Honosítási akadály: elváltaknak Brüsszel 2-es dokumentum

A magyar állampolgárság megszerzését, illetve az igénylés leadását elvált személyek esetében nehezíti, hogy a romániai és a magyarországi jogi-közigazgatási rendszer között eltérések vannak. Sőt, az utóbbi időszak legnagyobb gondja, hogy a romániai bíróságok többsége nem ismeri, nem hallott az úgynevezett Brüsszel 2-es dokumentumról, holott Románia ennek alkalmazását is ratifikálta 2007-es uniós csatlakozásakor.

A Marosvásárhelyi Demokráciaközpont vezetője, Kali István elmondta, az elmúlt időszakban azzal szembesültek, hogy a magyar állampolgárságért folyamodó, elvált személyektől a magyarországi hatóságok kérik az úgynevezett Brüsszel 2-es dokumentumot, amelyet viszont a romániai bíróságok nem ismernek.

„Az Európai Unió 2003-ban hozott határozatot a 2201-es okiratról, amelyet minden válási dokumentumhoz csatolni kell, és amelyen szerepel, hogy kik voltak a házastársak, hol és mikor születtek, és egyéb személyes adatok. 2007-es uniós csatlakozásával Románia ezt ratifikálta. A 2007 után elvált személyektől a magyarországiak kérik ezt a dokumentumot, a romániai bíróságok pedig nem ismerik” – ismertette Kali István. Hozzátette, a demokráciaközpontok kérték a Bevándorlási Hivatalt, hogy tekintsenek el ettől az okirattól, viszont azt a választ kapták, hogy a román hatóságoknak kötelességük betartani vállalásaikat.

„A lakosság sem tudta, konkrétan mit kell kérnie, ezért mi kidolgoztunk és összeállítottunk egy típuskérvényt, valamint mintanyomtatványt, amelyet a demokráciaközpontokban beszerezhetnek. Tudunk olyan esetről, hogy a köztisztviselő ismerte a Brüsszel 2-est, de nem ez a jellemző” – mondta a szakember. Az igénylő hivatalos kérvényére a törvény értelmében 30 napon belül kell a hatóságnak válaszolnia, azonban a Brüsszel 2-es kiállítása gyakorlatilag jóindulat kérdése, mert fél óra alatt elkészíthető és kézbesíthető.