Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:23

Csíkszentdomokosi dzsúdósok képviselték Romániát Szarajevóban

13:16

Elsőfokú árvízriasztás: Háromszéken a Feketeügy is kiléphet a medréből

13:04

Könyvtári érdekességeket mutat be Róth András Lajos

12:32

Két kellemetlen időjárási tényező, de az egyik már ma este véget ér

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

A becsapódás utáni állapotok a csíkszeredai tömbháznál

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Lépcsőházba hajtott egy autós Csíkszeredában

Halálos baleset történt Csíkszentmihálynál

Így oszlottak meg a külhoni magyarok levélszavazatai a pártok között

Szinte az összes levélszavazatot feldolgozták

Orbán Viktor először adott átfogó interjút a választási vereség után

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

Hiányolják a szaktárca szerepvállalását a medvekérdés megoldásában

A platform résztvevői. Előrelépést remélnek a medveügy megoldásában

Fotó: Hargita megye tanácsának sajtószolgálata

A medve–ember konfliktus megoldása tekintetében nem számítanak nagy előrelépésre a minap Csíkszeredában lezajlott Európai Nagyragadozó Platform regionális műhelymegbeszélésétől a nemzetközi ülés részvevői, ugyanis a probléma rendezésében döntéshozó jogkörrel bíró egyetlen kormányzati szerv, a környezetvédelmi minisztérium képviselői brüsszeli meghívásra sem vettek részt az eseményen.

Széchely István

2019. november 21., 21:412019. november 21., 21:41

A Hargita megyei és az európai platform tagjai, európai ernyőszervezetek – az Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO), az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja (FACE) – az Európai Bizottság képviselői, romániai kutatóközpontok, civil szervezetek, vadásztársaságok, természetvédelmi hatóságok szakértői, képviselői vettek részt a Csíkszeredában kedden megtartott műhelymegbeszélésen. Az eseményen bemutatták a Hargita megyei platform eddigi eredményeit, és

megvitatták néhány központi témakör – a vadgazdálkodás, a tudományos kutatás és a károk megfelelő kezelése – egyes aspektusait.

Fajsúlyos jelenlét. Hargita megyében van a legnagyobb medvepopuláció egész Európában

Fotó: Sándor Csilla

A minisztérium távol maradt

A megbeszélésen részt vett Jürgen Tack, az Európai Nagyragadozó Platform társelnöke is, aki az ülés utáni nyilatkozatában kifogásolta, hogy a szakminisztérium képviselői nem tették tiszteletüket az eseményen. „Ma itt Hargita megyében a medvék tekintetében egy növekvő problémát látunk. A mai megbeszélés nem oldja meg ezt a problémát, de bizonyosan összehozza az embereket, hogy beszéljenek róla, és beszélni erről az első lépés afelé, hogy megtaláljuk a megoldást.

Sajnálatos módon a kormány képviselete nincs jelen, pedig ők kellene legyenek az első beszélgetőpartnereink. Addig, amíg nincs lehetőségünk beszélni a kormánnyal, nagyon nehéz lesz megoldást találni

– mondta. Arról is beszámolt, hogy 2017-ben Bukarestben részt vettek egy hasonló találkozón, azon jelen voltak a szaktárca képviselői, de nem voltak hajlandók nyilatkozni. A mostani ülést megelőzően is

beszéltek a környezetvédelmi minisztérium illetékeseivel, de sajnálatos módon mégsem mentek el a megbeszélésre

– említette meg Jürgen Tack.

Fotó: Pál Árpád

Nem működik az ellensúlyozás

A megyei tanács, az Európai Nagyragadozó Platform, a megyei fejlesztési ügynökség és a Pogány-havas Kistérségi Társulás fiókszervezete által megszervezett ülésen elhangzott:

Hargita megyében van a legnagyobb medvepopuláció egész Európában, éppen ezért ugyanilyen mértékű intézkedésekre van szükség annak szabályozására, a lakosság védelmére.

Sajátos megoldásokra van szükség a turizmus terén is, hiszen a nagy medvepopuláció és a sajátos tájszerkezet előrelátó, gondos tervezést igényel.

Benke József, aki előadóként részt vett a megbeszélésen, a problémának egy kevésbé ismert részére is kitért lapunk érdeklődésére. A Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója elmondta: a vadgazdáknak, tehát a vadásztársaságoknak saját költségükön kell őrizniük és fenntartaniuk a vadállományt – a medvéket is –, miközben a kilövési kvótákat eltörölték, kiadásaikat sem kompenzálja az állam, ráadásul a más vadfajtákra szervezett vadászatokon újabban egymást érik a balesetek, vagyis az ember elleni medvetámadások.

A kompenzálási rendszer egész Európában működik, csak nálunk nem. Itt az állam azt követeli, hogy saját pénzünkből őrizzük az állam javát anélkül, hogy kompenzálnának. Ha nem akarnak pénzt költeni a békés együttélés megteremtésére, akkor hogyan képzelik, hogy ez meg fog oldódni

– tette fel a kérdést a szakember, hangsúlyozva, hogy a vadásztársaságoknak erre nincsenek eszközeik, csak a szaktárcának. Benke József szerint – mint arról előadásában is beszélt – a kompenzációs rendszer létrehozása mellett

a sürgősségi beavatkozási kvóta állandósítása és az éves állományszabályozó kilövési kvóták engedélyezése hozna megoldást a medveproblémákra.

Fotó: Pál Árpád

Noha nyilatkozatában Jürgen Tack is a szabályozott medvevadászat szükségessége mellett érvelt, és az ülés végkövetkeztetéseiről a platform jelentést küld majd az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának, Benke József a medvekérdésben közvetlen nyomásgyakorlásra nem számít az intézmény részéről Romániára. Ennek az az oka, hogy az EB környezetvédelmi igazgatósága „nem emberközpontú”.

Kötelezettségszegési eljárást is csak akkor helyeznének kilátásba, ha Románia nem védené megfelelően a medvepopulációt, de itt jól élnek a medvék

– mondta a vadgazdálkodási szakember, aki szerint van ugyan „emberközpontúbb” EU-s szerv, de oda nem jut el a probléma.