
A tanárok és diákok is dönthetnek a tantárgyakról
Fotó: Gecse Noémi
Háztető van, de ház még nincs – jellemezte a középiskolai kerettantervet Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, akitől megtudtuk, hogy a szövetség tanáraival épp tanulmányozzák a közvitára bocsátott iratot.
2025. február 05., 12:042025. február 05., 12:04
2025. február 05., 12:302025. február 05., 12:30
A napokban jelent meg és máris jelentős port kavart a középiskolai kerettanterv, amelyhez március elejéig lehet hozzászólni. A tanügyminiszter szerint a kerettanterv lehetőséget biztosít a diákoknak és tanároknak, hogy rugalmasan megválasszák a tanórák számát és a tantárgyakat is. A minisztériumi javaslathoz március elejéig lehet hozzászólni, az irat ide kattintva tanulmányozható.
Ferencz-Salamon Alpár a Székelyhonnak elmondta, hogy mélységeiben még nem tudták tanulmányozni a megjelent kerettantervet, de azt már látják, hogy még mindig az „1 meg 1 egyenlő 2” logikája szerint állították össze a dokumentumot, tantárgyakra leosztott rendszerben gondolkoznak.
Fotó: Veres Nándor
„Az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv elkészítésének a kötelezettségét. Nem értjük, hogy a minisztérium miért pont a kellős közepével kezdte, a középiskolai kerettantervvel. Másrészt miért az óraszámokkal kezdte és nem azt döntötte el, hogy mit, mennyit és hogyan?
Nem a klienst szabni a ruhához, nem először megadni az óraszámot, majd kitalálni, hogy abba mi fér bele.”
A pedagógusszövetség szakmai alelnöke úgy véli, hogy a készségfejlesztést kellene támogatni és nem az információközlés kellene fontos legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy ők, a szövetséghez tartozó szaktanárokkal közösen a kisebbségi oktatás szükségleteinek is megfelelő módosításokat fognak megfogalmazni a minisztérium felé. Hiszen
Figyelembe kell venni, hogy a magyar diáknak is joga van a kevesebb tanórához. „Nem azt mondjuk, hogy a magyar diák kevesebb időt töltsön az iskolában, hiszen az iskola eredendően nem rossz hely, csak azt szeretnénk, hogy hasznosan töltsék el az időt."
A hivatalos dokumentum megjelenése után több fórumon felszólaltak a történelem szakos tanárok, akik azt sérelmezték, hogy csökkentik az órák számát, mi több, volt, aki úgy értékelte, hogy Románia történelme és földrajza hiányzik a kerettantervből.
Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus iskola aligazgatója, történelemtanár, a kérdés kapcsán a Székelyhonnak elmondta, a régi tantervben le volt osztva, hogy melyik típusú osztályban hány történelemóra volt; akik érettségiztek belőle, azoknak az opcionális tantárgyuk is történelem volt az utolsó két tanévben.
Azonban ha az iskolában a szülők valamilyen más jellegű tantárgyat kérnek, például robotikát, akkor csökkenni fog a többi órák száma, így például a történelemé is” – vázolta. Az aligazgató szerint a művészeti (rajz, zene) és gazdaságtan órák helyzete sokkal bizonytalanabb, hiszen ezek csak úgy maradnak meg, ha igény van rájuk.
Tamási Zsolt emlékeztetett, hogy amikor 2023-ban elkezdte kidolgozni a minisztérium a kerettantervet, az alapelv az volt, hogy legyenek közös alaptantárgyak, amelyek szakoktól függetlenül egyformák, hogy a diák bármelyik szakon végez, az alapismereteket kapja meg, és ehhez adódjanak hozzá a szakoknak megfelelő tantárgyak, ez utóbbiak a tantárgyak 40 százalékát tegyék ki.
Fotó: Haáz Vince
„Most az a fontos, hogy az iskolák vezetőtanácsi tagjai megértsék, sokkal nagyobb lett a mozgásterük, és felkészüljenek a tantárgyak kiválasztására, hogy jól tudjanak lavírozni az új rendszerben.
– hangoztatta Tamási Zsolt.
Végül ismét Ferencz-Salamon Alpárt idézzük, aki azt hangoztatta: fontos, hogy az egész átalakulást ne a különböző szaktanárok elégedetlenségei uralják, hanem a racionális, gyermekközpontú gondolkozást.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!