
A tanárok és diákok is dönthetnek a tantárgyakról
Fotó: Gecse Noémi
Háztető van, de ház még nincs – jellemezte a középiskolai kerettantervet Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, akitől megtudtuk, hogy a szövetség tanáraival épp tanulmányozzák a közvitára bocsátott iratot.
2025. február 05., 12:042025. február 05., 12:04
2025. február 05., 12:302025. február 05., 12:30
A napokban jelent meg és máris jelentős port kavart a középiskolai kerettanterv, amelyhez március elejéig lehet hozzászólni. A tanügyminiszter szerint a kerettanterv lehetőséget biztosít a diákoknak és tanároknak, hogy rugalmasan megválasszák a tanórák számát és a tantárgyakat is. A minisztériumi javaslathoz március elejéig lehet hozzászólni, az irat ide kattintva tanulmányozható.
Ferencz-Salamon Alpár a Székelyhonnak elmondta, hogy mélységeiben még nem tudták tanulmányozni a megjelent kerettantervet, de azt már látják, hogy még mindig az „1 meg 1 egyenlő 2” logikája szerint állították össze a dokumentumot, tantárgyakra leosztott rendszerben gondolkoznak.
Fotó: Veres Nándor
„Az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv elkészítésének a kötelezettségét. Nem értjük, hogy a minisztérium miért pont a kellős közepével kezdte, a középiskolai kerettantervvel. Másrészt miért az óraszámokkal kezdte és nem azt döntötte el, hogy mit, mennyit és hogyan?
Nem a klienst szabni a ruhához, nem először megadni az óraszámot, majd kitalálni, hogy abba mi fér bele.”
A pedagógusszövetség szakmai alelnöke úgy véli, hogy a készségfejlesztést kellene támogatni és nem az információközlés kellene fontos legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy ők, a szövetséghez tartozó szaktanárokkal közösen a kisebbségi oktatás szükségleteinek is megfelelő módosításokat fognak megfogalmazni a minisztérium felé. Hiszen
Figyelembe kell venni, hogy a magyar diáknak is joga van a kevesebb tanórához. „Nem azt mondjuk, hogy a magyar diák kevesebb időt töltsön az iskolában, hiszen az iskola eredendően nem rossz hely, csak azt szeretnénk, hogy hasznosan töltsék el az időt."
A hivatalos dokumentum megjelenése után több fórumon felszólaltak a történelem szakos tanárok, akik azt sérelmezték, hogy csökkentik az órák számát, mi több, volt, aki úgy értékelte, hogy Románia történelme és földrajza hiányzik a kerettantervből.
Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus iskola aligazgatója, történelemtanár, a kérdés kapcsán a Székelyhonnak elmondta, a régi tantervben le volt osztva, hogy melyik típusú osztályban hány történelemóra volt; akik érettségiztek belőle, azoknak az opcionális tantárgyuk is történelem volt az utolsó két tanévben.
Azonban ha az iskolában a szülők valamilyen más jellegű tantárgyat kérnek, például robotikát, akkor csökkenni fog a többi órák száma, így például a történelemé is” – vázolta. Az aligazgató szerint a művészeti (rajz, zene) és gazdaságtan órák helyzete sokkal bizonytalanabb, hiszen ezek csak úgy maradnak meg, ha igény van rájuk.
Tamási Zsolt emlékeztetett, hogy amikor 2023-ban elkezdte kidolgozni a minisztérium a kerettantervet, az alapelv az volt, hogy legyenek közös alaptantárgyak, amelyek szakoktól függetlenül egyformák, hogy a diák bármelyik szakon végez, az alapismereteket kapja meg, és ehhez adódjanak hozzá a szakoknak megfelelő tantárgyak, ez utóbbiak a tantárgyak 40 százalékát tegyék ki.
Fotó: Haáz Vince
„Most az a fontos, hogy az iskolák vezetőtanácsi tagjai megértsék, sokkal nagyobb lett a mozgásterük, és felkészüljenek a tantárgyak kiválasztására, hogy jól tudjanak lavírozni az új rendszerben.
– hangoztatta Tamási Zsolt.
Végül ismét Ferencz-Salamon Alpárt idézzük, aki azt hangoztatta: fontos, hogy az egész átalakulást ne a különböző szaktanárok elégedetlenségei uralják, hanem a racionális, gyermekközpontú gondolkozást.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!