
Nyithatnak az iskolák, ám ezúttal is különböző forgatókönyvek alapján. Képünk illusztráció
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Visszatérhetnek a diákok az iskolapadba február 8-ától, vagyis a következő félévtől – jelentette be Klaus Johannis államfő csütörtök délután, a Cotroceni-palotában tartott tanácskozást követően.
2021. január 14., 17:352021. január 14., 17:35
2021. január 14., 19:142021. január 14., 19:14
Mint kifejtette, ha nem lesz rosszabb a járványhelyzet a mostaninál, akkor megnyithatja kapuit a tanintézetek többsége. Az őszi iskolakezdéshez hasonlóan ezúttal is különböző forgatókönyvek szerint térhetnek vissza az iskolapadokba a diákok.
„Ez azt jelenti, hogy újra kinyit a legtöbb iskola, és a diákok visszatérnek az iskolába. Gyakorlatilag visszatérünk a decentralizált rendszerhez, amely figyelembe veszi a járvány alakulását az egyes településeken” – mondta az államfő.
A tárgyaláson Klaus Iohannis államfő meghívására részt vett Florin Cîțu kormányfő, Sorin Cîmpeanu oktatási, valamint Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár, valamint az Országos Közegészségügyi Igazgatóság (INSP) képviselői is.
A hatóságok ezúttal a korábbinál eggyel több forgatókönyvet dolgoztak ki az iskolák megnyitására.
A zöld forgatókönyv ott lesz érvényes ahol alacsony a koronavírussal fertőzöttek száma, azokon a településeken amelyek a zöld besorolás alá esnek, minden óvoda és iskola megnyithatja a kapuit.
A sárga forgatókönyv ott lép érvénybe, ahol 1,5 és 3 között van az ezer főre eső fertőzött, itt az óvodások, az 1–4., valamint a végzős, vagyis 8. és 12. osztályosok vehetnek részt jelenléti oktatásban, a többiek online folytatják a tanulást.
A 3 ezrelék fölött alkalmazott vörös forgatókönyv azt jelenti, hogy csak az óvodások és az elemi osztályosok térhetnek vissza a tanintézetekbe, a többiek maradnak az online oktatás mellett.
Egy korábban nem alkalmazott forgatókönyv is lesz ezúttal: ha egy településen a fertőzöttségi arány meghaladja 6 ezreléket, a helységet vesztegzár alá vonják, az iskolákat bezárják és online oktatásra térnek át.
Az egyetemek ugyanakkor saját hatáskörben döntik el, hogy a diákok mikortól térnek vissza a tantermekbe.
„Az egyetemi autonómia értelmében, minden felsőoktatási intézmény maga dönt arról, hogy milyen dátumtól kezdi el ismét a tantermi oktatást” – nyilatkozta Klaus Iohannis államfő.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
szóljon hozzá!