
Még kérdés, hogy miután betöltötte a gyerek a két évet, jogosult-e utána még egy évig a 650 lejes ösztönző pótlékra az édesanya. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Ezután különbséget fognak tenni azon szülők visszailleszkedési pótlékja között, akik a gyerek születésétől számítva hat hónapon belül térnek vissza munkába, illetve akik utána, de legalább két hónappal a gyerek kétéves születésnapja előtt. A korábban munkába álló szülők 650 lej helyett 1500 lejes pótlékot kapnak a gyerek kétéves koráig.
2021. március 17., 20:532021. március 17., 20:53
2021. március 17., 20:592021. március 17., 20:59
Sürgősségi kormányrendeletet készítettek elő a gyermeknevelési szabadságról munkába visszatérő szülők visszailleszkedési pótlékjának növelése érdekében.
A mihamarabbi visszatéréssel megelőznék az anyák szakmai kiesését, ami a munkaadó szempontjából is előny, hiszen ha van egy képzett alkalmazott, nehezebben nélkülözik őt hosszú időre – fogalmazta meg Csép Éva Andrea, az RMDSZ szociális ügyekért felelős parlamenti képviselője.
Túl az anyák szakmai sikerén azonban mégiscsak az állam szempontjából „kifizetődőbb”, ha az anya mihamarabb dolgozni megy. Ugyanis azok, akik gyereknevelési szabadságon vannak, nem adófizetők, tehát mindent az állam fizet helyettük, kezdve a társadalombiztosítástól az összes adóig.
Csép Éva Andrea lapunknak elmagyarázta, az új tervezet megadja a választási lehetőséget az anyának, hogy ha úgy dönt, hogy szülés után öt hónappal visszamegy, akkor a fizetésen felül nem 650 lejes ösztönző pótlékot kap, hanem 1500 lejt, fogyatékkal élő gyerek esetében pedig ha egy évnél korábban megy vissza, akkor kapja meg az 1500 lejt. Egészséges gyerek esetében mindezt a gyerek kétéves koráig, fogyatékkal élő gyerek esetében három évig kapná.
„A beilleszkedési pótlékot ezután megkapná az a szülő is, aki jogosult arra, hogy otthon üljön a 3–7 éves korú fogyatékos gyerekével, de ő úgy dönt, hogy hamarabb visszamegy dolgozni. Eddig ez nem így volt” – részletezte Csép Éva Andrea.
A minisztérium számításai szerint megközelítőleg százmillió lej megtakarítást jelentene az állami költségvetésben, ha ez a rendelkezés érvénybe lépne. A minisztérium nyilvántartása szerint
– világított rá a parlamenti képviselő a munkaügyi minisztérium adataira. Amint elfogadta a tervezetet a kormány, megjelenik a Hivatalos Közlönyben, azzal érvénybe is lép, tehát várhatóan még idén élhetnek ezzel a lehetőséggel az anyák.
„Az még kérdés, hogy miután betöltötte a gyerek a két évet, jogosult-e utána még egy évig a 650 lejes ösztönző pótlékra, mint a többi anya, aki a gyerek kétéves kora előtt két hónappal megy vissza dolgozni. Erre még nem tudott konkrét választ adni Raluca Turcan munkaügyi miniszter, majd a papírra vetett tervezetből kiderül” – fejtette ki Csép Éva Andrea.
Első olvasatban elfogadta a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely szerint a jelenlegi 650 lejről 1500 lejre nőne a gyermeknevelési szabadságon lévő szülők munkába való visszatérését ösztönző támogatás összege – írja az Agerpres hírügynökség. Raluca Turcan munkaügyi miniszter a kormányülést követően rámutatott, a jelenleg hatályos törvény értelmében azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság két évének lejárta előtt visszatérnek dolgozni, 650 lejes úgynevezett visszailleszkedési pótlékot kapnak egy éven át. Az emelt összegű, 1500 lejes támogatás azoknak a szülőknek járna, akik a gyermek hat hónapos kora előtt visszatérnek dolgozni. Ez esetben addig kapnák a pótlékot, amíg a gyermeknevelési szabadságuk tartott volna – nyomatékosította a tárcavezető.
Több mint 1500 köbméter faanyagot, négy járművet, két motorfűrészt és három fejszét foglalt le a Hargita megyei rendőrség az év első hét hónapjában. Az erdészeti ellenőrzéseken 93 bírságot is kiszabtak, összesen 342 ezer lej értékben.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
2 hozzászólás