Hirdetés
Hirdetés

Kerettanterv: a magyar tagozatos diákoknak több órája marad?

A tanárok és diákok is dönthetnek a tantárgyakról •  Fotó: Gecse Noémi

A tanárok és diákok is dönthetnek a tantárgyakról

Fotó: Gecse Noémi

Háztető van, de ház még nincs – jellemezte a középiskolai kerettantervet Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, akitől megtudtuk, hogy a szövetség tanáraival épp tanulmányozzák a közvitára bocsátott iratot.

Simon Virág

2025. február 05., 12:042025. február 05., 12:04

2025. február 05., 12:302025. február 05., 12:30

A napokban jelent meg és máris jelentős port kavart a középiskolai kerettanterv, amelyhez március elejéig lehet hozzászólni. A tanügyminiszter szerint a kerettanterv lehetőséget biztosít a diákoknak és tanároknak, hogy rugalmasan megválasszák a tanórák számát és a tantárgyakat is. A minisztériumi javaslathoz március elejéig lehet hozzászólni, az irat ide kattintva tanulmányozható.

Nem az óraszámmal kellett volna kezdjék

Ferencz-Salamon Alpár a Székelyhonnak elmondta, hogy mélységeiben még nem tudták tanulmányozni a megjelent kerettantervet, de azt már látják, hogy még mindig az „1 meg 1 egyenlő 2” logikája szerint állították össze a dokumentumot, tantárgyakra leosztott rendszerben gondolkoznak.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

„Az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv elkészítésének a kötelezettségét. Nem értjük, hogy a minisztérium miért pont a kellős közepével kezdte, a középiskolai kerettantervvel. Másrészt miért az óraszámokkal kezdte és nem azt döntötte el, hogy mit, mennyit és hogyan?

Idézet
Sokkal fontosabb kérdés az, hogy mit szeretnénk megtanítani a diákoknak a legkorábbi életkortól egészen a 18 évesekig, milyen készségeket akarunk fejleszteni egy-egy profilosztályban és ahhoz hozzárendelni tananyagot, és majd elmondani, hogy az hány órában tanítható meg.

Nem a klienst szabni a ruhához, nem először megadni az óraszámot, majd kitalálni, hogy abba mi fér bele.”

Hasznosan kitölteni az időt

A pedagógusszövetség szakmai alelnöke úgy véli, hogy a készségfejlesztést kellene támogatni és nem az információközlés kellene fontos legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy ők, a szövetséghez tartozó szaktanárokkal közösen a kisebbségi oktatás szükségleteinek is megfelelő módosításokat fognak megfogalmazni a minisztérium felé. Hiszen

fontos tisztázni, hogy a kisebbségi specifikus tanórák hogyan helyezkednek el majd a kerettantervben.

Figyelembe kell venni, hogy a magyar diáknak is joga van a kevesebb tanórához. „Nem azt mondjuk, hogy a magyar diák kevesebb időt töltsön az iskolában, hiszen az iskola eredendően nem rossz hely, csak azt szeretnénk, hogy hasznosan töltsék el az időt."

Mi lesz a történelemmel?

A hivatalos dokumentum megjelenése után több fórumon felszólaltak a történelem szakos tanárok, akik azt sérelmezték, hogy csökkentik az órák számát, mi több, volt, aki úgy értékelte, hogy Románia történelme és földrajza hiányzik a kerettantervből.

Hirdetés

Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus iskola aligazgatója, történelemtanár, a kérdés kapcsán a Székelyhonnak elmondta, a régi tantervben le volt osztva, hogy melyik típusú osztályban hány történelemóra volt; akik érettségiztek belőle, azoknak az opcionális tantárgyuk is történelem volt az utolsó két tanévben.

Idézet
Igaz, hogy az új kerettantervben az úgynevezett kötelező, törzstantárgyak esetében csökkent a történelemórák száma, de jelentősen megnőtt az iskolák hatásköre, és nekik lehetőségük van beiktatni a történelemórákat, úgy, hogy ne csökkenjen azok száma.

Azonban ha az iskolában a szülők valamilyen más jellegű tantárgyat kérnek, például robotikát, akkor csökkenni fog a többi órák száma, így például a történelemé is” – vázolta. Az aligazgató szerint a művészeti (rajz, zene) és gazdaságtan órák helyzete sokkal bizonytalanabb, hiszen ezek csak úgy maradnak meg, ha igény van rájuk.

Nagyfokú rugalmasságra van szükség

Tamási Zsolt emlékeztetett, hogy amikor 2023-ban elkezdte kidolgozni a minisztérium a kerettantervet, az alapelv az volt, hogy legyenek közös alaptantárgyak, amelyek szakoktól függetlenül egyformák, hogy a diák bármelyik szakon végez, az alapismereteket kapja meg, és ehhez adódjanak hozzá a szakoknak megfelelő tantárgyak, ez utóbbiak a tantárgyak 40 százalékát tegyék ki.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Most az a fontos, hogy az iskolák vezetőtanácsi tagjai megértsék, sokkal nagyobb lett a mozgásterük, és felkészüljenek a tantárgyak kiválasztására, hogy jól tudjanak lavírozni az új rendszerben.

Idézet
Külön oda kell figyelni a magyar oktatásra, hiszen egyelőre csak a katolikus iskolák kerettanterve van kész, a többi még nincs, így azt sem tudni, hogy a magyar diákoknak hány magyar órája lesz és mennyivel több tanórája, mint a román tagozatosoknak”

– hangoztatta Tamási Zsolt.

Végül ismét Ferencz-Salamon Alpárt idézzük, aki azt hangoztatta: fontos, hogy az egész átalakulást ne a különböző szaktanárok elégedetlenségei uralják, hanem a racionális, gyermekközpontú gondolkozást.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Ketten is jogosítvány nélkül vezettek, egyikük ivott is

Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.

Ketten is jogosítvány nélkül vezettek, egyikük ivott is
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Tűzesetekhez, áradáshoz és közúti balesethez is riasztották a tűzoltókat az elmúlt napokban

Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.

Tűzesetekhez, áradáshoz és közúti balesethez is riasztották a tűzoltókat az elmúlt napokban
2026. július 15., szerda

Bolojan: 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő uniós forráshoz juthat Románia

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.

Bolojan: 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő uniós forráshoz juthat Románia
2026. július 15., szerda

Jócskán elmarad az ajánlott szinttől a gyermekek átoltottsága Romániában

2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.

Jócskán elmarad az ajánlott szinttől a gyermekek átoltottsága Romániában
Hirdetés
2026. július 15., szerda

„Elnézést, hogy nem szóltunk előre” – ironikus üzenet házkutatás idején

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).

„Elnézést, hogy nem szóltunk előre” – ironikus üzenet házkutatás idején
2026. július 15., szerda

Országos leállás: nem működik a telekkönyvi rendszer

Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.

Országos leállás: nem működik a telekkönyvi rendszer
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Csaknem hetvenéves melegrekord dőlt meg Csíkszeredában

1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.

Csaknem hetvenéves melegrekord dőlt meg Csíkszeredában
2026. július 15., szerda

Perzselő hőség, heves zivatarok – kettészakad az ország időjárása

Kánikulára vonatkozó figyelmeztetést, valamint viharriasztásokat is kiadott szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Székelyföldön légköri instabilitásra és jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a következő napokban.

Perzselő hőség, heves zivatarok – kettészakad az ország időjárása
2026. július 15., szerda

Csökken a nettó átlagbér, a reálkereseti index is alacsonyabb

Áprilishoz képest májusban 159 lejjel (2,7 százalékkal) 5684 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9483 lej volt, 257 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.

Csökken a nettó átlagbér, a reálkereseti index is alacsonyabb
Hirdetés