
Nem fizetett a kivitelező a régészeti felügyeletért. Huzavona?
Fotó: Barabás Ákos
Ritkán lehet régészeti ásatásokat végezni a lakott területeken, így a különböző beruházások, földmunkák során remek alkalom adódik arra, hogy a régészek feltárjanak egy-egy újabb rejtett szeletet az adott hely múltjából. Székelyudvarhelyen a kábelek földbe helyezése céljából végzett munkálatok ideje alatt egy régész végezte a kötelező felügyeletet, ám a kivitelező nem hajlandó fizetni neki.
2017. június 15., 10:152017. június 15., 10:15
A műemlékvédelmi törvény alapján bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunka esetén kötelező a régészeti megfigyelés, melynek során
Így van ez a Székelyudvarhely központjában zajló munkálatok kapcsán is, és bár a régész heteken át folyamatosan figyelemmel kísérte a tevékenységet és dokumentálta a leleteket, a brassói kivitelező mindeddig nem volt hajlandó kifizetni munkáját. Érdeklődésünkre Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója megerősítette, hogy valóban nézeteltérés van a brassói kivitelezővel. Mint elmondta,
Mivel jelenleg szünetelnek az ásási munkák a városközpontban, egyelőre csak értesítette az érintett szolgáltatókat és cégeket. Miklós szerint mindenkivel jó az együttműködés, csupán a brassói céggel nem sikerült kiegyezni.
– tette hozzá. A múzeumigazgató szerint feltétlenül rendezni kell a nézeteltérést a brassói kivitelezővel: március 27-étől zajlik a munka, amit a múzeum külső munkatársaként végez egy régész, neki csak akkor fizetheti ki a bérét az intézmény, ha beérkezik a pénz a cégtől. A szakember két hónapja végzi lelkiismeretesen munkáját,
A múzeum egyelőre várja a cég visszajelzését. Miklós Zoltán szerint akkor lesz gond, ha a kivitelező ismét hozzáfog az aszfalt feltöréséhez és az ásáshoz, hiszen ekkor már a régész nem lesz jelen, mert az előzetesen megszabott szerződési feltételek nincsenek teljesítve.
Számos értékes lelet került már elő
Fotó: Pál Árpád
Simon Tímea, a városháza sajtószóvivője érdeklődésünkre elmondta, a fentieket szerződésbe is foglalták, ám mivel az Electroprecizia maga is kötött szerződést a régészeti felügyelet biztosítására, a hivatal csak azt vizsgálja, hogy teljesítve van-e a törvény által is megszabott feltétel, azt már nem, hogy a vállalkozó ezt miként végezteti el. Ugyanakkor hozzátette, eddig a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett panasz ebben az ügyben.
Cikkünk publikálásáig nem sikerült elérni telefonon az Electroprecizia Group képviselőit, sem pedig e-mailben elküldött kérdéseinkre nem küldték el álláspontjukat.
Azon kívül, hogy törvény szabályozza, azért is fontos a régészek jelenléte miden ilyen jellegű beruházásnál, mert a jelenlegi munkálatok során átlagosan nyolcvan centi mélyre, az aknák esetében pedig másfél méter mélyre is leásnak, így szinte az összes kultúrréteg felszínre kerül – magyarázta Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa, aki a Bethlen Gábor utcában végzett munkálatok régészeti felügyeletéért felelős.
Fotó: Pál Árpád
A központról már számos információt szereztek korábbi munkálatok során. Nyárádi Zsolt elmondta, hogy az ötvenes években római kovácsműhelyt találtak ott – ami ritkaságnak számít Erdélyben –, illetve a Márton Áron tér felújításakor is bővültek ismereteik a város múltjáról.
Ami eddig előkerült
Mivel a munkálatok átszelik a várost, a régészek a feltárt anyaggal egy térképet tudnak kialakítani. A kályhacsempék alapján megállapítható, hol lehettek a módosabb házak. Késő középkori lekövezett járószintet is találtak, kőépületek nyomát, amelyek Nyárádi Zsolt szerint a várostörténet megismeréséhez is vezetnek, mivel erről nincsenek írásos források.
Az eddig előkerült anyagot a régészek a Haáz Rezső Múzeumba szállították, ahol átmossák, megtisztítják és restaurálják. A tárgyakat mi is megleshettük. Barabás Dóra, aki a Haáz Rezső Múzeum megbízásából végezte a régészeti felügyeletet, éppen a leletek megtisztításával foglalkozott. Mint elmondta, bár a felásott árkok nem túl mélyek, mégis sok információt szereztek belőlük. Többnyire csontmaradványok és fejedelemség kori kerámia került elő, ugyanakkor találtak egy ezüstgyűrűt, szögeket és patkókat, valamint egy kanálhoz hasonló tárgyat is. Ezek elárulják, milyenek lehettek a múltbéli hétköznapok, milyen háztartási tárgyakat használhattak, miből étkeztek, milyen díszítő mintákat használtak, mit fogyasztottak és milyen állatokat tartottak egykor elődeink, illetve hogy hol élhettek a módosabb családok.
A szakember szerint izgalmas volt a középkori járószint felfedése, valamint érdekes leletnek számít az az égetőkemence, melynek az oldalát sikerült feltárni. Egy újkori épület alapját is feltártak, meglehet, hogy épp ama fogadóét, amelyről Vofkori György történész is beszámolt már.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!