
A platform résztvevői. Előrelépést remélnek a medveügy megoldásában
Fotó: Hargita megye tanácsának sajtószolgálata
A medve–ember konfliktus megoldása tekintetében nem számítanak nagy előrelépésre a minap Csíkszeredában lezajlott Európai Nagyragadozó Platform regionális műhelymegbeszélésétől a nemzetközi ülés részvevői, ugyanis a probléma rendezésében döntéshozó jogkörrel bíró egyetlen kormányzati szerv, a környezetvédelmi minisztérium képviselői brüsszeli meghívásra sem vettek részt az eseményen.
2019. november 21., 21:412019. november 21., 21:41
A Hargita megyei és az európai platform tagjai, európai ernyőszervezetek – az Európai Földtulajdonosok Szervezete (ELO), az Európai Vadász és Természetvédő Egyesületek Föderációja (FACE) – az Európai Bizottság képviselői, romániai kutatóközpontok, civil szervezetek, vadásztársaságok, természetvédelmi hatóságok szakértői, képviselői vettek részt a Csíkszeredában kedden megtartott műhelymegbeszélésen. Az eseményen bemutatták a Hargita megyei platform eddigi eredményeit, és
Fajsúlyos jelenlét. Hargita megyében van a legnagyobb medvepopuláció egész Európában
Fotó: Sándor Csilla
A megbeszélésen részt vett Jürgen Tack, az Európai Nagyragadozó Platform társelnöke is, aki az ülés utáni nyilatkozatában kifogásolta, hogy a szakminisztérium képviselői nem tették tiszteletüket az eseményen. „Ma itt Hargita megyében a medvék tekintetében egy növekvő problémát látunk. A mai megbeszélés nem oldja meg ezt a problémát, de bizonyosan összehozza az embereket, hogy beszéljenek róla, és beszélni erről az első lépés afelé, hogy megtaláljuk a megoldást.
– mondta. Arról is beszámolt, hogy 2017-ben Bukarestben részt vettek egy hasonló találkozón, azon jelen voltak a szaktárca képviselői, de nem voltak hajlandók nyilatkozni. A mostani ülést megelőzően is
– említette meg Jürgen Tack.
Fotó: Pál Árpád
A megyei tanács, az Európai Nagyragadozó Platform, a megyei fejlesztési ügynökség és a Pogány-havas Kistérségi Társulás fiókszervezete által megszervezett ülésen elhangzott:
Sajátos megoldásokra van szükség a turizmus terén is, hiszen a nagy medvepopuláció és a sajátos tájszerkezet előrelátó, gondos tervezést igényel.
Benke József, aki előadóként részt vett a megbeszélésen, a problémának egy kevésbé ismert részére is kitért lapunk érdeklődésére. A Zetelaka és Társai Vadásztársaság igazgatója elmondta: a vadgazdáknak, tehát a vadásztársaságoknak saját költségükön kell őrizniük és fenntartaniuk a vadállományt – a medvéket is –, miközben a kilövési kvótákat eltörölték, kiadásaikat sem kompenzálja az állam, ráadásul a más vadfajtákra szervezett vadászatokon újabban egymást érik a balesetek, vagyis az ember elleni medvetámadások.
– tette fel a kérdést a szakember, hangsúlyozva, hogy a vadásztársaságoknak erre nincsenek eszközeik, csak a szaktárcának. Benke József szerint – mint arról előadásában is beszélt – a kompenzációs rendszer létrehozása mellett
Fotó: Pál Árpád
Noha nyilatkozatában Jürgen Tack is a szabályozott medvevadászat szükségessége mellett érvelt, és az ülés végkövetkeztetéseiről a platform jelentést küld majd az Európai Bizottság Környezetvédelmi Igazgatóságának, Benke József a medvekérdésben közvetlen nyomásgyakorlásra nem számít az intézmény részéről Romániára. Ennek az az oka, hogy az EB környezetvédelmi igazgatósága „nem emberközpontú”.
– mondta a vadgazdálkodási szakember, aki szerint van ugyan „emberközpontúbb” EU-s szerv, de oda nem jut el a probléma.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
szóljon hozzá!