Változik a „kóborkutya-politika” Sepsiszentgyörgyön

Az elképzelésről Antal Árpád polgármester és Sikó Barabási Sándor főállatorvos, az állat-egészségügyi hatóság vezetője számoltak be szerdán. Antal kezdésként ismertette a 2009 októbere óta működő szépmezői kutyamenhely révén elért eredményeket. Ezek szerint az elmúlt közel három évben összesen majd 2200 ebet fogtak be a menhely önkéntesei, ezek közül pedig 498 talált gazdára, ami 23 százalékos teljesítményt jelent, országos szinten ez egy igen jó eredmény. A polgármester ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Romániában továbbra sincs egységes fellépés a gazdátlan ebekkel kapcsolatban, miközben a jelenség az ország mindegy egyes településén komoly problémát jelent.

Antal az új stratégia kapcsán elmondta, hogy mivel a szépmezői menhely jelenleg is túlterhelt (135 eb tartózkodik éppen a 85 befogadására tervezett telepen – igaz sokuk még csak kölyök), illetve a befogott állatok helyébe újak jelennek meg – bevándorolnak a megüresedett területre –, úgy döntöttek változtatnak az eddigi szabályzaton. Az újdonságokról Sikó Barabási Sándor beszélt, rámutatva, hogy mostantól a menhely önkéntesei az állatorvossal közösen altatólövedékkel fogják be a lakossági bejelentés nyomán azonosított állatokat, majd a menhelyen csak a nagyon öreg, menthetetlenül beteg vagy agresszív ebeket altatják el. Ezt követi az oltás, parazitamentesítés és ivartalanítás (a nőstények esetében), majd a kutyákat két csoportra osztják aszerint, hogy mennyire barátságosak, tetszetősek, vagyis mennyire esélyesek az örökbefogadásra. A kevésbé szimpatikus ebeket zöld fülszámmal ellátva visszaengedik a városba, míg a többiek a menhelyen maradnak – ezek is kapnak fülszámot, mert lényeg a követhetőségük megoldása.

Öt állat egyébként már átesett a leírt procedúrán – tette hozzá Sikó. A polgármester és a főállatorvos egybehangzó véleménye szerint a lakosságra is megnyugtatóan hat majd, ha fülszámmal ellátott ebeket látnak, még akkor is, ha ezek szabadon mozognak a városban. A visszaengedéssel egyébként annak is elejét akarják venni, hogy a megürült területre máshonnan érkezzenek gazdátlan állatok, amire nagy esély van, mivel egy kutya akár ötven kilométerre is képes elvándorolni, hogy saját területe legyen.

Antal Árpád továbbá beszámolt arról is, hogy egy tanácshatározatot is előkészítenek, amely a megyeszékhelyen és a környező településeken lévő kutyák nyilvántartásba vételét célozza. Ezzel is a gazdátlan állatok számának a növekedését szeretnék csökkenteni, felajánlva a tulajdonosoknak az ebek ingyenes ivartalanítását, a határozat elfogadásától számított hat hónapban. Továbbra is komoly probléma ugyanis, hogy a kutyakölyköket az anyaállat gazdái úgymond elcsapják, mivel nincs rájuk szükségük. Azok a kutyatartók, akik nem akarnak élni az ivartalanítási lehetőséggel várhatóan külön illetéket kell majd fizessenek.

A sok esetben aggresszív kóbor állatok az egész megyében gondot jelentenek. A Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban csak idén közel kétszáz kutyaharapásos esetet kezeltek, ebből 156 alkalommal veszettségelleni szérumot is kellett biztosítani, tehát ismeretlen állat okozta a sérülést. Arra nézve, hogy hány volt a gazdátlan az ebek közül az intézmény nem vezet statisztikát, viszont a szérumhiány továbbra is országos probléma, olyannyira, hogy Sepsiszentgyörgyre Ploiești városából is érkeztek páciensek, hogy megkaphassák a készítményt. Háromszéken egyébként csak a megyei kórház rendelkezik szérummal.