Kanyarós megbetegedést már Székelyföldön is igazoltak, az egészségügyi szakhatóság pedig országszerte megelőző intézkedéseket végez a szakminisztérium utasítására.

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője a Székelyhonnak elmondta, volt egy módszertani gyűlésük videokonferencián az egészségügyi minisztériummal, és azon is szó volt a kanyarós megbetegedésekről.

– számolt be a szakhatósági adatokról. A fertőzések megjelenését jórészt romaközösségekben igazolták, és mivel Maros és Brassó megyében már történtek megbetegedések, Tar Gyöngyi szerint

ugyanis ebben a három megyében ezek a hátrányos helyzetű, vándorló közösségek gyakran összejárnak.

„Mi számítunk, készülünk a kanyaró megjelenésére. A kollégák megelőző akciókat fognak lebonyolítani, meg van már szervezve a pótló oltások beadása ott, ahol el vannak maradva, ahol gyengébb a lefedettség. Illetve vannak olyan helyek, ahol a közösségnek új tagjai lesznek időközben, hiszen jönnek-mennek, vándorolnak” – mondta a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője.

Azt is hozzáfűzte, az átoltottság helyzetét a hátrányos helyzetű közösségekben a közösségi asszisztensek, illetve romamediátorok segítségével próbálják felmérni, máshol pedig a háziorvosok bevonásával. Hasonlóan járnak el egyébként Maros és Kovászna megyében, illetve az ország többi részén is, hiszen ez ilyenkor egy rutineljárás.

Az emlékeztető oltást gyakran már nincs, akinek beadni

„Főleg az ROR, azaz kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni oltás második adagját szokták elmulasztani. Az elsőt még valahogy megkapják egyévesen, de ezekben a vándorló közösségekben a gyerek utána nem kerül napközibe, hol itt vannak, hol külföldön, hol egy másik megyében,

– részletezte a helyzetet a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője. Ez a legfőbb oka az átoltottság csökkenésének, de kisebb mértékben hozzájárult az is, hogy

– mondta kérdésünkre Tar Gyöngyi.

Egy harmadik ok az oltásellenesség, amit évekkel ezelőtt a kanyaró elleni oltással összefüggésbe hozott, autizmussal kapcsolatos álhírek generáltak – amelyeket később a tudományos tanulmányok eredményei is cáfoltak –, de

tehát ez nem releváns tényező az átoltottság csökkenésének okait illetően – fűzte hozzá.

Az átoltottsági arány egyébként korcsoportonként és oltásadagonként is változó – az elsőt jellemzően többen adatják be, mint az emlékeztető oltást –, de Hargita megyében az országos átlagnál jobb az átoltottság – válaszolta kérdésünkre Tar Gyöngyi.