
A medvevadászat még a kezdeteknél tart. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Kilőtték az első medvét Maros megyében, abból a 25-ből, amelyet első körben jóváhagyott a megyei környezetvédelmi ügynökség, a szakminisztériumok legutóbbi rendelkezései alapján. A nagyvadat a Nagyernyéhez tartozó Székelykál erdeiben terítették le.
2024. szeptember 11., 15:432024. szeptember 11., 15:43
Cristina Pui, a Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója szerdán számolt be a Székelyhonnak arról, hogy az aznap kapott értesítés szerint elkezdődött Maros megyében a medvék kilövése, a legutóbbi minisztériumi rendelkezések alapján.
A megyei ügynökség a medveállomány kezelését célzó júliusi rendelkezések alapján mindeddig 25 nagyvad kilövését hagyta jóvá, az éves szinten megengedett 43-ből. Az igazgatónő elmondta, szerdán levélben értesítették, hogy
Megtudtuk, hogy Maros megyében idén sokkal több medve és farkas pusztult el gázolás, mint kilövés nyomán, hiszen a vonatok és autók 9 medvét és 2 farkast gázoltak el.
A vadásztársaságok, a kiadott engedélyek alapján hét medvét lőttek ki, beleérve a fent említett egyedet is, amelyet a napokban, az új rendelkezések alapján „gyűjtöttek be.”
A környezetvédelmi igazgató azt is elmondta, hogy meghaladja a másfél millió lejt a medvék és farkasok által okozott kár értéke, és ebből csak 365 ezer lejt fizettek ki. Szinte napi szinten hívják az ügynökséghez tartozó szakembereket azokba a bizottságokba, amelyek megállapítják a kárt és annak mértékét.
Legutóbb Petele községből jelezték, hogy 120 hektárnyi területen lehetetlenítették el a termés betakarítását a vadak, de a Segesvár melletti Fehéregyházáról is nagymértékű terméskiesés jelentettek. Ott az elkövetkező napokban mérik fel a pontos kárt, 250 hektárnyi területre jártak be a nagyvadak.
Cristina Puitól megtudtuk azt is, hogy a hivatalos nyilvántartás szerint Maros megyében 865 medve van.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!