
A platform résztvevői. Előrelépést remélnek a medveügy megoldásában
Fotó: Hargita megye tanácsának sajtószolgálata
A medve–ember konfliktus megoldása tekintetében nem számítanak nagy előrelépésre a minap Csíkszeredában lezajlott Európai Nagyragadozó Platform regionális műhelymegbeszélésétől a nemzetközi ülés részvevői, ugyanis a probléma rendezésében döntéshozó jogkörrel bíró egyetlen kormányzati szerv, a környezetvédelmi minisztérium képviselői brüsszeli meghívásra sem vettek részt az eseményen.
2019. november 21., 21:412019. november 21., 21:41
A Hargita megyei és az európai platform tagjai, európai ernyőszervezetek – az Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO), az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja (FACE) – az Európai Bizottság képviselői, romániai kutatóközpontok, civil szervezetek, vadásztársaságok, természetvédelmi hatóságok szakértői, képviselői vettek részt a Csíkszeredában kedden megtartott műhelymegbeszélésen. Az eseményen bemutatták a Hargita megyei platform eddigi eredményeit, és
Fajsúlyos jelenlét. Hargita megyében van a legnagyobb medvepopuláció egész Európában
Fotó: Sándor Csilla
A megbeszélésen részt vett Jürgen Tack, az Európai Nagyragadozó Platform társelnöke is, aki az ülés utáni nyilatkozatában kifogásolta, hogy a szakminisztérium képviselői nem tették tiszteletüket az eseményen. „Ma itt Hargita megyében a medvék tekintetében egy növekvő problémát látunk. A mai megbeszélés nem oldja meg ezt a problémát, de bizonyosan összehozza az embereket, hogy beszéljenek róla, és beszélni erről az első lépés afelé, hogy megtaláljuk a megoldást.
– mondta. Arról is beszámolt, hogy 2017-ben Bukarestben részt vettek egy hasonló találkozón, azon jelen voltak a szaktárca képviselői, de nem voltak hajlandók nyilatkozni. A mostani ülést megelőzően is
– említette meg Jürgen Tack.
Fotó: Pál Árpád
A megyei tanács, az Európai Nagyragadozó Platform, a megyei fejlesztési ügynökség és a Pogány-havas Kistérségi Társulás fiókszervezete által megszervezett ülésen elhangzott:
Sajátos megoldásokra van szükség a turizmus terén is, hiszen a nagy medvepopuláció és a sajátos tájszerkezet előrelátó, gondos tervezést igényel.
Benke József, aki előadóként részt vett a megbeszélésen, a problémának egy kevésbé ismert részére is kitért lapunk érdeklődésére. A Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója elmondta: a vadgazdáknak, tehát a vadásztársaságoknak saját költségükön kell őrizniük és fenntartaniuk a vadállományt – a medvéket is –, miközben a kilövési kvótákat eltörölték, kiadásaikat sem kompenzálja az állam, ráadásul a más vadfajtákra szervezett vadászatokon újabban egymást érik a balesetek, vagyis az ember elleni medvetámadások.
– tette fel a kérdést a szakember, hangsúlyozva, hogy a vadásztársaságoknak erre nincsenek eszközeik, csak a szaktárcának. Benke József szerint – mint arról előadásában is beszélt – a kompenzációs rendszer létrehozása mellett
Fotó: Pál Árpád
Noha nyilatkozatában Jürgen Tack is a szabályozott medvevadászat szükségessége mellett érvelt, és az ülés végkövetkeztetéseiről a platform jelentést küld majd az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának, Benke József a medvekérdésben közvetlen nyomásgyakorlásra nem számít az intézmény részéről Romániára. Ennek az az oka, hogy az EB környezetvédelmi igazgatósága „nem emberközpontú”.
– mondta a vadgazdálkodási szakember, aki szerint van ugyan „emberközpontúbb” EU-s szerv, de oda nem jut el a probléma.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
szóljon hozzá!