– fogalmazott Gavrilescu. Rámutatott, uniós alapokból, különböző tudományos és kutatóintézetekkel együttműködve felleltároznák és chippel látnák el a medvéket, ezzel egyrészt védenék a fajt, ugyanakkor elkerülnék azokat a helyzeteket, amikor „a medve megesz egy embert”. A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint a környezetvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy

Hozzátette, az „exportált” nagyvadak minden bizonnyal fiatal példányok lesznek. Gavrilescu egyelőre nem kívánt megnevezni konkrét célországokat, ígérete szerint erre akkor kerül sor, amikor elkészül a populációt feltérképező tanulmány. A tárcavezető néhány hete beszélt arról, hogy

Graţiela Gavrilescu a szenátus különbizottságának meghallgatásán azt is elmondta, hogy a szeptember elején kiadott miniszteri rendelet nyomán, amely a nagyvadak beavatkozási kvótáját írja elő, egyelőre egyetlen medve befogását sem engedélyezték. Elmondása szerint ugyanakkor erre vonatkozó kérések már jócskán érkeztek a helyi közigazgatási egységektől.

– tette fel a kérdést. A chipezési terv kapcsán elmondta, több ezer medvéről van szó, és ez óriási költséget feltételez. Egy altatólövedékes fegyver 15 ezer lejbe kerül, egy adag altató pedig 250 lejbe, de utóbbi költség szorzódik az elhibázott lövések számával – magyarázta. Az állatvédők becslése szerint hatezres a romániai medvepopuláció.

– vázolta meggyőződését Mărmureanu, aki szerint még az intervenciós kvóta száznegyven egyedére sem kerülne „gazda” az Európai Unióban. Ezt egy megtörtént esettel kívánta igazolni. A vadászegyesület korábban két medvebocsot akart áttelepíteni Ausztriába, egy osztrák állatvédő szervezet segítségével, ám az ottani illetékesek határozottan elutasították a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az országban már tizenhat medve él – mára egy sem maradt –, és nem szeretnének többet – mesélte el a történetet a vadászegyesület igazgatója.

Megelőzésről még szó sincs

„A prevenció kérdése fel sem merült, hiszem még arra sincs hivatalos procedúra, hogy miként lehet ártalmatlanítani egy medvét, ha az bemegy egy településre és az emberek biztonságát veszélyezteti. Az állam szó szerint tehetetlen, és lehet hallgatni a zöld szervezetekre is, de valaki vállalja ezért a felelősséget is” – fakadt ki Mărmureanu.

Problémás egyedekről van szó, amelyek a vadászegyesület ügykezelésébe tartozó területeken fekvő tizenöt udvarhelyszéki községben és a városban okoztak károkat, többnyire háziállatokat pusztítva el – tudtuk meg az igazgatótól.

Eközben a medvék rendszeresen bejárnak Deságba, a lakosok félnek és panaszkodnak, egy juhtartó gazdának pedig összesen tizenöt állatát vitte el a nagyvad, többségüket úgy, hogy még a kártérítés-igényléshez szükséges fülszámokat sem találta meg a károsult.

A kialakult helyzet rosszabb egy vég nélküli szappanoperánál, és sajnos a szerencsétlen parasztemberek isszák meg a levét – véli Benke. „Minket számba se vesznek. A Facebookon intézik a bukarestiek egymás közt a Kárpátokban élő medvék sorsát. Ez nagyon visszatetsző.

– fogalmazott a vadászegyesület vezetője.

Benke tagja volt a medveproblémák miatt júliusban Bukarestbe utazott Hargita megyei küldöttségnek, és mint mondta, a gondok megoldására kidolgozott minisztériumi rendelettel annyira elégedetlenek voltak a vadászegyesületek, hogy a szaktárca beperelését is fontolgatták.

Exportálni csak akkor lehet, ha van, aki fogadja

A medveexport nagyon jó ötlet lenne, és gyorsan meg is lehetne általa oldani a kialakult problémákat, csak éppen legyen, aki fogadja az állatokat.

 – fejtette ki véleményét Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület vezetője. „Évekkel ezelőtt Luxemburgban voltam, és éppen akkor történt, hogy egy medve betévedt az országba. Azonnal összehívták az összes vadászt, felkutatták, és kilőtték az állatot. Fel sem merült a gondolat, hogy óvni, védeni kellene. Ott a gazdák tavasszal kihajtják a hegyekbe a marháikat, villanypásztorral bekerítik a területet, és hónapokig biztonságban tudják ott, emberi felügyelet nélkül. Ki gondolja, hogy ezt feladnák a kárpáti medvék befogadásáért?” – vetette fel Gábor. Megjegyezte,

– közölte Szabó Szilárd, az ügynökség munkatársa. A vadászegyesületek kilövést kértek a problémás egyedekre, de még egyikük sem kapott erre engedélyt a környezetvédelmi minisztériumtól. A tizennyolc vadászegyesület közül hat kért intézkedést. A megye minden területéről kapott kilövési kéréseket az ügynökség, de legtöbbet Udvarhelyszékről – mondta el érdeklődésünkre az intézmény munkatársa. Nincs megszabott határidő a kilövési engedélyek kiállítására, ám mivel az intervenciós kvótára vonatkozó minisztériumi rendeletről még viták folynak, és a civil szervezetek is tiltakoznak, a szaktárcánál valószínűleg kétszer is megfontolják a kilövések engedélyezését – vélekedett a környezetvédelmi ügynökség munkatársa.