
Nyithatnak az iskolák, ám ezúttal is különböző forgatókönyvek alapján. Képünk illusztráció
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Visszatérhetnek a diákok az iskolapadba február 8-ától, vagyis a következő félévtől – jelentette be Klaus Johannis államfő csütörtök délután, a Cotroceni-palotában tartott tanácskozást követően.
2021. január 14., 17:352021. január 14., 17:35
2021. január 14., 19:142021. január 14., 19:14
Mint kifejtette, ha nem lesz rosszabb a járványhelyzet a mostaninál, akkor megnyithatja kapuit a tanintézetek többsége. Az őszi iskolakezdéshez hasonlóan ezúttal is különböző forgatókönyvek szerint térhetnek vissza az iskolapadokba a diákok.
„Ez azt jelenti, hogy újra kinyit a legtöbb iskola, és a diákok visszatérnek az iskolába. Gyakorlatilag visszatérünk a decentralizált rendszerhez, amely figyelembe veszi a járvány alakulását az egyes településeken” – mondta az államfő.
A tárgyaláson Klaus Iohannis államfő meghívására részt vett Florin Cîțu kormányfő, Sorin Cîmpeanu oktatási, valamint Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter, Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár, valamint az Országos Közegészségügyi Igazgatóság (INSP) képviselői is.
A hatóságok ezúttal a korábbinál eggyel több forgatókönyvet dolgoztak ki az iskolák megnyitására.
A zöld forgatókönyv ott lesz érvényes ahol alacsony a koronavírussal fertőzöttek száma, azokon a településeken amelyek a zöld besorolás alá esnek, minden óvoda és iskola megnyithatja a kapuit.
A sárga forgatókönyv ott lép érvénybe, ahol 1,5 és 3 között van az ezer főre eső fertőzött, itt az óvodások, az 1–4., valamint a végzős, vagyis 8. és 12. osztályosok vehetnek részt jelenléti oktatásban, a többiek online folytatják a tanulást.
A 3 ezrelék fölött alkalmazott vörös forgatókönyv azt jelenti, hogy csak az óvodások és az elemi osztályosok térhetnek vissza a tanintézetekbe, a többiek maradnak az online oktatás mellett.
Egy korábban nem alkalmazott forgatókönyv is lesz ezúttal: ha egy településen a fertőzöttségi arány meghaladja 6 ezreléket, a helységet vesztegzár alá vonják, az iskolákat bezárják és online oktatásra térnek át.
Az egyetemek ugyanakkor saját hatáskörben döntik el, hogy a diákok mikortól térnek vissza a tantermekbe.
„Az egyetemi autonómia értelmében, minden felsőoktatási intézmény maga dönt arról, hogy milyen dátumtól kezdi el ismét a tantermi oktatást” – nyilatkozta Klaus Iohannis államfő.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!