
A tanárok és diákok is dönthetnek a tantárgyakról
Fotó: Gecse Noémi
Háztető van, de ház még nincs – jellemezte a középiskolai kerettantervet Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, akitől megtudtuk, hogy a szövetség tanáraival épp tanulmányozzák a közvitára bocsátott iratot.
2025. február 05., 12:042025. február 05., 12:04
2025. február 05., 12:302025. február 05., 12:30
A napokban jelent meg és máris jelentős port kavart a középiskolai kerettanterv, amelyhez március elejéig lehet hozzászólni. A tanügyminiszter szerint a kerettanterv lehetőséget biztosít a diákoknak és tanároknak, hogy rugalmasan megválasszák a tanórák számát és a tantárgyakat is. A minisztériumi javaslathoz március elejéig lehet hozzászólni, az irat ide kattintva tanulmányozható.
Ferencz-Salamon Alpár a Székelyhonnak elmondta, hogy mélységeiben még nem tudták tanulmányozni a megjelent kerettantervet, de azt már látják, hogy még mindig az „1 meg 1 egyenlő 2” logikája szerint állították össze a dokumentumot, tantárgyakra leosztott rendszerben gondolkoznak.
Fotó: Veres Nándor
„Az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv elkészítésének a kötelezettségét. Nem értjük, hogy a minisztérium miért pont a kellős közepével kezdte, a középiskolai kerettantervvel. Másrészt miért az óraszámokkal kezdte és nem azt döntötte el, hogy mit, mennyit és hogyan?
Nem a klienst szabni a ruhához, nem először megadni az óraszámot, majd kitalálni, hogy abba mi fér bele.”
A pedagógusszövetség szakmai alelnöke úgy véli, hogy a készségfejlesztést kellene támogatni és nem az információközlés kellene fontos legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy ők, a szövetséghez tartozó szaktanárokkal közösen a kisebbségi oktatás szükségleteinek is megfelelő módosításokat fognak megfogalmazni a minisztérium felé. Hiszen
Figyelembe kell venni, hogy a magyar diáknak is joga van a kevesebb tanórához. „Nem azt mondjuk, hogy a magyar diák kevesebb időt töltsön az iskolában, hiszen az iskola eredendően nem rossz hely, csak azt szeretnénk, hogy hasznosan töltsék el az időt."
A hivatalos dokumentum megjelenése után több fórumon felszólaltak a történelem szakos tanárok, akik azt sérelmezték, hogy csökkentik az órák számát, mi több, volt, aki úgy értékelte, hogy Románia történelme és földrajza hiányzik a kerettantervből.
Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus iskola aligazgatója, történelemtanár, a kérdés kapcsán a Székelyhonnak elmondta, a régi tantervben le volt osztva, hogy melyik típusú osztályban hány történelemóra volt; akik érettségiztek belőle, azoknak az opcionális tantárgyuk is történelem volt az utolsó két tanévben.
Azonban ha az iskolában a szülők valamilyen más jellegű tantárgyat kérnek, például robotikát, akkor csökkenni fog a többi órák száma, így például a történelemé is” – vázolta. Az aligazgató szerint a művészeti (rajz, zene) és gazdaságtan órák helyzete sokkal bizonytalanabb, hiszen ezek csak úgy maradnak meg, ha igény van rájuk.
Tamási Zsolt emlékeztetett, hogy amikor 2023-ban elkezdte kidolgozni a minisztérium a kerettantervet, az alapelv az volt, hogy legyenek közös alaptantárgyak, amelyek szakoktól függetlenül egyformák, hogy a diák bármelyik szakon végez, az alapismereteket kapja meg, és ehhez adódjanak hozzá a szakoknak megfelelő tantárgyak, ez utóbbiak a tantárgyak 40 százalékát tegyék ki.
Fotó: Haáz Vince
„Most az a fontos, hogy az iskolák vezetőtanácsi tagjai megértsék, sokkal nagyobb lett a mozgásterük, és felkészüljenek a tantárgyak kiválasztására, hogy jól tudjanak lavírozni az új rendszerben.
– hangoztatta Tamási Zsolt.
Végül ismét Ferencz-Salamon Alpárt idézzük, aki azt hangoztatta: fontos, hogy az egész átalakulást ne a különböző szaktanárok elégedetlenségei uralják, hanem a racionális, gyermekközpontú gondolkozást.
A román bevándorlókra vonatkozó kijelentésének visszavonását kéri Alice Weideltől, az Alternatíva Németországért (AfD) párt elnökétől Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – jelentette szerdán a Digi24.ro hírportál.
A romániaiak 88 százaléka elsősorban a családjához fordul segítségért, ha anyagi vagy egészségi problémával szembesül - derül ki az IRES közvélemény-kutató intézet által a Jóllétért Szövetség megbízásából készített felmérésből.
Alin Tișe Kolozs megyei tanácselnök szerdán bejelentette, hogy indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a párt következő kongresszusán. Döntését azzal indokolta, hogy a PNL szerinte rossz irányba halad, és változásra van szükség.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica.
Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – jelentette ki miniszterelnök a titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.
Három településen is szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán éjjel, illetve csütörtökön napközben. Gyulakután hálózati munkálatok, Kovásznán csőtörés, Gelencén pedig szakaszolócsap felszerelése miatt kell vízszünetre számítani.
Négy személyt és két vállalatot, köztük a Distrigaz gázszolgáltatót állítja bíróság elé a bukaresti ügyészség a 2025 októberében a főváros Rahova negyedében történt gázrobbanás ügyében, amelyben négyen életüket vesztették.
Bővítenék az újszülöttkori szűrőprogramot, összehangolnák a ritka betegségek kezelését végző orvoscsapatok munkáját, és megkönnyítenék a gyermekkorú betegek átállását a felnőttellátásra – jelentette be az egészségügyi miniszter.
A piacvezető OMV Petrom szerda délben 5 banival csökkentette a benzin literenkénti árát, amely így, egy hónap elteltével ismét 10 lej alá csökkent a Petrom-töltőállomásokon – derül ki a Profit.ro gazdasági portál által elemzett adatokból.
Hiába kezdeményezték, nem kapnak szabadnapot a szülők a tanévnyitó napjára: a képviselőház szerdán elutasította az erre vonatkozó törvénytervezetet. A javaslat az óvodás és iskolás gyermekek szüleire vonatkozott volna.
szóljon hozzá!