Jogaikat követelték a gazdák

Képgaléria

A nemtörődömség, a semmittevés, a hazugság oda vezetett, hogy az emberek türelme elfogyott. Azt akarják, hogy semmittevők, hogy munkanélküliek legyünk? – méltatlankodott a tüntetés elején Ötvös Mózes. A Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének vezetője, a csütörtöki megmozdulás főszervezője szerint az országvezetők mindent megtesznek azért, hogy az egyszerű gazdát ellehetetlenítsék, nyomorba döntsék.

A csípős hideg, az állandóan szemerkélő eső sem tántorította el a gazdákat attól, hogy százával az utcára vonulva adjanak hangot nagyfokú elégedetlenségüknek. A gyülekező a Plugor Sándor Művészeti Középiskola előtt volt, érkezésünkkor már indulásra készen állt a több száz tüntető, köztük számos ismerős arc a csíki falvakból, egy épület sarkánál például karcfalvi és dánfalvi gazdákkal találkoztunk. „A mezőgazdaság sorsáért tüntetünk, az ellen, amit kiokoskodtak vezetőink az elmúlt húsz évben” – szólalt meg egyikőjük. A csoportot nem kellett sokat faggatni, csak úgy zúdult belőlük a panasz és az elégedetlenség. Kaotikus vezetés, több évre érvényes irányelv és elképzelés hiánya, a támogatások elmaradása vagy olyan feltételekhez kötése, amit a gazdák nagy része képtelen teljesíteni – íme, néhány szomorú tényező, amire Karda Csaba hívta fel a figyelmünket. Szavait Szabó Attila és Márton Róbert, illetve a dánfalvi Zsók Jenő egészítette ki. „A kisgazdák miért nem lehetnek őstermelők? Miért kell őket ellehetetleníteni a vállalkozói engedély kiváltásának kötelezettségével?” – tették el részükről a költői kérdés. Panaszként hangzott el ugyanakkor, hogy sem a szarvasmarha-tenyésztők, sem a növénytermesztők egy lejnyi szubvenciót nem kaptak idén, így az őszi vetési kampány indítása is veszélybe került. A szentimrei Szabó Ágoston is hasonlóképpen vélekedett, főleg a jogi bejegyeztetés kötelezettségét kifogásolva. „Ha nem hagyják, hogy dolgozzunk, mind oda jutunk, hogy szociális segélyben kell részesüljünk. Hiszen jobb hiába ülni, mint hiába dolgozni” – magyarázta a gazda.

Földönfutóvá akarnak tenni minket

„Nem kapjuk meg azokat a jogokat, amelyeket megkap más EU-s országban dolgozó és tevékenykedő gazda. Mi vagyunk a legutolsók, mi vagyunk a leggyengébbek, mi vagyunk a legjobban elhanyagolva, úgy nézünk ki, mint valami mostoha gyerekek” – kezdte a problémák sorolását Ötvös Mózes, a tüntetés főszervezője. Elmondása szerint a támogatások hiánya lehetetlen helyzetbe sodort számos gazdát, akárcsak a legújabb, szubvenciókra érvényes feltételek.

„A 2010-es évben még semmilyen szubvenciót nem adtak. Nem tudom, meddig megy még ez a nemtörődömség, nem tudom, meddig tartják ott a mezőgazdasági minisztert, akinek halvány gőze nincs, mi történik az országban. A növénytermesztésben például, míg a franciák kapnak hatszáz eurót hektáronként, a magyarországiak 160–170 eurót, mi kapunk nyolcvanat. Ez lenne az egyenjogúság? Tavaly 4 milliárd euróra hoztak be mezőgazdasági terméket. Ha megfizetnék a hazai gazdálkodót, nem jobban járna az ország? A néhány tehenesek jegyeztessék be magukat? Azt akarják, hogy semmittevők, hogy munkanélküliek legyünk?” – hangzott el az illetékes részéről, aki szerint az emberek türelme igencsak fogytán.

Traktorzúgás és rezesbanda

Kisvártatva befutottak a mezőgazdasági gépek, traktorok a gyülekezési helyre, számuk elérte legalább a harmincat. Így végül a gidófalvi rezesbanda zenés kíséretében elindulhatott a menet, amely a központi városrészt megkerülve, a prefektusi hivatal előtti térre vonult. Itt Ötvös Mózes mondott hosszabb beszédet, kifejtve, a jelenlegi helyzet nem teszi lehetővé a mezőgazdaság fejlődését, felzárkóztatását, ezért a mindenkori kormányok, a parlamenti képviselők egyaránt hibások, politikai színezettől függetlenül. „Így nem tudunk élni” – hallhattuk a vészjósló kijelentést. A demonstrálók előtt György Ervin, Kovászna megyei prefektus is megjelent, egyúttal átvéve a kormánynak címzett petíciót. A megmozdulás zárásaként a résztvevők szétlocsolták az otthonról hozott tejet, mintegy illusztrálva: halálra van ítélve a hazai mezőgazdaság.

Csak a legszükségesebbeket kérik

A sepsiszentgyörgyi tüntetők által benyújtott petíció tartalmából szemelgetünk. Ebben kérik az állattenyésztési támogatások tavalyi szinten tartását, a minőségi tej, illetve a tejkontroll szubvencionálását, a bejegyzési kötelezettség eltörlését, az élelmiszer-behozatal maximalizálását, egy minimális tejár megállapítását, az állat-egészségügyi előírások enyhítését. Ugyanakkor követelik a banki hitelek hozzáférhetőségét kedvezményes kamattal, a minősített vetőmag támogatását, tárházak létesítését, a cukorrépa-támogatás újbóli életbe léptetését, megfelelő törvénykezés kidolgozását és így tovább. A jelenlevők kilátásba helyezték, ha továbbra is süket fülekre találnak követeléseik, szeptember kilencedikén a fővárosban is tüntetnek, ezt követően pedig határ- és útlezárásokhoz folyamodnak.