
Nyithatnak az iskolák, ám ezúttal is különböző forgatókönyvek alapján. Képünk illusztráció
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Visszatérhetnek a diákok az iskolapadba február 8-ától, vagyis a következő félévtől – jelentette be Klaus Johannis államfő csütörtök délután, a Cotroceni-palotában tartott tanácskozást követően.
2021. január 14., 17:352021. január 14., 17:35
2021. január 14., 19:142021. január 14., 19:14
Mint kifejtette, ha nem lesz rosszabb a járványhelyzet a mostaninál, akkor megnyithatja kapuit a tanintézetek többsége. Az őszi iskolakezdéshez hasonlóan ezúttal is különböző forgatókönyvek szerint térhetnek vissza az iskolapadokba a diákok.
„Ez azt jelenti, hogy újra kinyit a legtöbb iskola, és a diákok visszatérnek az iskolába. Gyakorlatilag visszatérünk a decentralizált rendszerhez, amely figyelembe veszi a járvány alakulását az egyes településeken” – mondta az államfő.
A tárgyaláson Klaus Iohannis államfő meghívására részt vett Florin Cîțu kormányfő, Sorin Cîmpeanu oktatási, valamint Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár, valamint az Országos Közegészségügyi Igazgatóság (INSP) képviselői is.
A hatóságok ezúttal a korábbinál eggyel több forgatókönyvet dolgoztak ki az iskolák megnyitására.
A zöld forgatókönyv ott lesz érvényes ahol alacsony a koronavírussal fertőzöttek száma, azokon a településeken amelyek a zöld besorolás alá esnek, minden óvoda és iskola megnyithatja a kapuit.
A sárga forgatókönyv ott lép érvénybe, ahol 1,5 és 3 között van az ezer főre eső fertőzött, itt az óvodások, az 1–4., valamint a végzős, vagyis 8. és 12. osztályosok vehetnek részt jelenléti oktatásban, a többiek online folytatják a tanulást.
A 3 ezrelék fölött alkalmazott vörös forgatókönyv azt jelenti, hogy csak az óvodások és az elemi osztályosok térhetnek vissza a tanintézetekbe, a többiek maradnak az online oktatás mellett.
Egy korábban nem alkalmazott forgatókönyv is lesz ezúttal: ha egy településen a fertőzöttségi arány meghaladja 6 ezreléket, a helységet vesztegzár alá vonják, az iskolákat bezárják és online oktatásra térnek át.
Az egyetemek ugyanakkor saját hatáskörben döntik el, hogy a diákok mikortól térnek vissza a tantermekbe.
„Az egyetemi autonómia értelmében, minden felsőoktatási intézmény maga dönt arról, hogy milyen dátumtól kezdi el ismét a tantermi oktatást” – nyilatkozta Klaus Iohannis államfő.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
Zajlik a voksolás a magyarországi országgyűlési választáson. Este hét óráig – romániai idő szerint nyolc – mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak a magyarországi szavazókörökben az urnákhoz.
A gyorshajtásnak is van határa, ma minden bizonnyal ez 248 km/óra – ennyivel mértek be egy sofőrt a rendőrök szombaton délután az észak-erdélyi autópályán.
Több olyan mesterséges akadályt találtak a Maros-folyót vizsgáló szakemberek, amelyek nehezítik a halak vándorlását, rontják a víz minőségét és károsítják az ökoszisztémát. Értesüléseink szerint Gyergyócsomafalván le fognak bontani egy gátat.
szóljon hozzá!