
Még kérdés, hogy miután betöltötte a gyerek a két évet, jogosult-e utána még egy évig a 650 lejes ösztönző pótlékra az édesanya. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Ezután különbséget fognak tenni azon szülők visszailleszkedési pótlékja között, akik a gyerek születésétől számítva hat hónapon belül térnek vissza munkába, illetve akik utána, de legalább két hónappal a gyerek kétéves születésnapja előtt. A korábban munkába álló szülők 650 lej helyett 1500 lejes pótlékot kapnak a gyerek kétéves koráig.
2021. március 17., 20:532021. március 17., 20:53
2021. március 17., 20:592021. március 17., 20:59
Sürgősségi kormányrendeletet készítettek elő a gyermeknevelési szabadságról munkába visszatérő szülők visszailleszkedési pótlékjának növelése érdekében.
A mihamarabbi visszatéréssel megelőznék az anyák szakmai kiesését, ami a munkaadó szempontjából is előny, hiszen ha van egy képzett alkalmazott, nehezebben nélkülözik őt hosszú időre – fogalmazta meg Csép Éva Andrea, az RMDSZ szociális ügyekért felelős parlamenti képviselője.
Túl az anyák szakmai sikerén azonban mégiscsak az állam szempontjából „kifizetődőbb”, ha az anya mihamarabb dolgozni megy. Ugyanis azok, akik gyereknevelési szabadságon vannak, nem adófizetők, tehát mindent az állam fizet helyettük, kezdve a társadalombiztosítástól az összes adóig.
Csép Éva Andrea lapunknak elmagyarázta, az új tervezet megadja a választási lehetőséget az anyának, hogy ha úgy dönt, hogy szülés után öt hónappal visszamegy, akkor a fizetésen felül nem 650 lejes ösztönző pótlékot kap, hanem 1500 lejt, fogyatékkal élő gyerek esetében pedig ha egy évnél korábban megy vissza, akkor kapja meg az 1500 lejt. Egészséges gyerek esetében mindezt a gyerek kétéves koráig, fogyatékkal élő gyerek esetében három évig kapná.
„A beilleszkedési pótlékot ezután megkapná az a szülő is, aki jogosult arra, hogy otthon üljön a 3–7 éves korú fogyatékos gyerekével, de ő úgy dönt, hogy hamarabb visszamegy dolgozni. Eddig ez nem így volt” – részletezte Csép Éva Andrea.
A minisztérium számításai szerint megközelítőleg százmillió lej megtakarítást jelentene az állami költségvetésben, ha ez a rendelkezés érvénybe lépne. A minisztérium nyilvántartása szerint
– világított rá a parlamenti képviselő a munkaügyi minisztérium adataira. Amint elfogadta a tervezetet a kormány, megjelenik a Hivatalos Közlönyben, azzal érvénybe is lép, tehát várhatóan még idén élhetnek ezzel a lehetőséggel az anyák.
„Az még kérdés, hogy miután betöltötte a gyerek a két évet, jogosult-e utána még egy évig a 650 lejes ösztönző pótlékra, mint a többi anya, aki a gyerek kétéves kora előtt két hónappal megy vissza dolgozni. Erre még nem tudott konkrét választ adni Raluca Turcan munkaügyi miniszter, majd a papírra vetett tervezetből kiderül” – fejtette ki Csép Éva Andrea.
Első olvasatban elfogadta a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely szerint a jelenlegi 650 lejről 1500 lejre nőne a gyermeknevelési szabadságon lévő szülők munkába való visszatérését ösztönző támogatás összege – írja az Agerpres hírügynökség. Raluca Turcan munkaügyi miniszter a kormányülést követően rámutatott, a jelenleg hatályos törvény értelmében azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság két évének lejárta előtt visszatérnek dolgozni, 650 lejes úgynevezett visszailleszkedési pótlékot kapnak egy éven át. Az emelt összegű, 1500 lejes támogatás azoknak a szülőknek járna, akik a gyermek hat hónapos kora előtt visszatérnek dolgozni. Ez esetben addig kapnák a pótlékot, amíg a gyermeknevelési szabadságuk tartott volna – nyomatékosította a tárcavezető.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
2 hozzászólás