
A járványtanász szerint nincs ok pánikra, a skarlát a hideg évszakra jellemző, minden évben felüti a fejét a kiskorúak körében. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Több Kovászna megyei tanintézményben is felütötte a fejét a skarlát, de járványról még nem kell beszélni – tudtuk meg a Kovászna Megyei Népegészségügyi Igazgatóság járványtanász szakemberétől. Skarlátjárvány 1989 óta nem volt Háromszéken, azóta a legtöbb megbetegedést 2007-ben jegyezték, akkor 65 gyermeknél diagnosztizáltak skarlátot.
2023. április 12., 18:062023. április 12., 18:06
„Egyelőre nincs járvány Háromszéken” – pontosított már a beszélgetésünk elején Farkas József epidemiológus szakorvos. „A vakációt megelőző időszakban
Ahhoz, hogy fertőzési gócról beszélhessünk, egy közösségen belül legalább három összefüggő esetnek kell lennie legalább tíz nap eltéréssel.”
A járványtanász szakorvos szerint a feljegyzett eseteknél minden bizonnyal jóval több olyan megbetegedés van, amelyet az orvosok nem jelentettek, vagy amelyeket otthon antibiotikummal kezeltek a szülők, hiszen
Az kiemelten fontos, hogy ne maradjon kezeletlen a beteg, mert a fertőzés súlyos szövődményeket okozhat – hívta fel a figyelmet.
„Ha a gyermeknél láz, hidegrázás jelentkezik, hasfájást, hányingert tapasztal, aztán torokfájdalom, nehéz nyelés jelentkezhet, orvoshoz kell vinni, majd a szakemberek megállapítják, hogy milyen kezelésre van szükség” – hangsúlyozta Farkas József.
A szakember úgy véli, nincs ok pánikra, a skarlát a hideg évszakra jellemző, minden évben felüti a fejét a kiskorúak körében. Hangsúlyozta, semmilyen rendkívüli járvány nincs, de elővigyázatosnak kell lenni, mert ebben az időszakban mindig megugrik a felső légúti megbetegedések száma.
Idén, az elmúlt hétig 1924 vírusos légúti fertőzést jegyeztek, tavaly ugyanebben a periódusban 1526-ot. Ezenkívül 417 influenzás esetet tartanak nyilván, ez is nőtt a tavalyi 315-höz viszonyítva.
„A növekedés annak tudható be, hogy tavaly az emberek figyelmesebbek voltak a felső légúti fertőzéseket illetően, a betegek nem mentek közösségbe, maszkot hordtak.
– magyarázta az epidemiológus, hozzátéve, a koronavírus elleni védekezésre továbbra is figyelni kell. Az esetszámokat illetően itt csökkenés tapasztalható: míg 2022-ben ebben az időszakban 51 koronavírusos fertőzöttet kezeltek, jelenleg 36 esetről tudnak.
Keres még négy felnőttet a rendőrség Hargita megyében az idei eltűnéses esetek közül. Az év első öt hónapjában 32 bejelentést regisztráltak, a 11 eltűnt gyermeket mind megtalálták, a felnőttek közül azonban négyen továbbra sem kerültek elő.
Bár a marosvásárhelyi Víkendtelep hivatalos megnyitóját pénteken 17 órakor tartják, a strandolni vágyókat már reggel 9 órától fogadják.
CT-készüléket kapott a Szentegyházi Egészségügyi Központ, ami lehetőséget teremt a településen élőknek, hogy elvégeztessék ezeket a vizsgálatokat. Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere valóra vált álomnak nevezte az orvosi eszköz beüzemelését.
Életét vesztette egy 64 éves külföldi munkás, miután 12 méter magasból lezuhant, miközben az A3-as autópálya építésén dolgozott a Szeben megyei Felek (Avrig) közelében.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyott egy 5,313 milliárd lej összértékű állami támogatási programot feldolgozóipari beruházásokra, amely a termelési kapacitások fejlesztését és a reálgazdasági befektetések ösztönzését célozza.
Már nem kell papíralapon bemutatni az erkölcsi bizonyítványt azoknak a felnőtteknek, akik kiskorúval utaznak külföldre. Az adatokat a határrendészek elektronikusan ellenőrzik.
Nő a Hargita megyében dolgozó, Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók száma. Az idén nyilvántartottak közül 1028-an európai uniós állampolgárok, 430-an pedig harmadik országból, vagyis az EU-n kívüli államokból érkeztek.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos politikai tanácsa dönt arról, hogy a szociáldemokraták részt vesznek-e az Adrian Veștea kormányában – jelentette be csütörtökön Sorin Grindeanu.
Folyamatos felmelegedés várható az elkövetkező napokban Románia-szerte, Európa nyugati részét már el is érte a hőhullám.
Az idei első négy hónapban a megújuló alapú termelés növekedésének köszönhetően nőtt Románia villamosenergia-exportja, ugyanakkor jelentősen emelkedett a földgáz-, kőolajtermék- és szénimportja.
szóljon hozzá!