
Az idén októberi adatok fényében még tragikusabbak a tavaly októberi Hargita megyei elhalálozási adatok. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Drasztikusan visszaesett a Hargita megyei elhalálozások száma októberben a tavaly októberi csúcshoz képest. A múlt év azonos időszakában feljegyzett szomorú adathoz mérve idén, az ősz második hónapjában kevesebb mint a felére csökkent a halálesetek száma.
2022. november 14., 21:522022. november 14., 21:52
2022. november 15., 17:412022. november 15., 17:41
Az elhalálozások számának a csökkenése gyakorlatilag már tavasz óta észlelhető, de a legszembetűnőbb különbséget az októberi adatok mutatják. Tavaly októberben, az őszi Covid-járványhullám csúcsidőszakában 674-en vesztették életüket Hargita megyében – ez az összes haláleset, nem csak a koronavírussal összefüggésbe hozható elhalálozás –, ehhez képest idén októberben 288 elhalálozásról készített feljegyzést a Hargita Megyei Személynyilvántartó Közszolgálat.
Az intézmény által rendelkezésünkre bocsátott adatokból ugyanakkor az is kitűnik, hogy egy hónapot leszámítva már március óta kevesebb haláleset történt a megyében, mint tavaly, de azokban a hónapokban a csökkenés nem olyan jelentős – helyenként alig van különbség –, mint októberben. Idén márciusban 372 halálesetet jegyeztek fel Hargita megyében (tavaly 415-öt), áprilisban 330-at (tavaly 438-at), májusban 334-et (tavaly 380-at), júniusban 277-et (tavaly 280-at), júliusban pedig 287-et (tavaly 256-ot).
Szeptemberben azonban folytatódott a csökkenő tendencia, az akkor feljegyzett 289 haláleset már majdnem százzal kevesebb, mint a múlt év szeptemberében nyilvántartásba vett 387 elhalálozás. Ezt követően jött az októberi drasztikus csökkenés, amikor 389-cel kevesebben haltak meg Hargita megyében, mint tavaly októberben. Az idei 288 haláleset egyébként átlagosnak számít – a tavalyi volt kiugróan magas –, ugyanis a járvány előtti utolsó év, azaz 2019 októberében is majdnem az ideihez hasonlóan alakult az elhalálozási statisztika: akkor 317 halálesetet jegyeztek fel a megyében.
A tavaly októberi rendkívül magas elhalálozási szám mindenképpen összefüggésben áll a koronavírus-járvánnyal, de amint akkor írtuk, a hivatalos adatok is csak részben igazolták a sok halálesetet, ugyanis az akkori jelentések szerint nagyjából 160 Covid-haláleset történt tavaly októberben, az viszont a „többlethalálozásoknak” csak a felét tette ki. Ugyanakkor
ugyanis – amint azt akkor a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője elmondta – sokan nem fordultak orvoshoz, amikor megbetegedtek, és egy részük otthon vesztette életét, ugyanakkor lehetséges, hogy a többlethalálozások számát olyan krónikus betegek is növelték, akik a járványhelyzettől való félelmük miatt nem fordultak időben orvoshoz alapbetegségükkel.
A 2022-es Hargita megyei elhalálozási adatok egyébként már átlagosnak mondhatók, kevés eltéréssel teljesen hasonlóak a járvány előtti utolsó évben, azaz 2019-ben feljegyzett adatokhoz. Az idén októberben feljegyzett elhalálozási adatok még a 2019 októberinél is jobbak: akkor 317-en haltak meg megyeszerte, idén októberben pedig 288-an.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás