
A tanárok és diákok is dönthetnek a tantárgyakról
Fotó: Gecse Noémi
Háztető van, de ház még nincs – jellemezte a középiskolai kerettantervet Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, akitől megtudtuk, hogy a szövetség tanáraival épp tanulmányozzák a közvitára bocsátott iratot.
2025. február 05., 12:042025. február 05., 12:04
2025. február 05., 12:302025. február 05., 12:30
A napokban jelent meg és máris jelentős port kavart a középiskolai kerettanterv, amelyhez március elejéig lehet hozzászólni. A tanügyminiszter szerint a kerettanterv lehetőséget biztosít a diákoknak és tanároknak, hogy rugalmasan megválasszák a tanórák számát és a tantárgyakat is. A minisztériumi javaslathoz március elejéig lehet hozzászólni, az irat ide kattintva tanulmányozható.
Ferencz-Salamon Alpár a Székelyhonnak elmondta, hogy mélységeiben még nem tudták tanulmányozni a megjelent kerettantervet, de azt már látják, hogy még mindig az „1 meg 1 egyenlő 2” logikája szerint állították össze a dokumentumot, tantárgyakra leosztott rendszerben gondolkoznak.
Fotó: Veres Nándor
„Az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv elkészítésének a kötelezettségét. Nem értjük, hogy a minisztérium miért pont a kellős közepével kezdte, a középiskolai kerettantervvel. Másrészt miért az óraszámokkal kezdte és nem azt döntötte el, hogy mit, mennyit és hogyan?
Nem a klienst szabni a ruhához, nem először megadni az óraszámot, majd kitalálni, hogy abba mi fér bele.”
A pedagógusszövetség szakmai alelnöke úgy véli, hogy a készségfejlesztést kellene támogatni és nem az információközlés kellene fontos legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy ők, a szövetséghez tartozó szaktanárokkal közösen a kisebbségi oktatás szükségleteinek is megfelelő módosításokat fognak megfogalmazni a minisztérium felé. Hiszen
Figyelembe kell venni, hogy a magyar diáknak is joga van a kevesebb tanórához. „Nem azt mondjuk, hogy a magyar diák kevesebb időt töltsön az iskolában, hiszen az iskola eredendően nem rossz hely, csak azt szeretnénk, hogy hasznosan töltsék el az időt."
A hivatalos dokumentum megjelenése után több fórumon felszólaltak a történelem szakos tanárok, akik azt sérelmezték, hogy csökkentik az órák számát, mi több, volt, aki úgy értékelte, hogy Románia történelme és földrajza hiányzik a kerettantervből.
Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus iskola aligazgatója, történelemtanár, a kérdés kapcsán a Székelyhonnak elmondta, a régi tantervben le volt osztva, hogy melyik típusú osztályban hány történelemóra volt; akik érettségiztek belőle, azoknak az opcionális tantárgyuk is történelem volt az utolsó két tanévben.
Azonban ha az iskolában a szülők valamilyen más jellegű tantárgyat kérnek, például robotikát, akkor csökkenni fog a többi órák száma, így például a történelemé is” – vázolta. Az aligazgató szerint a művészeti (rajz, zene) és gazdaságtan órák helyzete sokkal bizonytalanabb, hiszen ezek csak úgy maradnak meg, ha igény van rájuk.
Tamási Zsolt emlékeztetett, hogy amikor 2023-ban elkezdte kidolgozni a minisztérium a kerettantervet, az alapelv az volt, hogy legyenek közös alaptantárgyak, amelyek szakoktól függetlenül egyformák, hogy a diák bármelyik szakon végez, az alapismereteket kapja meg, és ehhez adódjanak hozzá a szakoknak megfelelő tantárgyak, ez utóbbiak a tantárgyak 40 százalékát tegyék ki.
Fotó: Haáz Vince
„Most az a fontos, hogy az iskolák vezetőtanácsi tagjai megértsék, sokkal nagyobb lett a mozgásterük, és felkészüljenek a tantárgyak kiválasztására, hogy jól tudjanak lavírozni az új rendszerben.
– hangoztatta Tamási Zsolt.
Végül ismét Ferencz-Salamon Alpárt idézzük, aki azt hangoztatta: fontos, hogy az egész átalakulást ne a különböző szaktanárok elégedetlenségei uralják, hanem a racionális, gyermekközpontú gondolkozást.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
A kertes házak esetében 70 százalékkal, a tömbházlakásoknál több mint 100 százalékkal több adót kell fizetni Gyergyószentmiklóson 2026-ban. A járműadó is megugrik. Nem helyi döntés ez, hanem egy kormányrendelet kötelező végrehajtásáról van szó.
Meghirdették a közbeszerzési eljárást a romániai A8-as autósztráda új szakaszára, a Targu Neamț–Iași–Ungheni szakaszra – írja a román közúti infrastruktúra fejlesztéséért felelős állami vállalat (CNIR) közleménye alapján az Economedia.ro.
Ismét megközelíthető a turisták számára a Bilea-tó környéke, miután újraindították a viharos szél miatt vasárnap leállított kötélpályás szállítást – nyilatkozták kedden az Agerpresnek a felvonót működtető vállalat alkalmazottai.
Erős szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hivatásos tűzoltóknak hétfőn országos szinten több mint 1800 bevetésük volt; 1490 esetben sürgősségi orvosi ellátást kellett nyújtaniuk, ugyanakkor 95 tüzet oltottak el, 265 esetben pedig a közösségek és azok tulajdonának védelmében léptek fel.
Kéz-, arc- és szemsérülésekkel kerülnek gyakran kórházba gyerekek az ünnepi időszakban petárdák és hibás tűzijátékok miatt. A balesetek másodpercek alatt megtörténnek, és akár maradandó következményekkel is járhatnak.
szóljon hozzá!