zajlanak a nagyvadak „exportálásáról”. Az udvarhelyszéki vadásztársulatoknál komolytalannak ítélik a minisztériumi intézkedésterveket.
2017. október 01., 11:512017. október 01., 11:51
2017. szeptember 29., 13:452017. szeptember 29., 13:45
Medveszámlálást akar tartani Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter, aki ennek nyomán több nagyvadat külföldre szállíttatna. A tárcavezető a szenátus környezetvédelmi bizottságának meghallgatásán beszélt arról, hogy Romániában nincs pontos nyilvántartás az országban élő medvék számáról, ezen pedig változtatni kell.
– fogalmazott Gavrilescu. Rámutatott, uniós alapokból, különböző tudományos és kutatóintézetekkel együttműködve felleltároznák és chippel látnák el a medvéket, ezzel egyrészt védenék a fajt, ugyanakkor elkerülnék azokat a helyzeteket, amikor „a medve megesz egy embert”. A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint a környezetvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy
Hozzátette, az „exportált” nagyvadak minden bizonnyal fiatal példányok lesznek. Gavrilescu egyelőre nem kívánt megnevezni konkrét célországokat, ígérete szerint erre akkor kerül sor, amikor elkészül a populációt feltérképező tanulmány. A tárcavezető néhány hete beszélt arról, hogy
Graţiela Gavrilescu a szenátus különbizottságának meghallgatásán azt is elmondta, hogy a szeptember elején kiadott miniszteri rendelet nyomán, amely a nagyvadak beavatkozási kvótáját írja elő, egyelőre egyetlen medve befogását sem engedélyezték. Elmondása szerint ugyanakkor erre vonatkozó kérések már jócskán érkeztek a helyi közigazgatási egységektől.
Gavrilescu egyébként szeptember elején közölte, hogy a nagyvadak beavatkozási kvótája nem a medvék kilövését írja elő, hanem azok áthelyezését olyan területekre, ahol nincs medvepopuláció. Holott a megelőző hetekben ezt nem igazán tette világossá, sőt több alkalommal is kifejezetten kilövési kvótát említett.
Fotó: Pál Árpád
A hozzá nem értésről árulkodnak a környezetvédelmi miniszter kijelentései – véli Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadászegyesület igazgatója.
– tette fel a kérdést. A chipezési terv kapcsán elmondta, több ezer medvéről van szó, és ez óriási költséget feltételez. Egy altatólövedékes fegyver 15 ezer lejbe kerül, egy adag altató pedig 250 lejbe, de utóbbi költség szorzódik az elhibázott lövések számával – magyarázta. Az állatvédők becslése szerint hatezres a romániai medvepopuláció.
– vázolta meggyőződését Mărmureanu, aki szerint még az intervenciós kvóta száznegyven egyedére sem kerülne „gazda” az Európai Unióban. Ezt egy megtörtént esettel kívánta igazolni. A vadászegyesület korábban két medvebocsot akart áttelepíteni Ausztriába, egy osztrák állatvédő szervezet segítségével, ám az ottani illetékesek határozottan elutasították a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az országban már tizenhat medve él – mára egy sem maradt –, és nem szeretnének többet – mesélte el a történetet a vadászegyesület igazgatója.
„A prevenció kérdése fel sem merült, hiszem még arra sincs hivatalos procedúra, hogy miként lehet ártalmatlanítani egy medvét, ha az bemegy egy településre és az emberek biztonságát veszélyezteti. Az állam szó szerint tehetetlen, és lehet hallgatni a zöld szervezetekre is, de valaki vállalja ezért a felelősséget is” – fakadt ki Mărmureanu.
Problémás egyedekről van szó, amelyek a vadászegyesület ügykezelésébe tartozó területeken fekvő tizenöt udvarhelyszéki községben és a városban okoztak károkat, többnyire háziállatokat pusztítva el – tudtuk meg az igazgatótól.
Fotó: Pál Árpád
Tizenkét példány kilövésére kért jóváhagyást Benke József, a Zetelaka és Társai Vadászegyesület vezetője kedden. Ő személyesen vitte el a kérelmezési dossziékat a környezetvédelmi minisztériumba, és mint mondja, akkor még egy hasonló kérelem sem volt a szaktárcánál Hargita megyéből. Az általuk ügykezelt területeken garázdálkodó medvék többsége is háziállatokat pusztított el, de az egyik példány emberre is támadt: július 6-án Deság közelében sebesített meg egy gombászó férfit.
Eközben a medvék rendszeresen bejárnak Deságba, a lakosok félnek és panaszkodnak, egy juhtartó gazdának pedig összesen tizenöt állatát vitte el a nagyvad, többségüket úgy, hogy még a kártérítés-igényléshez szükséges fülszámokat sem találta meg a károsult.
A kialakult helyzet rosszabb egy vég nélküli szappanoperánál, és sajnos a szerencsétlen parasztemberek isszák meg a levét – véli Benke. „Minket számba se vesznek. A Facebookon intézik a bukarestiek egymás közt a Kárpátokban élő medvék sorsát. Ez nagyon visszatetsző.
– fogalmazott a vadászegyesület vezetője.
Benke tagja volt a medveproblémák miatt júliusban Bukarestbe utazott Hargita megyei küldöttségnek, és mint mondta, a gondok megoldására kidolgozott minisztériumi rendelettel annyira elégedetlenek voltak a vadászegyesületek, hogy a szaktárca beperelését is fontolgatták.
A medveexport nagyon jó ötlet lenne, és gyorsan meg is lehetne általa oldani a kialakult problémákat, csak éppen legyen, aki fogadja az állatokat.
– fejtette ki véleményét Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület vezetője. „Évekkel ezelőtt Luxemburgban voltam, és éppen akkor történt, hogy egy medve betévedt az országba. Azonnal összehívták az összes vadászt, felkutatták, és kilőtték az állatot. Fel sem merült a gondolat, hogy óvni, védeni kellene. Ott a gazdák tavasszal kihajtják a hegyekbe a marháikat, villanypásztorral bekerítik a területet, és hónapokig biztonságban tudják ott, emberi felügyelet nélkül. Ki gondolja, hogy ezt feladnák a kárpáti medvék befogadásáért?” – vetette fel Gábor. Megjegyezte,
Fotó: Pál Árpád
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez szerdáig huszonnégy medve ártalmatlanítására érkezett kérés a megyében működő vadászegyesületektől.
– közölte Szabó Szilárd, az ügynökség munkatársa. A vadászegyesületek kilövést kértek a problémás egyedekre, de még egyikük sem kapott erre engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól. A tizennyolc vadászegyesület közül hat kért intézkedést. A megye minden területéről kapott kilövési kéréseket az ügynökség, de legtöbbet Udvarhelyszékről – mondta el érdeklődésünkre az intézmény munkatársa. Nincs megszabott határidő a kilövési engedélyek kiállítására, ám mivel az intervenciós kvótára vonatkozó minisztériumi rendeletről még viták folynak, és a civil szervezetek is tiltakoznak, a szaktárcánál valószínűleg kétszer is megfontolják a kilövések engedélyezését – vélekedett a környezetvédelmi ügynökség munkatársa.
Június végén megérkezett a mozik kínálatába a Brad Pitt főszereplésével készült F1, ami egy, a Formula-1 világában játszódó fikciós dráma, amit valós események ihlettek. Ajánló.
Elutasítják és nem tartják hatékonynak a román kormány közoktatást érintő válságkezelési intézkedéstervezetét – állást foglalt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A hatalmas forgalom és a zsúfoltság miatt bedugult a Transzfogarasi út, a parkoló autók egymás útját zárták el.
A marosvásárhelyi VIBE Fesztivál nemcsak buliról, hanem közösségről, hangulatról és magyar identitásról is szól – legalábbis ezt mondják azok a fiatalok, akik ott voltak.
Vörös beavatkozási tervet léptettek életbe vasárnap délben Konstanca megyében, miután az A2-es autópályán tömegbaleset történt több jármű részvételével – közölte a Konstanca megyei tűzoltóság.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Mindössze öt megyét nem érint az országos kánikulariasztás, köztük Hargita és Kovászna megyét sem, de Maros megyére is csak elsőfokú hőségriasztás érvényes. Ezzel szemben Románia déli részén vörös jelzésű riadót fújnak az elviselhetetlen hőség miatt.
Július 14-étől elérhető lesz az egészségügyi minisztérium honlapján egy online űrlap a kórházi étkeztetéssel kapcsolatos panaszok bejelentésére – közölte egy szombati Facebook-bejegyzésben Alexandru Rogobete tárcavezető.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt vasárnap reggel 6 óra 29 perckor Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felcsíki, alcsíki, kászoni, vagy éppen gyimesi és moldvai – számos tájegység népviseletbe öltözött képviselője ünnepelt együtt szombaton a csíksomlyói nyeregben, az Ezer Székely Leány Napján. Videón mutatjuk.
szóljon hozzá!