
Ideális esetben a napi étkezéseinkbe rendszeresen szerepelnie kellene a zöldségeknek és a gyümölcsöknek
Fotó: Pinti Attila
Heti két-három alkalommal vásárol a hazai lakosság zöldséget és gyümölcsöt, legtöbbször a piacról. Minden második személy a hazai termékeket választja, sőt, a válaszadók kétharmada hajlandó többet is fizetni a hazai termékekért, a megkérdezettek közel fele pedig kész nagyobb távolságot is megtenni, hogy romániai gyümölcsöket és zöldségeket vásároljon – derül ki a Malagrow Románia legfrissebb kutatásából.
2022. július 25., 09:092022. július 25., 09:09
2022. július 25., 11:172022. július 25., 11:17
Nagy népszerűségnek örvendenek a hazai termesztésű áruk Romániában, szinte minden ötödik személy helyi kistermelőtől vásárolja a zöldségeket és gyümölcsöket – mutat rá a Malagrow Románia június 16–július 6. között több mint 2500 fő megkérdezésével végzett online felmérése. A válaszadók 42,7 százaléka fontosnak tartja a hazait, de a rendszeres vásárlásokkor importtermékeket is be szokott rakni a kosarába. A megkérdezettek csupán 5,9 százalékát nem érdekli egyáltalán, hogy honnan származik az adott termék.
Zöldséget és gyümölcsöt hasonló rendszerességgel vásárolnak a romániaiak, a többség heti két-három alkalmat szán ezeknek a beszerzésére. A válaszadók közel egyharmada naponta vesz gyümölcsöt, míg zöldséget kicsivel kevesebben, 24,4 százalék vásárol minden nap. Több mint 10 százalék egyszer egy héten költ zöldségekre, illetve gyümölcsökre. Azok aránya, akik egy hónapban csak néhány alkalommal szereznek be ilyeneket, elenyésző, mindössze két százalék.
Gyümölcsöt kicsivel kevesebben, 3,8 százalék termeszt otthon.
Fotó: Malagrow Románia
Bár a fogyasztói szokások és a gazdasági környezet folyamatosan változik, Romániában a piacozás még mindig virágkorát éli.
egyharmaduk szupermarketből szerzi be ezeket. 16,6 százalék helyi kistermelőhöz szokott fordulni, közel 10 százalék pedig kisebb élelmiszerboltokból szerzi be a szükséges termékeket. A vásárlók túlnyomó többsége (93,6%) személyesen vásárol, és csak alig több mint 6 százalékra tehető azok aránya, akik néha az online rendelés mellett döntenek.
A hazai gyümölcsök és zöldségek kelendőségét bizonyítja az is, hogy a válaszadók kétharmada hajlandó többet fizetni a hazai termékekért, leginkább azért, mert tudják, ezzel támogatják a romániai gazdákat. Nagy árkülönbség esetén azért a megkérdezettek közel 30 százaléka döntene úgy, hogy inkább más eredetű árut tesz a kosarába, 5,9 százalék viszont egyáltalán nem fizetne többet, esetükben ugyanis az ár a döntő tényező.
Fotó: Malagrow Románia
A lakosság számára továbbá az sem probléma, ha nagyobb távolságot kell megtenniük a hazai zöldségekért és gyümölcsökért, ugyanis a válaszadók fele azt jelezte, hogy nem esik nehezére más településre elmenni ezekért a termékekért. A kutatásban résztvevők közel egyharmada hajlandó többet utazni, de csak nagyon ritkán, míg minden ötödik személy jelezte, hogy egyáltalán nem szeret erre időt szánni, inkább a legközelebbi helyen vásárol. Az Országos Statisztikai Intézet nemrég megjelent adatai alapján egyébként 2021-ben
A rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás nagyon fontos az egészségünk megőrzése szempontjából, és valóban megéri a helyi termékeket előnyben részesíteni – emelte ki megkeresésünkre Soós Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke. Mint részletezte, a zöldségek és gyümölcsök gazdag rosttartalommal rendelkeznek, amely fontos a bélrendszer karbantartása szempontjából, de ásványi anyagok, vitaminok és antioxidánsok is bőven találhatók bennük, amelyekre mind nagy szüksége van a szervezetünknek. Hozzátette: a helyi termékek vásárlásának két fő előnye van. Az egyik az, hogy ezáltal támogatjuk a saját termelőinket, és ezáltal biztosítva lesz a megélhetésük. Másrészt egészségesebbek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket nem zölden szednek le és mesterségesen érlelnek be, hanem itt teremnek meg természetes napfény mellett, ezek tápértéke jóval magasabb. Ezért érdemes mindig az idénytermékeket előnyben részesíteni.
Már egy kevés gyümölcs és zöldség fogyasztásával is sokat teszünk az egészségünkért. Az olyan személyeknél, akik elmulasztják ezeknek a fogyasztását, sokkal gyakoribb például a vastagbélrák kialakulása, ahogy a különböző gyomor- és bélpanaszok is, illetve fellépnek különböző hiányállapotok. Ez lehet bizonyos vitaminok, ásványi anyagok vagy egyéb nyomelemeknek a hiánya, amely kedvezőtlenül hat az illető egészségére és munkabíró képességére is” – hangsúlyozta a szakember.
Dr. Balázsi Gábor székelyföldi származású, Egyesült Államokban élő fizikus, biofizikus és szintetikus biológus nemrég lelkendezve számolt be közösségi oldalán arról, hogy sikerült körbeutaznia a Földet. Emellett a rákkutatás helyzetére is rákérdeztünk.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter bejelentette, hogy kiküldi a tárca ellenőrző testületét a konstancai megyei kórházhoz, és kérni fogja a foglalkozás-egészségügyi bizottságtól az orvosi ügyelet teljesítése alóli felmentések felülvizsgálatát.
Jó metaforája az „egyszer minden véget ér” érzésnek a Stranger Things, aminek befejezése vegyes érzéseket keltett a nézőkben. Ez már nem az a sorozat 2026 elején, amit tíz évvel ezelőtt a szívünkbe zártunk. Spoileres kiritika.
Elhunyt Bräutigam Gábor, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag alapító dobosa. A zenész 60 éves volt.
A múlt év első kilenc hónapjában 2024 azonos időszakához képest 8,8 százalékkal 48,993 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország területének jelentős részére érvényes, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a havazás miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este azt nyilatkozta, bízik benne, hogy január 16-i ülésén az alkotmánybíróság dönteni fog a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
Az idei tél legalacsonyabb hőmérsékletét mérték vasárnapra virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban mínusz 17,2 Celsius-fokig hűlt a levegő.
Az előző évhez képest 2025-ben 48 százalékkal növelte utasforgalmát a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér – jelentette be Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök.
A hóval borított útszakaszokról tett közzé helyzetjelentést a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP). A legtöbb szakaszon három centiméternél nem vastagabb a hóréteg.
szóljon hozzá!