Hirdetés
Hirdetés

Kerettanterv: a magyar tagozatos diákoknak több órája marad?

A tanárok és diákok is dönthetnek a tantárgyakról •  Fotó: Gecse Noémi

A tanárok és diákok is dönthetnek a tantárgyakról

Fotó: Gecse Noémi

Háztető van, de ház még nincs – jellemezte a középiskolai kerettantervet Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke, akitől megtudtuk, hogy a szövetség tanáraival épp tanulmányozzák a közvitára bocsátott iratot.

Simon Virág

2025. február 05., 12:042025. február 05., 12:04

2025. február 05., 12:302025. február 05., 12:30

A napokban jelent meg és máris jelentős port kavart a középiskolai kerettanterv, amelyhez március elejéig lehet hozzászólni. A tanügyminiszter szerint a kerettanterv lehetőséget biztosít a diákoknak és tanároknak, hogy rugalmasan megválasszák a tanórák számát és a tantárgyakat is. A minisztériumi javaslathoz március elejéig lehet hozzászólni, az irat ide kattintva tanulmányozható.

Nem az óraszámmal kellett volna kezdjék

Ferencz-Salamon Alpár a Székelyhonnak elmondta, hogy mélységeiben még nem tudták tanulmányozni a megjelent kerettantervet, de azt már látják, hogy még mindig az „1 meg 1 egyenlő 2” logikája szerint állították össze a dokumentumot, tantárgyakra leosztott rendszerben gondolkoznak.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

„Az új tanügyi törvény előírja egy új nemzeti alaptanterv elkészítésének a kötelezettségét. Nem értjük, hogy a minisztérium miért pont a kellős közepével kezdte, a középiskolai kerettantervvel. Másrészt miért az óraszámokkal kezdte és nem azt döntötte el, hogy mit, mennyit és hogyan?

Idézet
Sokkal fontosabb kérdés az, hogy mit szeretnénk megtanítani a diákoknak a legkorábbi életkortól egészen a 18 évesekig, milyen készségeket akarunk fejleszteni egy-egy profilosztályban és ahhoz hozzárendelni tananyagot, és majd elmondani, hogy az hány órában tanítható meg.

Nem a klienst szabni a ruhához, nem először megadni az óraszámot, majd kitalálni, hogy abba mi fér bele.”

Hasznosan kitölteni az időt

A pedagógusszövetség szakmai alelnöke úgy véli, hogy a készségfejlesztést kellene támogatni és nem az információközlés kellene fontos legyen. Ugyanakkor elmondta, hogy ők, a szövetséghez tartozó szaktanárokkal közösen a kisebbségi oktatás szükségleteinek is megfelelő módosításokat fognak megfogalmazni a minisztérium felé. Hiszen

fontos tisztázni, hogy a kisebbségi specifikus tanórák hogyan helyezkednek el majd a kerettantervben.

Figyelembe kell venni, hogy a magyar diáknak is joga van a kevesebb tanórához. „Nem azt mondjuk, hogy a magyar diák kevesebb időt töltsön az iskolában, hiszen az iskola eredendően nem rossz hely, csak azt szeretnénk, hogy hasznosan töltsék el az időt."

Mi lesz a történelemmel?

A hivatalos dokumentum megjelenése után több fórumon felszólaltak a történelem szakos tanárok, akik azt sérelmezték, hogy csökkentik az órák számát, mi több, volt, aki úgy értékelte, hogy Románia történelme és földrajza hiányzik a kerettantervből.

Hirdetés

Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus iskola aligazgatója, történelemtanár, a kérdés kapcsán a Székelyhonnak elmondta, a régi tantervben le volt osztva, hogy melyik típusú osztályban hány történelemóra volt; akik érettségiztek belőle, azoknak az opcionális tantárgyuk is történelem volt az utolsó két tanévben.

Idézet
Igaz, hogy az új kerettantervben az úgynevezett kötelező, törzstantárgyak esetében csökkent a történelemórák száma, de jelentősen megnőtt az iskolák hatásköre, és nekik lehetőségük van beiktatni a történelemórákat, úgy, hogy ne csökkenjen azok száma.

Azonban ha az iskolában a szülők valamilyen más jellegű tantárgyat kérnek, például robotikát, akkor csökkenni fog a többi órák száma, így például a történelemé is” – vázolta. Az aligazgató szerint a művészeti (rajz, zene) és gazdaságtan órák helyzete sokkal bizonytalanabb, hiszen ezek csak úgy maradnak meg, ha igény van rájuk.

Nagyfokú rugalmasságra van szükség

Tamási Zsolt emlékeztetett, hogy amikor 2023-ban elkezdte kidolgozni a minisztérium a kerettantervet, az alapelv az volt, hogy legyenek közös alaptantárgyak, amelyek szakoktól függetlenül egyformák, hogy a diák bármelyik szakon végez, az alapismereteket kapja meg, és ehhez adódjanak hozzá a szakoknak megfelelő tantárgyak, ez utóbbiak a tantárgyak 40 százalékát tegyék ki.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„Most az a fontos, hogy az iskolák vezetőtanácsi tagjai megértsék, sokkal nagyobb lett a mozgásterük, és felkészüljenek a tantárgyak kiválasztására, hogy jól tudjanak lavírozni az új rendszerben.

Idézet
Külön oda kell figyelni a magyar oktatásra, hiszen egyelőre csak a katolikus iskolák kerettanterve van kész, a többi még nincs, így azt sem tudni, hogy a magyar diákoknak hány magyar órája lesz és mennyivel több tanórája, mint a román tagozatosoknak”

– hangoztatta Tamási Zsolt.

Végül ismét Ferencz-Salamon Alpárt idézzük, aki azt hangoztatta: fontos, hogy az egész átalakulást ne a különböző szaktanárok elégedetlenségei uralják, hanem a racionális, gyermekközpontú gondolkozást.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 23., péntek

Fidesz-KDNP: meg akarunk maradni magyaroknak, a szabadság nemzetének

Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.

Fidesz-KDNP: meg akarunk maradni magyaroknak, a szabadság nemzetének
Hirdetés
2026. október 23., péntek

A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az a pillanat, amikor valami fontosabbá válik a félelmünknél

Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.

A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az a pillanat, amikor valami fontosabbá válik a félelmünknél
2026. október 23., péntek

Intézkedik a miniszter, növelni fogják a börtönkapacitásokat év végéig

Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.

Intézkedik a miniszter, növelni fogják a börtönkapacitásokat év végéig
2026. október 23., péntek

Életfogytiglani börtönbüntetést kapott az urziceni-i véres összecsapás két embert lelövő résztvevője

Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.

Életfogytiglani börtönbüntetést kapott az urziceni-i véres összecsapás két embert lelövő résztvevője
Hirdetés
2026. október 23., péntek

Fiatal juhászra támadt a medve Maros megyében

Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.

Fiatal juhászra támadt a medve Maros megyében
2026. október 23., péntek

Elrendelte a bíróság Matolcsy György volt jegybankelnök letartóztatását

Elrendelte egy hónapra Matolcsy György letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken – közölte a bíróság döntése után Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

Elrendelte a bíróság Matolcsy György volt jegybankelnök letartóztatását
2026. október 23., péntek

Ellenzi a PSD a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadó 2027-re tervezett bevezetését

A Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteken közölte, hogy nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és lakóházak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót.

Ellenzi a PSD a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadó 2027-re tervezett bevezetését
Hirdetés
2026. október 23., péntek

Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os

A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os
2026. október 23., péntek

Baka András: 1956-ban a magyarok visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat

Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.

Baka András: 1956-ban a magyarok visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat
Hirdetés