
A platform résztvevői. Előrelépést remélnek a medveügy megoldásában
Fotó: Hargita megye tanácsának sajtószolgálata
A medve–ember konfliktus megoldása tekintetében nem számítanak nagy előrelépésre a minap Csíkszeredában lezajlott Európai Nagyragadozó Platform regionális műhelymegbeszélésétől a nemzetközi ülés részvevői, ugyanis a probléma rendezésében döntéshozó jogkörrel bíró egyetlen kormányzati szerv, a környezetvédelmi minisztérium képviselői brüsszeli meghívásra sem vettek részt az eseményen.
2019. november 21., 21:412019. november 21., 21:41
A Hargita megyei és az európai platform tagjai, európai ernyőszervezetek – az Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO), az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja (FACE) – az Európai Bizottság képviselői, romániai kutatóközpontok, civil szervezetek, vadásztársaságok, természetvédelmi hatóságok szakértői, képviselői vettek részt a Csíkszeredában kedden megtartott műhelymegbeszélésen. Az eseményen bemutatták a Hargita megyei platform eddigi eredményeit, és
Fajsúlyos jelenlét. Hargita megyében van a legnagyobb medvepopuláció egész Európában
Fotó: Sándor Csilla
A megbeszélésen részt vett Jürgen Tack, az Európai Nagyragadozó Platform társelnöke is, aki az ülés utáni nyilatkozatában kifogásolta, hogy a szakminisztérium képviselői nem tették tiszteletüket az eseményen. „Ma itt Hargita megyében a medvék tekintetében egy növekvő problémát látunk. A mai megbeszélés nem oldja meg ezt a problémát, de bizonyosan összehozza az embereket, hogy beszéljenek róla, és beszélni erről az első lépés afelé, hogy megtaláljuk a megoldást.
– mondta. Arról is beszámolt, hogy 2017-ben Bukarestben részt vettek egy hasonló találkozón, azon jelen voltak a szaktárca képviselői, de nem voltak hajlandók nyilatkozni. A mostani ülést megelőzően is
– említette meg Jürgen Tack.
Fotó: Pál Árpád
A megyei tanács, az Európai Nagyragadozó Platform, a megyei fejlesztési ügynökség és a Pogány-havas Kistérségi Társulás fiókszervezete által megszervezett ülésen elhangzott:
Sajátos megoldásokra van szükség a turizmus terén is, hiszen a nagy medvepopuláció és a sajátos tájszerkezet előrelátó, gondos tervezést igényel.
Benke József, aki előadóként részt vett a megbeszélésen, a problémának egy kevésbé ismert részére is kitért lapunk érdeklődésére. A Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója elmondta: a vadgazdáknak, tehát a vadásztársaságoknak saját költségükön kell őrizniük és fenntartaniuk a vadállományt – a medvéket is –, miközben a kilövési kvótákat eltörölték, kiadásaikat sem kompenzálja az állam, ráadásul a más vadfajtákra szervezett vadászatokon újabban egymást érik a balesetek, vagyis az ember elleni medvetámadások.
– tette fel a kérdést a szakember, hangsúlyozva, hogy a vadásztársaságoknak erre nincsenek eszközeik, csak a szaktárcának. Benke József szerint – mint arról előadásában is beszélt – a kompenzációs rendszer létrehozása mellett
Fotó: Pál Árpád
Noha nyilatkozatában Jürgen Tack is a szabályozott medvevadászat szükségessége mellett érvelt, és az ülés végkövetkeztetéseiről a platform jelentést küld majd az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának, Benke József a medvekérdésben közvetlen nyomásgyakorlásra nem számít az intézmény részéről Romániára. Ennek az az oka, hogy az EB környezetvédelmi igazgatósága „nem emberközpontú”.
– mondta a vadgazdálkodási szakember, aki szerint van ugyan „emberközpontúbb” EU-s szerv, de oda nem jut el a probléma.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!