Két év hercehurca egyetlen sértett fél nélkül?

Amennyiben kiderül, hogy a DNA tévedett, illetve a nyomozást nem a törvénynek megfelelően indította és végezte, akkor azt a katolikus iskolát, amely létesítésének törvénytelenségét próbálták bizonyítani, vissza kellene állítani – magyarázta Zsigmond Imola szülő a pénteki tárgyalást követően. Természetesen ez nonszensz, hiszen idén ősszel megalakult az új katolikus gimnázium.

A törvényszéken névsorolvasással indult a nap, a tárgyalóterembe alig fért be az összes megjelent szülő, pedig nem is volt ott mind a 445, akiket beidéztek mint a kiskorú gyermekek törvényes képviselői. Sokan állva követték a védőügyvédek, az ügyész, illetve a bíró beszélgetését, vitáját, egy-egy törvénycikk ismertetését. Érdeklődésünkre többen is elmondták,

nagy meglepetéssel vették kézhez az idézést, hiszen tavaly decemberben hasonló módon megjelentek a törvényszéken, és egyenként nyilatkozták, nem tartják magukat károsultaknak, ahogy azt az ügyész állította.

A szülők egyike a bíró tudomására hozta ezt, hangsúlyozva, hogy a tavalyi nyilatkozatukat ezek szerint a bíróság semmibe vette, ha megint becitált 445 embert.

Ha lejárt a nyomozás és megszületett a vádirat, illetve a vádemelés, a bírónak ellenőriznie kell, hogy megfelel-e minden a törvény előírásainak, hogy a nyomozás alatt bizonyos nyomozati cselekmények törvényesen voltak-e elvégezve. De már a korábbi, a 2017. decemberi tárgyaláson megállapította a bíró, mindkét szempontból problémák vannak, és felszólította a DNA-t, hogy konkretizálja, kik a sértett felek, személyenként ki milyen szempontból érintett, pontosan milyen kárt szenvedett. De nem hallgatták ki a sértett feleket sem, vagyis a gyermekeket.

Gogolák Csongor, Tamási Zsolt ügyvédje elmondta, a 14 éven aluli diákoknak csak a törvényes képviselője hallgatható ki, ha pedig a diák 14 évnél idősebb, akkor a törvényes képviselőjének a jelenlétében hallgatható ki, illetve ha betöltötte a 18 évet, akkor ki lehet hallgatni. Csakhogy ők mint sértett fél nem voltak kihallgatva, a szülők közül is egy személyt hallgattak ki, de nem mint a sértett fél képviselőjét, hanem mint tanút.

– magyarázta az ügyvéd a vád hiányosságait.

A bíró tudatta, a Someșan és Tamási elleni eljárást ügyészi határozat alapján indították el. Ám ebben is azonosítani kellett volna a sértett feleket, mi több, azt követően ki kellett volna őket hallgatni azzal a kötelezettséggel, hogy a védelem és a vádlottak is jelen legyenek, hogy kérdéseket fogalmazhassanak meg és tehessenek fel, de ez nem történt meg. Ezért a bíró azt a döntést hozta decemberben, hogy kötelezi az ügyészséget, egészítse ki a vádiratot, illetve megsemmisíti az egész nyomozás elrendelését kimondó ügyészi rendeletet.

Ezt a határozatot kiküldte az ügyészségnek, amelynek válaszolnia kellett. De az ügyészség csak részlegesen teljesítette a bírói felszólítást, véli Gogolák Csongor, aki arra is rámutatott, hogy az ügyészség, ha akarná sem tudná két évvel a nyomozás elindítása után helyrehozni a korábbi tévedéseit, vagyis a nyomozást elindító irat törvénytelen volt.

„2016. november 3-án indították az eljárást, azóta 30 kötetnyi anyag gyűlt össze, és a bíró azt mondja, az eleje törvénytelen volt, amit lehetetlen most korrigálni. Ezért a törvény szerint, mivel a sértett felek nem voltak leírva, minden, ami utána történt, csak úgy hozható helyre, ha az ügyész kiegészíti az iratcsomót, de azt nem tette meg” – magyarázta az ügyvéd.

A pénteki tárgyaláson a védelem azt kérte, hogy az egész ügyet dobják vissza, a nyomozás ugyanis olyan, hogy nem tudni, kiket milyen károk értek. Erről fog dönteni a bíróság, és azt követően lehet elkezdeni az érdemi tárgyalást, hogy volt bűncselekmény, vagy sem.