Visszaszolgáltatások: falhoz állított polgármesterek

A megye elöljárói a prefektúra meghívására érkeztek Sepsiszentgyörgyre, és mint kiderült, csupa olyan elvárással szembesültek, amelyekről elviekben már tudniuk kellett, hiszen az új a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény, amely a 165-ös számot viseli, előírásait ismerniük kellene. Ez a jogszabály ugyanis kihat a hatályban lévő földtörvényre is, így a helyi és megyei földosztó bizottságok munkáját is részben átalakítja, hiszen a pontos határidőket szab a föld-visszaszolgáltatási procedúrát illetően.

Amint azt Dumitru Marinescu kormánybiztos, valamint Felician Ursache a megyei kataszteri hivatal vezetője is kifejtették, az egyik legjelentősebb változás, hogy az önkormányzatoknak úgymond leltárba kell venniük a közigazgatási hatáskörükbe tartozó állami köz- és magántulajdonban lévő, illetve önkormányzati tulajdonban lévő föld- és erdőterületeket, valamint azokat az ingatlanokat, amelyek kárpótlás tárgyát képezhetik. Emellett mindazokat a visszaigénylési eseteket összesíteniük kell, amelyeket az elmúlt években nem sikerült összeírni. A kötelezettségek közlését követően érkezett tulajdonképpen a meglepetés, ugyanis Marinescu közölte, mindezt szeptember 20-ig, azaz péntekig kell valahogy megvalósítaniuk – a törvény 120 napot ír elő, a hatályba lépéstől, ami május 20-a volt –, legalábbis a megoldatlan ügyek listája el kellene addig jusson a megyei földosztó bizottsághoz, a kormányhivatalhoz. A vissza nem szolgáltatott ingóságok és ingatlanok leltára elég, ha év végéig elkészül. Nem mellékes ugyanakkor, hogy azok az önkormányzatok, amelyek nem tesznek eleget a kötelezettségnek akár 100 ezer lejes bírsággal is sújthatók. Az új rendelkezések értelmében ugyanakkor a helyi bizottságok vezetője ezen túl csak a polgármester lehet.

Lázadnak a községgazdák

Mind utóbbi, mind előbbi szárazon közölt változások panaszáradatot váltottak ki a polgármesterekből. Zágon elöljáró Kiss József felhozta, hogy bár a visszaszolgáltatási procedúra több gazda esetében lezárult ugyan, de a birtokleveleket nem kapták kézhez, így most nem világos, hogy az általuk használt földterületek bekerülnek-e a meg nem oldott ügyek jegyzékébe, vagy sem. Emellett – és ezt több kollégája is megerősítette – elég magas a száma azoknak a visszaszolgáltatási ügyeknek, amelyeket nem sikerült lezárni, mivel per alatt állnak. Ezekre nézve a törvény nem szolgál pontosításokkal, illetve esetenként hagyatéki problémák akadályozzák a birtoklevelek kiállítását. Felvetődött ugyanakkor még egy igen jelentős kérdés, hogy az egykori állami vállalatok által birtokolt területek esetében a tulajdonjog átszállt az esetleges jogutódokra, avagy az is bevehető a vissza nem szolgáltatott területek jegyzékébe.

Kasléder József, Málnás község polgármestere egy másik gondot is felvetett, sok mezőgazdasági terület, vagy legelő máig nincs telekkönyvezve, és bár az agrárjegyzékben szerepelnek, de a mai napig viták tárgyát képezi. Az elöljárók szinten kivétel nélkül egyet értettek abban, hogy majd minden közigazgatási egység esetében pontatlan adatokkal, mérésekkel, hiányos dokumentáció alapján dolgozta a földosztó bizottságok, ezért elsősorban egy újramérésre lenne szükség, amire természetesen nincs meg az anyagi keret. Ursache ez utóbbi esetében egyetértően nyilatkozott, de megerősítette, hogy ez a folyamat sem itt, sem máshol nem bonyolítható le, hiszen ez majdnem olyan, mintha elölről kezdenék. A jelenlévő Márton Árpád képviselő egyszerűen kommunista módszernek nevezte azt, ahogy a román kormány a visszaszolgáltatást szeretné lezárni, azaz papíron majd elmondható lesz, hogy minden meg van oldva, de a terepen egészen más lesz a helyzet. Most is jellemző a pontatlanság, hibás adatok, hát még abban az esetben, ha egy Bukarestben összesített lista alapján fogják a még megmaradt földeket elosztani, illetve a kártérítéseket kiszabni – vélte a honatya.

A polgármesterek közül többen nehezményezték még azt is, hogy ők kell mostantól a helyi visszaszolgáltatási bizottságokat irányítsák, ami eddig sok esetben a jegyzők feladata volt, mivel ők rendelkeztek megfelelő végzettséggel. A községvezetők azt is felhozták, hogy miért éppen most közlik velük a teendőket, de erre a prefektustól nem kaptak érdembeli választ, Marinescu annyit mondott, meghallgatják a javaslatokat, és továbbítják Bukarestnek. A kötelezettség viszont marad.