
Szűkre szabott a hargitai megyeszékhely idei költségvetése
Fotó: Pinti Attila
Csíkszeredának 34 millió lejjel kisebb költségvetéssel kell számolnia 2024-ben, ennyit tart ugyanis vissza a korábbi évekhez képest a kormány a személyi jövedelemadó (SZJA) visszaosztásból – hangzott el a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület pénteki soros ülésén.
2024. január 26., 15:592024. január 26., 15:59
2024. január 26., 16:282024. január 26., 16:28
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere az önkormányzati képviselők januári ülésének elején fontosnak tartotta bemutatni a város készülő költségvetésének sarokszámait. Mint mondta,
A SZJA-ból visszaosztott pénzek a városháza és alintézményei működéséhez, különböző karbantartási munkálatoknak az elvégzéséhez szükségesek, idén viszont kisebb összeggel kell számolnia polgármesteri hivatalnak. Azt azonban jelezte a polgármester, hogy
„Csíkszereda működésében ez fájdalmas hiány lesz.
– fejtette ki az elöljáró. Megjegyezte: az eddiginél szerényebben ugyan, de minden intézmény és rendezvény működni fog 2024-ben is. Mint elhangzott: a kormány országos szinten 12 milliárd lejt von meg az önkormányzatoktól.
A város ipari parkjához köthető határozattervezet kapcsán arról beszélt a polgármester, hogy
A testület elfogadta a legelő rendeltetésű külterület közhasznú belterületté nyilvánítását ipari park létesítése céljából. Ehhez készül majd egy övezeti rendezési terv (PUZ), hogy majd a különböző pályázati lehetőségek felhasználásával kiépíthessék a szükséges alapinfrastruktúrákat.
– hangzott el a tanácsülésen.
Tőke Ervin EMSZ-es önkormányzati képviselő az ülésen felszólalt az idei tanévben az Octavian Goga Főgimnáziumban, valamint a Kájoni János Szakközépiskolában indított két új román tannyelvű osztály kapcsán. A témáról korábban a Székelyhon írt, miszerint több problémát is magával hozott az elméleti oktatást nyújtó osztályok indítása:
egyrészt a szakoktatásban jelentkezett a tanulók hiánya,
illetve a román nyelvet nem ismerő magyar diákok végett nehéz a tanároknak egy szintre hozni az osztályt, így csökkenhet az oktatás színvonala, és a román tannyelvű tanulók láthatják kárát.
Tőke Ervin jelezte, hogy évekkel ezelőtt voltak már próbálkozások az új osztályok indítására, amelyet az iskola vezetőtanácsa rendre visszautasított. Az önkormányzati képviselő attól tart, hogy
Korodi Attila válaszában kifejtette, minden ilyen döntés során elsősorban a gyermekek érdekeit kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy magyar vagy román anyanyelvű tanulóról van szó. Ezért is támogatja, hogy a tanfelügyelőséggel, a megyei önkormányzattal, érintett iskolákkal indítsanak el egy egyeztetés-sorozatot (amit Tőke Ervin is javasolt), hogy közösen találjanak megoldást.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!