Hogyan válassz fagylaltot, ha nyaralni mész? Hogyan kerüld el a habosítószereket, színezékeket és társait…

– Szerinted mitől lesz igazán jó egy fagylalt?

– Mint a legtöbb élelmiszer esetében, az íz az első és legfontosabb. Ezután jön a krémes állag, hiszen kevesen kedvelik a megjegesedett fagylaltot. Ugyanakkor fontos szempont az olvadási pont is, mert ha egy fagyi pillanatok alatt elolvad a kezünkben, nagyon zavaró tud lenni. Aki már fagyizott kisgyerekkel, az tudja miről beszélek. Mindezeket a cukrok, zsírok és rostok megfelelő arányával lehet elérni.

– Ha mondjuk nyaralni mész a családoddal, akkor mi alapján döntitek el, hogy hol fagyiztok?

– Megvannak a saját szempontjaim, mivel igyekszem a lehető legegészségesebb választásra törekedni. Ez nyilván nem mindenki számára egyformán fontos. Számomra az egyik legárulkodóbb tényező ilyen szempontból a szín, ugyanis az élénk, szinte már rikító színekkel rendelkező fagyikban nagy valószínűséggel színezék található. A természetes alapanyagokból készült fagylaltok inkább pasztellszínűek. Például, ha egy sárgadinnye ízű fagyi színe vetekszik a jelzőlámpák sárga színével, akkor garantáltam nem természetes alapanyagokkal van dolgunk. A sárgadinnyének eleve nincs olyan sárga színe, sőt érdemes tudni, hogy fagyasztás során, a hideg hatására minden gyümölcs fehéredik egy árnyalatot. Ahogyan az átlátszó vízből is fehér jég lesz, ha megfagy.

A szín mellett azt is megfigyelem, hogy a fagyi tartalmaz-e magokat, és ha igen, mennyit. A magnélküli, vagy csak gyéren magokat tartalmazó fagylaltok egészen biztosan csak koncentrált pasztákból készültek, gyümölcsöt keveset láttak.

A következő szempont, hogy a fagylaltok mennyire vannak felpúpoza. A magas, a tégelyből nagyra felhúzott fagylaltok a habosítószerek dömpingjéről árulkodnak, mivel ezek nélkül nagyon nehéz ilyen nagyon púpos fagyikat készíteni.

Az utolsó szempont pedig maga az íz. Tudni kell azt, hogyha egy sárgadinnye fagyinak olyan sárgadinnye íze van, mintha egy láda sárgadinnyét egyszerre falnál be, az garantáltan nem természetes alapanyagokból készült.

– Mi a probléma a színezékekkel, habosítószerekkel?

– Természetesen nem az a gond, hogy ezek a termékek önmagukban károsak lennének az emberi szervezet számára, hanem inkább az, hogy ha folyamatosan kivagyunk téve olyan feldolgozott élelmiszereknek, amelyek aromákat, színezékeket, emulgálószereket és habosítokat tartalmaznak, akkor a napi bevizsgált szintet könnyen meghaladjuk abból, ami megemészthető a szervezet számára.

A habosító és emulgálószerekről mára kiderül, hogy irritálják a belekben levő vékony nyálkahártyát, és hosszú távon károsíthatják azt. Ezt sajnos a saját káromon kellett megtanulnom, amikor öt évvel ezelőtt kiderült, hogy tejfehérje- és gluténintolerancia okozza egy halom tünetemet, az izomrángástól a pánikrohamokon át a folyamatos éhségérzetig. És mindez a kigyengült bélfalamnak volt köszönhető, ezt nevezik áteresztő bélszindrómának.

A színezékek pedig bizonyítottan károsítják a gyerekek idegrendszeri fejlődését. Mára Európai Uniós szabály van arra, hogy a mesterséges színezékeket tartalmazó termékeket fel kellene iratozni, azzal, hogy „a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat” (2011/2007/EK bizottsági rendelet, a következő színezékek esetében: E 102 – Tartrazin, E 104 – Kinolinsárga, E 110 – Narancssárga S, E 122 – Azorubin, E 124 – Neukokcin, E 129 – Alluravörös).

Mióta személyesen is érintett lettem a témában, egészen megváltozott a hozzáállásom. Azóta álltunk rá gőzerővel arra, hogy a mi fagyizónkból minden olyan alapanyagot kiseperjünk, aminek csak a gyanúja is felmerül, hogy káros lehet az egészségre. És

– Sokan a túlzásba vitt cukrok miatt aggódnak. Van erre is valamilyen megoldásotok?

– A cukrok kicsit másképp működnek, mint az adalékanyagok, mivel a cukrokat a szervezetünk üzemanyagként használja fel. Itt inkább az a kérdés, hogy mennyire hirtelen kerül be a cukor a véráramunkba. A hirtelen cukorszint emelkedések okozzák a legtöbb problémát. Ezt jól meg tudtam figyelni a hét éves lányomon, aki, ha cukrosat eszik, rögtön nagyon izgatott lesz, de ez sokszor agresszivitásba és utána letargiába is átcsap. Mikor rájöttünk, hogy ez mind a cukorral van összefüggésben, akkor kezdtem mélyrehatóbban tanulmányozni a témát, és ez a fagylaltreceptjeinkre is kihatott, mert hát hogy lehet az, hogy a fagyis lánya ne egyen fagylaltot?

A kulcs itt a rostokban van, mivel, ha megfelelő mennyiségben adunk rostokat a fagylalthoz, azzal nemcsak hogy sok cukor kiváltható, hanem még a megmaradt cukrok felszívódási idejét is megnöveljük, így nem szökik fel a vércukorszint, és elkerülhetőek ennek káros hatásai, mint az elhízás, a diabétesz és a szívproblémák, gyerekeknél pedig a már említett idegrendszeri tünetek. Erre történetesen az idéntől minden fagylaltunk elkészítésénél odafigyelünk, nemcsak a cukormentesekben, hanem az összes többiben is. Céklarostot teszünk a fagylaltjainkba, amelyek a benne levő ásványi anyagokkal kölcsönhatásban bizonyítottan csökkentik az étkezés utáni vércukor-ingadozást. Ez nem hat ki a fagylaltok ízére, mivel a cékla leve nem kerül bele, csak a rostjai.

Fontos tudni, hogy a cukorhelyettesítők, mint az eritrit, a xylit és más cukoralkoholok családjába tartozó cukrok, a nem cukorbetegek számára még rosszabbak, mint a hagyományos cukor, ezért ilyeneket csak kimondottan a diabetikus fagylaltjainkba teszünk, ahol kötelesek vagyunk minden cukrot lecserélni. A többi fagylaltban a cukrokat rostokkal helyettesítjük, melyek támogatják a bélflórát. A joghurtos fagylaltjaink pedig még probiotikumokat is tartalmaznak.

(X – fizetett hirdetés)