
A Rákóczi-vár romjai
Fotó: Gábos Albin
Európai uniós támogatásért szeretnének pályázni a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítése érdekében – tudtuk meg a község új polgármesterétől. Gyimesbükkben több más közberuházásra is van szükség az elkövetkező években.
2020. november 28., 09:472020. november 28., 09:47
Ahogy ezt korábban Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató, az ezeréves határnál lévő Rákóczi-vár újjáépítésének kezdeményezője is jelezte, a gyimesbükki önkormányzat európai uniós pályázati támogatást szeretne igénybe venni a munkálatok finanszírozásához.
Gyimesbükk új polgármestere, Oltean Péter kérdésünkre elmondta, mivel jelentős költségekről van szó, ezért szükség van a támogatásra. Emlékeztetett, hogy a vár helyreállítása érdekében korábban készült költségszámítások már nem felelnek meg a mostani árszinteknek, amelyeket az építőiparban alkalmaznak, így jóval több pénzre van szükség. ,
– ismertette, hozzátéve, az esetleges adományokat is szívesen fogadják.
A polgármester kitért arra is, hogy felmérések szerint
Ezért is fontos az idegenforgalmi látványosságot jelentő Rákóczi-vár újjáépítése, mert ezzel tovább nőhet a látogatók száma, és több bevételt hozhat a turizmus. Először még 2015-ben kérte a község a várrom helyreállításhoz szükséges építkezési engedélyt a Bákó Megyei Tanácstól, végül a következő évben kapták meg.
A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás után 2017-ben a munkálat előkészületeinél tartottak, amikor kiderült, hogy az építkezési engedély érvényessége lejárt, mert az illetékes elfelejtette azt meghosszabbíttatni. Emiatt az összes szakhatósági jóváhagyást és az építkezési engedélyt ismét igényelni kellett, de utóbbit, sem a következő évben, sem tavaly nem tudták megszerezni. A korábbi tervek szerint a Rákóczi-várat kőből építenék újjá, az első szinten egy kiállítóhelyiséget, mosdókat, a felső szinten pedig kávézót alakítanának ki, sziklaterasszal. A várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, az építményt a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét.
További fejlesztések
A község szintén európai uniós pályázatból szeretné biztosítani Bálványospatakán egy 4 kilométeres útszakasz korszerűsítését, jövőben pedig a mellékutcákban szerelnének fel új közvilágítási rendszert – erre a Környezetvédelmi Minisztérium biztosított támogatást. Ugyanakkor felújításra és bővítésre szorul a községi ivóvízhálózat is, amelynek költségeire szintén pályázni készülnek – tudtuk meg.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!