
A legszembetűnőbb változás: a diákok nem a legnagyobb hőségben kell szóbelizzenek
Fotó: Pál Árpád
Megoszlik a lapunk által megkérdezett tanügyi illetékesek véleménye a februárra előrehozott szóbeli érettségivizsgákkal kapcsolatban: egyesek szerint hasznos ez az intézkedés, hiszen így a diákoknak több idejük marad készülni az írásbeli vizsgákra. Más azonban úgy látja, mind a diákoknak, mind az iskoláknak megterhelő a tanév közben lebonyolítani ezeket a képességvizsgákat.
2017. november 14., 20:252017. november 14., 20:25
A 2017/2018-as tanévre vonatkozó érettségi vizsganaptár szerint már február 12-én elkezdődnek a képességfelmérők, vagyis az úgynevezett kompetenciavizsgák.
„A szóbeliket eddig minden évben néhány héttel az írásbelik előtt szerveztük meg. A diákok mostantól már februárban leteszik ezeket, így a továbbiakban jobban tudják hasznosítani a fennmaradó idejüket a tanulásra” – vélekedett a főtanfelügyelő. Ugyanakkor hozzátette,
„Alapvetően nem tartom különösebben hasznos intézkedésnek, ez is egy kísérlet a sok közül” – fogalmazott érdeklődésünkre Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium igazgatója. Rámutatott,
Azt is megjegyezte, ahogy véget érnek az érettségi szóbeli vizsgái, néhány hétre rá kezdődik a próbaérettségi, amelyet szintén tanítási időben szerveznek.
– zárta Varga László.
Hasonlóképpen vélekedik Sükösd Annamária, a csíkszeredai Joannes Kájoni Szakközépiskola igazgatója is. „Pedagógusként és igazgatóként is azt mondom, hogy
– véleményezte az előrehozott szóbeliket Sükösd. Vízi István, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola vezetője
„Úgy gondolom, februárig a végzősök mindenféle tematikát megtanulnak, amelyek szükségesek a kompetenciavizsgákhoz” – húzta alá.
Az oktatási tárca által közölt vizsganaptár szerint
Február 14-15-én anyanyelvből adnak számot tudásukról a tanulók, 16-án, 19-én és 20-án a digitális kompetenciát mérik fel. Február 21-22-én idegennyelvből bizonyítanak a végzősök. Ezzel le is jár az érettségi első szakasza, legközelebb június 25-én a román nyelv és irodalom írásbelin bizonyíthatnak a diákok. A tizenkettedikesek számára május 25-én zárul a tanév.
A diákok az új vizsganaptár szerint is minősítéseket kapnak majd a szóbelin, akárcsak az elmúlt években, így idén sem lesz kizáró jellege a szóbeliknek.
A diák-érdekképviselet szerint a változtatás időt ad majd az érettségizőknek, hogy kizárólagosan az írásbeli vizsgákra koncentráljanak.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!