Archív
Fotó: Facebook
Ötven esztendeje oktat informatikát Kolozsváron és Marosvásárhelyen dr. Kása Zoltán egyetemi tanár. Hosszú tanári pályafutása során tucatnyi tudománynépszerűsítő könyvet is írt. A Hangadó e heti műsorában a számítástechnika gyors fejlődéséről beszélgettünk.
2022. május 18., 13:312022. május 18., 13:31
A számítástechnika, az informatika világa óriásit fejlődött az elmúlt évtizedekben. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az 1960-as évek eleje óta tanítanak számítástechnikát, ezen a karon dolgozott egyetemi oktatóként 1971 óta Kása Zoltán. Az erdélyi magyar informatikusképzés ismert szakemberével a számítástechnika elmúlt évtizedeit jártuk körül. Milyen volt az egyetemi képzés a hetvenes és a nyolcvanas években, a Ceașescu-éra időszakában, és mekkora áttörést hozott az 1989 decemberi rendszerváltást követő időszak?
A kolozsvári oktató az 1990-es években az 1945 és 1959 között működő Bolyai Egyetem visszaállításának az egyik élharcosa volt. A beszélgetésből kiderül, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem egymást kiegészítve mennyire helyettesítheti az önálló erdélyi magyar állami egyetemet?
A Hangadó e heti adásának vendégével, Kása Zoltánnal folytatott beszélgetés vezérfonala az informatikusképzés, amelyre évről évre nagyobb az igény. A szakember szerint a piacon ma akkora a kereslet informatikusok iránt, hogy nemcsak a legjobbak, hanem a gyengébben képzettek is hamar munkahelyet találnak.
Kiből lesz a jó informatikus? Milyen emberi kvalitások szükségesek ahhoz, hogy valaki ebben a szakmában karriert fusson be? Mennyire veszélyes, illetve mekkora jövő rejlik a mesterséges intelligenciában?
Néhány kérdés azok közül, amelyet a hazai informatikusképzés elismert szakemberének, dr. Kása Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárnak tettünk fel.
Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Ősztől csak az 500 főnél több diákot oktató iskolák maradnának önálló jogi személyiséggel a tanügyminisztérium költségcsökkentő terve szerint. Maros megyében több városi iskola is érintett lehet, de nagy még a bizonytalanság körülötte.
Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
A négymillió forintos gyorssegély után most tizenhatmillió forinttal segítik a kökösbácsteleki és nagyborosnyói családokat az anyaországiak. A Katolikus Karitász adománygyűjtéséből származó összeget az árvízkárok alapján költik el.
Fákat döntött ki, tetőszerkezeteket rongált meg és egyéb anyagi károkat is okozott a szerdai vihar Kézdivásárhelyen – olvasható Szilveszter Szabolcs alpolgármester bejegyzésében.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak – jelentette be Cseke Attila.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a Bolojan-kabinet felelősséget vállalt a parlamentben a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetért.
Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
1 hozzászólás