
Archív
Fotó: Barabás Ákos
A nagyböjtben minden szombaton délben 12 órától keresztúti ájtatosságot végeznek a csíksomlyói Kálvárián, a Jézus-hágón. Ezek vezetését a pálos szerzetesek vállalták fel.
2023. február 24., 10:302023. február 24., 10:30
Az idei nagyböjt minden szombatján Keresztúti ájtatosságot végeznek a csíksomlyói Kálvárián, a Jézus-hágón.
„Az első idei keresztutat február 25-én, szombaton délben 12 órától tartják, ennek vezetését a hargitafürdői pálos szerzetesek vállalták fel – Botond testvér vezetésével. Aki nem tud részt venni, az otthonról is bekapcsolódhat az imaszándékba” – írták szerkesztőségünknek küldött felhívásukban a szervezők.
A keresztút (latinul: via crucis, via dolorosa) eredetileg az a másfél kilométeres útvonal, amelyen a keresztény hagyomány szerint Jézus a kereszttel a Praetoriumtól (Gabbata) kiment a Golgotára. Ma
Ennek gyakorlásához zárt térben (általában templomban) vagy szabadban (általában hegyen) elhelyeznek tizennégy állomást (stációt) – olvasható a lexikonokban.
A Jézus-hágó a csíksomlyói Kálvária közismert neve, Erdély leghíresebb szabadtéri keresztútja. A Jézus-hágó a Kissomlyó-hegy nyugati oldalának keresztekkel jelölt része, amely a fenyőerdő közötti csapáson emelkedik a hegy csúcsán lévő Salvator-kápolnáig.
Pontosan tíz évvel ezelőtt arról írtunk, hogy megrongálták a Jézus-hágó kőkeresztjeit. A tetteseket azóta sem sikerült kézre keríteni.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!