Hirdetés
Hirdetés

Két hónapja nem fizettek a régészeti felügyeletért Székelyudvarhelyen

Nem fizetett a kivitelező a régészeti felügyeletért. Huzavona? •  Fotó: Barabás Ákos

Nem fizetett a kivitelező a régészeti felügyeletért. Huzavona?

Fotó: Barabás Ákos

Ritkán lehet régészeti ásatásokat végezni a lakott területeken, így a különböző beruházások, földmunkák során remek alkalom adódik arra, hogy a régészek feltárjanak egy-egy újabb rejtett szeletet az adott hely múltjából. Székelyudvarhelyen a kábelek földbe helyezése céljából végzett munkálatok ideje alatt egy régész végezte a kötelező felügyeletet, ám a kivitelező nem hajlandó fizetni neki.

Veres Réka

2017. június 15., 10:152017. június 15., 10:15

A műemlékvédelmi törvény alapján bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunka esetén kötelező a régészeti megfigyelés, melynek során

szakember biztosítja a leletek és régészeti jelenségek azonosítását és feltárását.

Hirdetés

Így van ez a Székelyudvarhely központjában zajló munkálatok kapcsán is, és bár a régész heteken át folyamatosan figyelemmel kísérte a tevékenységet és dokumentálta a leleteket, a brassói kivitelező mindeddig nem volt hajlandó kifizetni munkáját. Érdeklődésünkre Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója megerősítette, hogy valóban nézeteltérés van a brassói kivitelezővel. Mint elmondta,

mindaddig, amíg nem látnak arra garanciát, hogy az elvégzett munka árát kifizetik, felfüggesztik a régészeti felügyeletet.

Nem folytatják, ha nem fizetnek

Mivel jelenleg szünetelnek az ásási munkák a városközpontban, egyelőre csak értesítette az érintett szolgáltatókat és cégeket. Miklós szerint mindenkivel jó az együttműködés, csupán a brassói céggel nem sikerült kiegyezni.

Idézet
Eddig veszteségesen folyt a munka, de most meghúztuk a határt

– tette hozzá. A múzeumigazgató szerint feltétlenül rendezni kell a nézeteltérést a brassói kivitelezővel: március 27-étől zajlik a munka, amit a múzeum külső munkatársaként végez egy régész, neki csak akkor fizetheti ki a bérét az intézmény, ha beérkezik a pénz a cégtől. A szakember két hónapja végzi lelkiismeretesen munkáját,

a kivitelező cég viszont nem ismeri el az általa teljesített munkaórákat, annak ellenére, hogy azokat naponta beírták a jelenléti naplóba.

A múzeum egyelőre várja a cég visszajelzését. Miklós Zoltán szerint akkor lesz gond, ha a kivitelező ismét hozzáfog az aszfalt feltöréséhez és az ásáshoz, hiszen ekkor már a régész nem lesz jelen, mert az előzetesen megszabott szerződési feltételek nincsenek teljesítve.

Számos értékes lelet került már elő •  Fotó: Pál Árpád Galéria

Számos értékes lelet került már elő

Fotó: Pál Árpád

Nem reagált a cég

A polgármesteri hivatal azzal a feltétellel bocsátotta ki az építkezési engedélyeket a brassói Electroprecizia Group számára, hogy a cég biztosítja a kötelező régészeti felügyeletet.

Simon Tímea, a városháza sajtószóvivője érdeklődésünkre elmondta, a fentieket szerződésbe is foglalták, ám mivel az Electroprecizia maga is kötött szerződést a régészeti felügyelet biztosítására, a hivatal csak azt vizsgálja, hogy teljesítve van-e a törvény által is megszabott feltétel, azt már nem, hogy a vállalkozó ezt miként végezteti el. Ugyanakkor hozzátette, eddig a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett panasz ebben az ügyben.

Cikkünk publikálásáig nem sikerült elérni telefonon az Electroprecizia Group képviselőit, sem pedig e-mailben elküldött kérdéseinkre nem küldték el álláspontjukat.

Rálátás a központ múltjára

Azon kívül, hogy törvény szabályozza, azért is fontos a régészek jelenléte miden ilyen jellegű beruházásnál, mert a jelenlegi munkálatok során átlagosan nyolcvan centi mélyre, az aknák esetében pedig másfél méter mélyre is leásnak, így szinte az összes kultúrréteg felszínre kerül – magyarázta Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa, aki a Bethlen Gábor utcában végzett munkálatok régészeti felügyeletéért felelős.

•  Fotó: Pál Árpád Galéria

Fotó: Pál Árpád

Mivel a központi városrész már a római korban lakott terület volt, páratlan alkalom ez arra, hogy a régészek történelmi keresztmetszetet nyerjenek a város múltjából.

A központról már számos információt szereztek korábbi munkálatok során. Nyárádi Zsolt elmondta, hogy az ötvenes években római kovácsműhelyt találtak ott – ami ritkaságnak számít Erdélyben –, illetve a Márton Áron tér felújításakor is bővültek ismereteik a város múltjáról.

Ami eddig előkerült

Mivel a munkálatok átszelik a várost, a régészek a feltárt anyaggal egy térképet tudnak kialakítani. A kályhacsempék alapján megállapítható, hol lehettek a módosabb házak. Késő középkori lekövezett járószintet is találtak, kőépületek nyomát, amelyek Nyárádi Zsolt szerint a várostörténet megismeréséhez is vezetnek, mivel erről nincsenek írásos források.

Az eddig előkerült anyagot a régészek a Haáz Rezső Múzeumba szállították, ahol átmossák, megtisztítják és restaurálják. A tárgyakat mi is megleshettük. Barabás Dóra, aki a Haáz Rezső Múzeum megbízásából végezte a régészeti felügyeletet, éppen a leletek megtisztításával foglalkozott. Mint elmondta, bár a felásott árkok nem túl mélyek, mégis sok információt szereztek belőlük. Többnyire csontmaradványok és fejedelemség kori kerámia került elő, ugyanakkor találtak egy ezüstgyűrűt, szögeket és patkókat, valamint egy kanálhoz hasonló tárgyat is. Ezek elárulják, milyenek lehettek a múltbéli hétköznapok, milyen háztartási tárgyakat használhattak, miből étkeztek, milyen díszítő mintákat használtak, mit fogyasztottak és milyen állatokat tartottak egykor elődeink, illetve hogy hol élhettek a módosabb családok.

A szakember szerint izgalmas volt a középkori járószint felfedése, valamint érdekes leletnek számít az az égetőkemence, melynek az oldalát sikerült feltárni. Egy újkori épület alapját is feltártak, meglehet, hogy épp ama fogadóét, amelyről Vofkori György történész is beszámolt már.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
Hirdetés
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.

Márton Áron-emlékév lesz 2026
Márton Áron-emlékév lesz 2026
2026. február 18., szerda

Márton Áron-emlékév lesz 2026

2026. február 18., szerda

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet

Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.

Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet
Hirdetés