
A járványtanász szerint nincs ok pánikra, a skarlát a hideg évszakra jellemző, minden évben felüti a fejét a kiskorúak körében. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Több Kovászna megyei tanintézményben is felütötte a fejét a skarlát, de járványról még nem kell beszélni – tudtuk meg a Kovászna Megyei Népegészségügyi Igazgatóság járványtanász szakemberétől. Skarlátjárvány 1989 óta nem volt Háromszéken, azóta a legtöbb megbetegedést 2007-ben jegyezték, akkor 65 gyermeknél diagnosztizáltak skarlátot.
2023. április 12., 18:062023. április 12., 18:06
„Egyelőre nincs járvány Háromszéken” – pontosított már a beszélgetésünk elején Farkas József epidemiológus szakorvos. „A vakációt megelőző időszakban
Ahhoz, hogy fertőzési gócról beszélhessünk, egy közösségen belül legalább három összefüggő esetnek kell lennie legalább tíz nap eltéréssel.”
A járványtanász szakorvos szerint a feljegyzett eseteknél minden bizonnyal jóval több olyan megbetegedés van, amelyet az orvosok nem jelentettek, vagy amelyeket otthon antibiotikummal kezeltek a szülők, hiszen
Az kiemelten fontos, hogy ne maradjon kezeletlen a beteg, mert a fertőzés súlyos szövődményeket okozhat – hívta fel a figyelmet.
„Ha a gyermeknél láz, hidegrázás jelentkezik, hasfájást, hányingert tapasztal, aztán torokfájdalom, nehéz nyelés jelentkezhet, orvoshoz kell vinni, majd a szakemberek megállapítják, hogy milyen kezelésre van szükség” – hangsúlyozta Farkas József.
A szakember úgy véli, nincs ok pánikra, a skarlát a hideg évszakra jellemző, minden évben felüti a fejét a kiskorúak körében. Hangsúlyozta, semmilyen rendkívüli járvány nincs, de elővigyázatosnak kell lenni, mert ebben az időszakban mindig megugrik a felső légúti megbetegedések száma.
Idén, az elmúlt hétig 1924 vírusos légúti fertőzést jegyeztek, tavaly ugyanebben a periódusban 1526-ot. Ezenkívül 417 influenzás esetet tartanak nyilván, ez is nőtt a tavalyi 315-höz viszonyítva.
„A növekedés annak tudható be, hogy tavaly az emberek figyelmesebbek voltak a felső légúti fertőzéseket illetően, a betegek nem mentek közösségbe, maszkot hordtak.
– magyarázta az epidemiológus, hozzátéve, a koronavírus elleni védekezésre továbbra is figyelni kell. Az esetszámokat illetően itt csökkenés tapasztalható: míg 2022-ben ebben az időszakban 51 koronavírusos fertőzöttet kezeltek, jelenleg 36 esetről tudnak.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!