
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke Női hálózatok és érdekérvényesítés Magyarországon címmel tartott előadást
Fotó: Gecse Noémi
Hozzáadott érték – Nők a közép-kelet-európai gazdaságért címmel szervezett konferenciát Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, illetve Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma Csíkszeredában.
2017. április 10., 10:272017. április 10., 10:27
2017. április 10., 10:312017. április 10., 10:31
A Hargita Vendégváróban pénteken megrendezett konferencia célja a gazdasági szereplők közötti tudásátadás, a tudásbázis építése, illetve egy kapcsolatrendszer kialakításának lehetősége volt, továbbá válaszokat keresett arra a kérdésre, hogy mit tehetnek a régió növekedésének érdekében a gazdaság női szereplői.
Az eseményen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke mondott elsőként köszöntőbeszédet, amelyben kihangsúlyozta: véleménye szerint az a legnagyobb probléma, hogy
Ezt követően Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője köszöntötte a mintegy 70 női résztvevőt. „Közismert, hogy a hölgyek a gazdasági életben egyre fontosabb szerepet töltenek be, és ezért egyre indokoltabb azzal foglalkozni, hogy mit tehetnek a nők a gazdaságban, hogyan tudnak hozzájárulni egy régió fejlődéséhez. Székelyföldön még élnek azok a tradicionális szemléletek, amelyek a nők szerepéhez kapcsolódnak, és ennek megváltoztatásának érdekében fontosak az ilyen találkozók, illetve azért, hogy önök találkozzanak, összefogjanak, és szervezeteket hozzanak létre” – emelte ki Farkas.
A konferenciát Horváth Viktória, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának kiemelt külgazdasági kezdeményezésekért felelős nagykövete nyitotta meg, és többek között bemutatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának Családbarát Magyarország programját.
„A hozzáadott érték konferenciát azért hívtuk életre, hogy beszélgessünk arról, mit tehetnek a hölgyek a XXI. század gazdasági fejlesztéséért. A női gazdasági szerepvállalást nem gender (nemi) kérdésnek tekintjük, hanem gazdaságfejlesztési kérdésnek. Nem is nagyon szeretek női és férfi szerepeket összehasonlítani, mert az almát a körtével összehasonlítani értelmetlen. Azt szoktam mondani, hogy mi nem körték akarunk lenni, hanem minél jobb almák” – hangsúlyozta Horváth Viktória.
A megnyitó után elsőként Daradics Kinga, a MOL Románia igazgatója Skype-on keresztül szólt a résztvevőkhöz. Előadásában beszélt magáról, szakmai tapasztalatairól, anyaságáról, és a MOL Románia igazgatójaként elért sikerekről, majd egy interaktív beszélgetést kezdeményezett, ahol azt kérdezte a résztvevőktől, szerintük mi a nők által hozzáadott érték az üzleti életben.
Kérdésére Horváth Viktória nagykövet például azt válaszolta, hogy
Ezt követően Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke tartott előadást Női hálózatok és érdekérvényesítés Magyarországon címmel. „Nagyon fontos, hogy merni kell, meg kell lennie a célnak, a küldetésnek, partnereket kell hozzá keresni és együttműködni. A nőnek fel kell nőnie a feladathoz, és tudnia kell az ő erősségét és gyengeségét. Az erősségeket mindig erősíteni kell, és el kell fogadni, hogy amiben rossz vagyok, abban nem tudok jó lenni, de keresni kell egy társat, aki ebben kiegészít” – hívta fel a résztvevők figyelmét Batthyány-Schmidt Margit.
Utána Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatója Vállalkozásra vállalkozva – Székelyföldi női vállalkozókról társadalomtudományi szemszögből címmel tartott előadást. Utána Vállalkozás a világhálón, internet marketing címmel Bürger Dóra üzletviteli tanácsadó, majd Lőrincz Csilla, az RMDSZ nőszervezetének székelyföldi alelnöke Női hálózatok és érdekérvényesítés Székelyföldön címmel tartott előadást.
Az ebédszünet után a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség részéről Jánó Edit Andrea a munkanélküliek alkalmazásáról és az ezzel járó előnyökről, illetve hátrányokról beszélt. Bartis Botond, a Goodwill Consulting Srl. regionális vezetője Hogyan pályázz okosan, pályázati háttérinformációk címmel tartott előadást, majd Rácz Attila alelnök a sepsiszentgyörgyi IT Plus Klasztert mutatta be.
Az előadások után női vezetők és tulajdonosok sikertörténeteit hallgathatták meg a résztvevők. Ezután Bürger Dóra Digitális jelenlét címmel tartott workshopot (műhelymunkát), majd zárszóként Lázár Zoltán külgazdasági attasé szólt a résztvevőkhöz. A konferencia után a résztvevők körbejárták a Hagyományos, helyi és székely termékek tavaszi vásárát, végül pedig Esztány István iparművész táskakészítő műhelyét látogatták meg.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!