
Nem fizetett a kivitelező a régészeti felügyeletért. Huzavona?
Fotó: Barabás Ákos
Ritkán lehet régészeti ásatásokat végezni a lakott területeken, így a különböző beruházások, földmunkák során remek alkalom adódik arra, hogy a régészek feltárjanak egy-egy újabb rejtett szeletet az adott hely múltjából. Székelyudvarhelyen a kábelek földbe helyezése céljából végzett munkálatok ideje alatt egy régész végezte a kötelező felügyeletet, ám a kivitelező nem hajlandó fizetni neki.
2017. június 15., 10:152017. június 15., 10:15
A műemlékvédelmi törvény alapján bármilyen régészeti lelőhelyen végzett földmunka esetén kötelező a régészeti megfigyelés, melynek során
Így van ez a Székelyudvarhely központjában zajló munkálatok kapcsán is, és bár a régész heteken át folyamatosan figyelemmel kísérte a tevékenységet és dokumentálta a leleteket, a brassói kivitelező mindeddig nem volt hajlandó kifizetni munkáját. Érdeklődésünkre Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója megerősítette, hogy valóban nézeteltérés van a brassói kivitelezővel. Mint elmondta,
Mivel jelenleg szünetelnek az ásási munkák a városközpontban, egyelőre csak értesítette az érintett szolgáltatókat és cégeket. Miklós szerint mindenkivel jó az együttműködés, csupán a brassói céggel nem sikerült kiegyezni.
– tette hozzá. A múzeumigazgató szerint feltétlenül rendezni kell a nézeteltérést a brassói kivitelezővel: március 27-étől zajlik a munka, amit a múzeum külső munkatársaként végez egy régész, neki csak akkor fizetheti ki a bérét az intézmény, ha beérkezik a pénz a cégtől. A szakember két hónapja végzi lelkiismeretesen munkáját,
A múzeum egyelőre várja a cég visszajelzését. Miklós Zoltán szerint akkor lesz gond, ha a kivitelező ismét hozzáfog az aszfalt feltöréséhez és az ásáshoz, hiszen ekkor már a régész nem lesz jelen, mert az előzetesen megszabott szerződési feltételek nincsenek teljesítve.
Számos értékes lelet került már elő
Fotó: Pál Árpád
Simon Tímea, a városháza sajtószóvivője érdeklődésünkre elmondta, a fentieket szerződésbe is foglalták, ám mivel az Electroprecizia maga is kötött szerződést a régészeti felügyelet biztosítására, a hivatal csak azt vizsgálja, hogy teljesítve van-e a törvény által is megszabott feltétel, azt már nem, hogy a vállalkozó ezt miként végezteti el. Ugyanakkor hozzátette, eddig a polgármesteri hivatalhoz nem érkezett panasz ebben az ügyben.
Cikkünk publikálásáig nem sikerült elérni telefonon az Electroprecizia Group képviselőit, sem pedig e-mailben elküldött kérdéseinkre nem küldték el álláspontjukat.
Azon kívül, hogy törvény szabályozza, azért is fontos a régészek jelenléte miden ilyen jellegű beruházásnál, mert a jelenlegi munkálatok során átlagosan nyolcvan centi mélyre, az aknák esetében pedig másfél méter mélyre is leásnak, így szinte az összes kultúrréteg felszínre kerül – magyarázta Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa, aki a Bethlen Gábor utcában végzett munkálatok régészeti felügyeletéért felelős.
Fotó: Pál Árpád
A központról már számos információt szereztek korábbi munkálatok során. Nyárádi Zsolt elmondta, hogy az ötvenes években római kovácsműhelyt találtak ott – ami ritkaságnak számít Erdélyben –, illetve a Márton Áron tér felújításakor is bővültek ismereteik a város múltjáról.
Ami eddig előkerült
Mivel a munkálatok átszelik a várost, a régészek a feltárt anyaggal egy térképet tudnak kialakítani. A kályhacsempék alapján megállapítható, hol lehettek a módosabb házak. Késő középkori lekövezett járószintet is találtak, kőépületek nyomát, amelyek Nyárádi Zsolt szerint a várostörténet megismeréséhez is vezetnek, mivel erről nincsenek írásos források.
Az eddig előkerült anyagot a régészek a Haáz Rezső Múzeumba szállították, ahol átmossák, megtisztítják és restaurálják. A tárgyakat mi is megleshettük. Barabás Dóra, aki a Haáz Rezső Múzeum megbízásából végezte a régészeti felügyeletet, éppen a leletek megtisztításával foglalkozott. Mint elmondta, bár a felásott árkok nem túl mélyek, mégis sok információt szereztek belőlük. Többnyire csontmaradványok és fejedelemség kori kerámia került elő, ugyanakkor találtak egy ezüstgyűrűt, szögeket és patkókat, valamint egy kanálhoz hasonló tárgyat is. Ezek elárulják, milyenek lehettek a múltbéli hétköznapok, milyen háztartási tárgyakat használhattak, miből étkeztek, milyen díszítő mintákat használtak, mit fogyasztottak és milyen állatokat tartottak egykor elődeink, illetve hogy hol élhettek a módosabb családok.
A szakember szerint izgalmas volt a középkori járószint felfedése, valamint érdekes leletnek számít az az égetőkemence, melynek az oldalát sikerült feltárni. Egy újkori épület alapját is feltártak, meglehet, hogy épp ama fogadóét, amelyről Vofkori György történész is beszámolt már.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!