
Ideális esetben a napi étkezéseinkbe rendszeresen szerepelnie kellene a zöldségeknek és a gyümölcsöknek
Fotó: Pinti Attila
Heti két-három alkalommal vásárol a hazai lakosság zöldséget és gyümölcsöt, legtöbbször a piacról. Minden második személy a hazai termékeket választja, sőt, a válaszadók kétharmada hajlandó többet is fizetni a hazai termékekért, a megkérdezettek közel fele pedig kész nagyobb távolságot is megtenni, hogy romániai gyümölcsöket és zöldségeket vásároljon – derül ki a Malagrow Románia legfrissebb kutatásából.
2022. július 25., 09:092022. július 25., 09:09
2022. július 25., 11:172022. július 25., 11:17
Nagy népszerűségnek örvendenek a hazai termesztésű áruk Romániában, szinte minden ötödik személy helyi kistermelőtől vásárolja a zöldségeket és gyümölcsöket – mutat rá a Malagrow Románia június 16–július 6. között több mint 2500 fő megkérdezésével végzett online felmérése. A válaszadók 42,7 százaléka fontosnak tartja a hazait, de a rendszeres vásárlásokkor importtermékeket is be szokott rakni a kosarába. A megkérdezettek csupán 5,9 százalékát nem érdekli egyáltalán, hogy honnan származik az adott termék.
Zöldséget és gyümölcsöt hasonló rendszerességgel vásárolnak a romániaiak, a többség heti két-három alkalmat szán ezeknek a beszerzésére. A válaszadók közel egyharmada naponta vesz gyümölcsöt, míg zöldséget kicsivel kevesebben, 24,4 százalék vásárol minden nap. Több mint 10 százalék egyszer egy héten költ zöldségekre, illetve gyümölcsökre. Azok aránya, akik egy hónapban csak néhány alkalommal szereznek be ilyeneket, elenyésző, mindössze két százalék.
Gyümölcsöt kicsivel kevesebben, 3,8 százalék termeszt otthon.
Fotó: Malagrow Románia
Bár a fogyasztói szokások és a gazdasági környezet folyamatosan változik, Romániában a piacozás még mindig virágkorát éli.
egyharmaduk szupermarketből szerzi be ezeket. 16,6 százalék helyi kistermelőhöz szokott fordulni, közel 10 százalék pedig kisebb élelmiszerboltokból szerzi be a szükséges termékeket. A vásárlók túlnyomó többsége (93,6%) személyesen vásárol, és csak alig több mint 6 százalékra tehető azok aránya, akik néha az online rendelés mellett döntenek.
A hazai gyümölcsök és zöldségek kelendőségét bizonyítja az is, hogy a válaszadók kétharmada hajlandó többet fizetni a hazai termékekért, leginkább azért, mert tudják, ezzel támogatják a romániai gazdákat. Nagy árkülönbség esetén azért a megkérdezettek közel 30 százaléka döntene úgy, hogy inkább más eredetű árut tesz a kosarába, 5,9 százalék viszont egyáltalán nem fizetne többet, esetükben ugyanis az ár a döntő tényező.
Fotó: Malagrow Románia
A lakosság számára továbbá az sem probléma, ha nagyobb távolságot kell megtenniük a hazai zöldségekért és gyümölcsökért, ugyanis a válaszadók fele azt jelezte, hogy nem esik nehezére más településre elmenni ezekért a termékekért. A kutatásban résztvevők közel egyharmada hajlandó többet utazni, de csak nagyon ritkán, míg minden ötödik személy jelezte, hogy egyáltalán nem szeret erre időt szánni, inkább a legközelebbi helyen vásárol. Az Országos Statisztikai Intézet nemrég megjelent adatai alapján egyébként 2021-ben
A rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás nagyon fontos az egészségünk megőrzése szempontjából, és valóban megéri a helyi termékeket előnyben részesíteni – emelte ki megkeresésünkre Soós Szabó Klára, a Családorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke. Mint részletezte, a zöldségek és gyümölcsök gazdag rosttartalommal rendelkeznek, amely fontos a bélrendszer karbantartása szempontjából, de ásványi anyagok, vitaminok és antioxidánsok is bőven találhatók bennük, amelyekre mind nagy szüksége van a szervezetünknek. Hozzátette: a helyi termékek vásárlásának két fő előnye van. Az egyik az, hogy ezáltal támogatjuk a saját termelőinket, és ezáltal biztosítva lesz a megélhetésük. Másrészt egészségesebbek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket nem zölden szednek le és mesterségesen érlelnek be, hanem itt teremnek meg természetes napfény mellett, ezek tápértéke jóval magasabb. Ezért érdemes mindig az idénytermékeket előnyben részesíteni.
Már egy kevés gyümölcs és zöldség fogyasztásával is sokat teszünk az egészségünkért. Az olyan személyeknél, akik elmulasztják ezeknek a fogyasztását, sokkal gyakoribb például a vastagbélrák kialakulása, ahogy a különböző gyomor- és bélpanaszok is, illetve fellépnek különböző hiányállapotok. Ez lehet bizonyos vitaminok, ásványi anyagok vagy egyéb nyomelemeknek a hiánya, amely kedvezőtlenül hat az illető egészségére és munkabíró képességére is” – hangsúlyozta a szakember.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!