Helyben végzett kutatásokra van szükség a romák beilleszkedésének a felgyorsítása érdekében

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Nem kizárólagosan roma helyzetről, hanem inkább sokszereplős, komplex társadalmi problémáról beszélhetünk, amikor a térség kisebbségeinek társadalomba való beilleszkedése van a terítéken. A különböző településeken tapasztalható problémák pedig más és más megoldást igényelnek, ezekben segíthetnek a helyben, minden felet figyelembe vevő kutatások – hangzott el a Roma téma: a társadalmi integráció feltételeiről című online konferencián csütörtök délután.

Molnár Rajmond

2021. május 06., 21:102021. május 06., 21:10

2021. május 06., 21:552021. május 06., 21:55

A konferencia vitaindítója szerint ha van a székelyföldi térségben olyan társadalmi probléma, amelyről mindenkinek (laikusoknak és szakértőknek, intézményi szereplőknek) egyaránt van valamilyen véleménye, az a térségi roma lakosság helyzete. A sokféle vélemény azonban két vonatkozásban meglehetősen egybecseng:

  • Más és más érvekkel, indokokkal és magyarázatokkal ugyan, de a roma népesség jelenlegi helyzetét mindenki kedvezőtlennek, rossznak tartja, és általánosnak tekinthető az a vélemény is, hogy „jó lenne valamit kezdeni ezzel a helyzettel”.

  • Egybehangzó álláspontok vannak arra vonatkozóan is, hogy erre a helyzetre „rövid távon megoldást találni nem nagyon lehet” vagy legalábbis nagyon nehéz feladat. Ennek az álláspontnak egyik következménye, hogy a négyéves választási ciklusokra alapozó vezetési-tervezési-fejlesztési mentalitás és gyakorlat – nagyon kevés kivételtől eltekintve – ezt a témát három évtizede tartalékba teszi.

A szakemberek szerint a Csíkszeredában (a csíksomlyói romatelepen) történt tűzeset változást hozott abban az értelemben, hogy egy időre előtérbe került a „tenni kell valamit” kérdésköre, és ennek kapcsán az intézményi szereplők, a szociálpolitikával foglalkozó szervezetek és a média szereplői kisebb-nagyobb mértékben napirenddé tették a „társadalmi integráció” szükségességének, lehetőségének, módozatainak témakörét is. 

Most először kapott nagyobb hangsúlyt az a szempont, hogy az egyedi problémás helyzetek kezelési kísérletei mellett a roma témával mint térségi problémával kell foglalkozni.

A konferencián felszólalók szerint a elmúlt évszázad folyamatainak köszönhető a térségünk társadalmi sokfélesége és egyben bonyolultsága is, így a társdalomtudomány, az erre vonatkozó kutatások nagy segítséget jelenthet ennek a problémának a megoldásában.

Bodó Julianna társadalomkutató szakember a konferencián úgy fogalmazott, hogy a közelmúltban történt események miatt egyre égető problémává vált a roma integráció felgyorsítása,

ennek a folyamatnak pedig az elengedetlen része a munkaerőpiaci beilleszkedés,

amely nyilván konfliktusokkal jár a beidegződött, sztereotipizált magatartások miatt, ezeket viszont sajátos, a helyi viszonyoknak megfelelően kell megoldani. Mint mondta, az általa tanított egyetemi hallgatok több kutatást is végeztek a témában, az egyik legérdekesebb pedig az, hogy azokon a településeken, ahol a roma népesség a külföldi munkavállalást választotta a gyarapodás eszközéül, nemcsak a romák anyagi helyzete fordult pozitívabb irányba, hanem az életmódjuk is olyannyira megváltozott, hogy a helyi magyar közösség is másképp viszonyult hozzájuk.

„A roma integráció kétségkívül fontos helyszíne az iskola. Azonban a pedagógusok lehetetlen helyzetben vannak e téren, hiszen gyakorlatilag nem tudnak nevelési helyzetet összehozni a roma gyerekek társadalmi adottságai következtében, másfelől a tantervi követelmények struktúrája sem az ő szintjüknek megfelelő.

Idézet
Amíg ez a szakadék ilyen óriási, addig az iskola nem tudja ellátni azt az integráló szerepét, amely hosszútávon azt a reményt keltené, hogy az iskola egy mobilitási csatornává válhat e téren

– fejtette ki Jakab Judit szociológus. Fosztó László, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa a roma integráció problémakezelésének a közösség-, valamint társadalomépítő hatására, illetve az egyház integráló szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,

nem arról van szó, hogy a romák nem akarnak integrálódni, hanem arról, hogy miként tudja a társadalom megteremteni ezt a helyzetet számukra. 

Szintén jelenség társadalmi komplexitását emelte ki felszólalásában Toma Stefánia szociológus is, ugyanakkor hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a helyben végzett kutatások segíthetnek a folyamat megértése és megoldása szempontjából is. Gergely Orsolya szociológus arra mutatott rá, hogy miközben a roma integráció kérdésével foglalkozunk, jellemzően csak az egyik csoportra koncentrálunk, viszont elengedhetetlen az, hogy mindkét, esetenként több fél álláspontját vegyük figyelembe, mert csak így lehet hosszútávon megoldani a problémát.

A konferencia visszanézhető ezen a linken.

A KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja által indított fórum célja, hogy ösztönözze, támogassa a székelyföldi térségben élő roma lakosság helyzetének minél pontosabb körülírását segítő szakmai értelmezést. Ez nem csak a társadalomkutatók ügye. Mindazok számára fontos lehet, akik a társadalmi integráció folyamatainak elgondolásában, szervezésében, kivitelezésében, nyilvános tematizációjában szerepet kívánnak vállalni – áll a konferencia Facebook-eseményének leírásában.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 24., vasárnap

Közel 350 százalékos részvétellel vezet egy falu – és meg van magyarázva

Vasárnap 19 órakor a Szilágy megyei Hídalmás községhez tartozó Milványban (Miluani) a részvételi arány megközelítette a 350 százalékot, a megye további hat szavazókörzetében pedig meghaladta a 100 százalékot.

Közel 350 százalékos részvétellel vezet egy falu – és meg van magyarázva
2024. november 24., vasárnap

Érdekes eltérés a románok lakta negyed és az erős magyar körzetek között

A székelyföldi megyék választási részvétele jelenleg jócskán az országos átlag alatt van, de remélhetően csak azért, mert az eddigi tapasztalatok alapján sokan szeretnek este az urnákhoz járulni.

Érdekes eltérés a románok lakta negyed és az erős magyar körzetek között
2024. november 24., vasárnap

Aki többször szavazott volna, aki az anyja nevében is pecsételt, és aki kihasználta a másikat

A vasárnap reggeli urnanyitástól a délutáni órákig több mint kétszáz választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.

Aki többször szavazott volna, aki az anyja nevében is pecsételt, és aki kihasználta a másikat
2024. november 24., vasárnap

Lakóház égett Kilyénben

Egy kilyéni lakóháznál keletkezett tűzhöz riasztották a sepsiszentgyörgyi tűzoltókat vasárnap délután.

Lakóház égett Kilyénben
Lakóház égett Kilyénben
2024. november 24., vasárnap

Lakóház égett Kilyénben

2024. november 24., vasárnap

Politikai propaganda és alkohol – bódító mindkettő

A székely megyék mezőnyében a legkisebb, Kovászna megye vezet a kampánycsendsértések tekintetében. Volt, ahol politikai szlogenek, és volt, ahol alkohol folyt.

Politikai propaganda és alkohol – bódító mindkettő
2024. november 24., vasárnap

Áramszünetkor legyen generátorunk – tudják ezt a Maros megyei szavazókörzeteknél is

Maros megye néhány településén áramszünet volt vasárnap, áramfejlesztőkkel azonban megoldották, hogy ne legyen fennakadás a szavazóhelyiségekben.

Áramszünetkor legyen generátorunk – tudják ezt a Maros megyei szavazókörzeteknél is
2024. november 24., vasárnap

Nem mindegy, hogy öt vagy csak egyetlen szavazólapot kap a választó

Amíg június kilencedikén öt szavazólappal kellett elvonulni a szavazófülkébe, addig most mindössze egyet kap a választópolgár. Az önkormányzati és európai parlamenti választáshoz képest az államelnöki voksolás egyszerű, mint az egyszeregy.

Nem mindegy, hogy öt vagy csak egyetlen szavazólapot kap a választó
2024. november 24., vasárnap

Templom utáni szavazókedv: egy kicsit még várakozni is kellett néhány szavazóhelyiségnél

Sepsiszentgyörgyön a vasárnapi templomi eseményeket követően látszólag megnőtt a forgalom a szavazókörzetekben, például a Székely Nemzeti Múzeumban (15. számú körzet) kisebb sor is kialakult, így a csendőrség szabályozta a belépést.

Templom utáni szavazókedv: egy kicsit még várakozni is kellett néhány szavazóhelyiségnél
2024. november 24., vasárnap

1500 lejes büntetések Székelyföldön a szavazás megzavarása miatt

Kampánycsend megsértésére vonatkozó bejelentéseket vizsgál ki a rendőrség. Az elkövetők a törvény szerint 1500 és 4500 lej közötti büntetésekre számíthatnak. Van, akit már meg is bírságoltak.

1500 lejes büntetések Székelyföldön a szavazás megzavarása miatt
2024. november 24., vasárnap

Gyanús busz Kézdivásárhelyen: a kultúrára szavaztak a politika helyett

Rendbontás nélkül zajlik a szavazás Kézdivásárhelyen. A főtéren ugyan feltűnt egy Prahova megyei kirándulóbusz, ami sokakban gyanakvást keltett, de mint megtudtuk, alaptalanul.

Gyanús busz Kézdivásárhelyen: a kultúrára szavaztak a politika helyett
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!