
Archív
Fotó: Facebook
Ötven esztendeje oktat informatikát Kolozsváron és Marosvásárhelyen dr. Kása Zoltán egyetemi tanár. Hosszú tanári pályafutása során tucatnyi tudománynépszerűsítő könyvet is írt. A Hangadó e heti műsorában a számítástechnika gyors fejlődéséről beszélgettünk.
2022. május 18., 13:312022. május 18., 13:31
2022. május 18., 13:312022. május 18., 13:31
A számítástechnika, az informatika világa óriásit fejlődött az elmúlt évtizedekben. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az 1960-as évek eleje óta tanítanak számítástechnikát, ezen a karon dolgozott egyetemi oktatóként 1971 óta Kása Zoltán. Az erdélyi magyar informatikusképzés ismert szakemberével a számítástechnika elmúlt évtizedeit jártuk körül. Milyen volt az egyetemi képzés a hetvenes és a nyolcvanas években, a Ceașescu-éra időszakában, és mekkora áttörést hozott az 1989 decemberi rendszerváltást követő időszak?
A kolozsvári oktató az 1990-es években az 1945 és 1959 között működő Bolyai Egyetem visszaállításának az egyik élharcosa volt. A beszélgetésből kiderül, hogy a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem egymást kiegészítve mennyire helyettesítheti az önálló erdélyi magyar állami egyetemet?
A Hangadó e heti adásának vendégével, Kása Zoltánnal folytatott beszélgetés vezérfonala az informatikusképzés, amelyre évről évre nagyobb az igény. A szakember szerint a piacon ma akkora a kereslet informatikusok iránt, hogy nemcsak a legjobbak, hanem a gyengébben képzettek is hamar munkahelyet találnak.
Kiből lesz a jó informatikus? Milyen emberi kvalitások szükségesek ahhoz, hogy valaki ebben a szakmában karriert fusson be? Mennyire veszélyes, illetve mekkora jövő rejlik a mesterséges intelligenciában?
Néhány kérdés azok közül, amelyet a hazai informatikusképzés elismert szakemberének, dr. Kása Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárnak tettünk fel.
Hatalmas érdeklődés övezte a Bagossy Brothers Company koncertjét az Udvarhely Napokon, ahol szinte egy emberként énekelte a közönség a zenekar legismertebb dalait.
Félmillió lejt szánnak idén Maros megyében a köves utak karbantartására, több milliót sáncok rendbetételére, aszfaltozásra, de a műszaki tervek elkészítésére is. A Maros megyei tanács idén 41,3 millió lejt költ az úthálózatra.
Az oktatási minisztérium pénteken kérte a tanfelügyelőségeket, hogy a magas hőmérséklet és a fokozott hőterhelés miatt gondoskodjanak az érettségiző diákok és a tanárok egészségének védelméről.
Nem tétlenkedett a gyimesközéploki önkormányzat: mindössze három nappal azt követően, hogy egy áradás miatt megszűnt a Jávárdi-vízesés, sikerült visszaterelni a zuhatagot tápláló patakot a régi medrébe.
A kézdivásárhelyi Sokadalom legfennköltebb mozzanata immáron évek óra a Pro Urbe díj átadása. A rangos elismerésben ez alkalommal, sorban tizenötödikként Gábor Rezső pedagógus, a Gábor Áron Szakképző Líceum korábbi igazgatója részesült.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2025-ben 1356 hamis román bankjegyet vizsgált meg, 33,79 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Több megyei rendőrségének együttműködésével drogcsempészeket tartóztattak le Maros megyében, akik magas kockázatú pszichoaktív anyagokat csempésztek be a börtönökbe.
Csíkszereda polgármestere Korodi Attila a hétvégi rendkívüli hőség miatt felhívást intézett a lakossághoz. Mint mondta, a Harvíznek jelenleg nincs olyan munkálata, amely miatt vízkorlátozásra lenne szükség.
A regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. veszi át egységesen az esővíz-elvezetési rendszer működtetését és karbantartását Csíkszeredában – ez egyike volt a számos fontos döntésnek, amelyet az önkormányzati képviselők ülésén hoztak meg pénteken.
Késéseket okoznak a vasúti közlekedésben a következő napokra jelzett rendkívüli hőség miatt bevezetett sebességkorlátozások – tájékoztatott pénteken a Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători).
1 hozzászólás