
Infografika: Csáki Ferencz
A román érettségin mentek át a legkevesebben idén is Hargita megyében, ezért jóval országos átlag alatt van a megye érettségi átmenési aránya.
2024. július 08., 15:242024. július 08., 15:24
2024. július 08., 15:282024. július 08., 15:28
Hargita megye a sereghajtók között szerepel az érettségi átmenési arányát illetően, a vizsgázók 57,59 százalékának sikerült a vizsgája – derül ki a Hargita megyei tanfelügyelőség összesítéséből.

Közzétette hétfőn délelőtt az Oktatási Minisztérium az érettségi első eredményeit. Az óvások előtti, nem végleges átmenési arány 76,4 százalékos, 3,6 százalékkal magasabb mint az elmúlt év eredménye.
Míg tavaly 58,36 százalékuk ment át a Hargita megyei végzősöknek, idén ez arány még alacsonyabb, alig 57,59 százalékos az óvások előtt – derül ki a tanfelügyelőség adataiból.
Az idén végzett diákok 63,5 százaléka ment át.
Idén anyanyelvből teljesítettek a legjobban a diákok, 95,4 százalékuk írt ötöst vagy annál nagyobb jegyet, hárman pedig tízes osztályzatra érdemesültek.
Összesítettük azokat a Hargita megyei középiskolákat is, amelyekben senki nem érte el az átmenőnek számító hatos átlagot:
Gábor Áron Szakközépiskola – Szentegyháza (egy diáknak mindenből meg van az átmenője, de nem lett meg az 6-os átlag)
Petőfi Sándor Szakközépiskola – Csíkdánfalva (9 diákból senkinek)
Puskás Tivadar Szakközépiskola – Gyergyóditró (4-ből 0, egyikük átment mindenből, de nincs meg a 6-os átlag)
Zeyk Domokos Technológiai Líceum – Székelykeresztúr (1 diák jelentkezett, de nem jelent meg)
Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Líceum – Zetelaka (20 diákból senki nem ment át)
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
2 hozzászólás