Hiteles forrásból a gyümölcstermesztésről

Emellett vidékünkön a keleti kitettség sem kedvez a gyümölcsösöknek, továbbá telepítés előtt érdemes figyelni a pangóvíz megjelenésére is. A kedvező viszonyok közé sorolta többek között az 1–2 méter vastagságú termőréteget, a lejtős területet, a délnyugati kitettséget, az 1–1,5 méteres talajvízszint mélységet, valamint azt a talajt, amelynek 6–7 közötti a ph-értéke, míg a mésztartalma 0–5 százalék közötti.

Ezt követően Ferencz Lehel felsorolta és magyarázta a talaj-előkészítési munkálatokat ‒ az altalajlazítást, tápanyag kijuttatást, bedolgozást mélyszántással és a talajfelszín lezárását ‒, illetve kitért ezek fontosságára. Továbbá rámutatott, hogy

s fontos a sorok és tőhelyek kitűzése, figyelve arra, hogy azok ne kerüljenek túl közel egymáshoz. Gyümölcsfák esetében az ültetőgödrök 60 centiméter mélyek legyenek, s ha ezt nem lapáttal ássák ki, hanem fúrással, akkor érdemes figyelni a talaj vízháztartására ‒ ismertette a szakember.

A kertészmérnök ezután rátért a ribizli és málna telepítéséhez szükséges legfontosabb információkra. Többek között megtudhattuk, hogy a telepítésük előtt érdemes istálló-trágyázni a területet, majd mélyszántani. De amíg a ribizli esetében az ültetési mélység harminc centiméter, addig a málnát lehet sekélyebben ültetni. Előbbi esetében a sorok között három, a tövek között egy méter távolságot érdemes tartani, utóbbinál 2‒3 métert a sorok között, s csupán fél méter is elég a tövek között.

Mivel a gyümölcsösök kialakításakor nagyon fontos a szaporítóanyag minősége, így az illetékes azt is kiemelte, hogy

A továbbiakban az ültetőanyag előkészítésének, az ültetésnek, illetve az oltásnak a módjáról tájékoztatta a konferencián résztvevőket Ferencz Lehel, majd a gyümölcsfák művelési rendszerét, a különböző koronaformákat ismertette. Az utóbbiakat egyesével mutatta be, és magyarázta el a kialakításukhoz szükséges tennivalókat.