Utcára készül az Alfa Kartell

Az akcióról Bong Vilmos szakszervezeti bizalmi hétfőn tájékoztatott. Elmondása szerint a Ponta-kabinetnek már korábban elküldött követelési listát mind az öt nagy szakszervezeti tömb vezetői aláírták, de a jelek szerint egyedül az Alfa Kartell lép a tettek mezejére. Mint kiderült, összesen öt követelést fogalmaztak meg az érdekvédelmi szervezetek, ezek közül a legfontosabb a társadalmi párbeszédre vonatkozó törvényt érintik, amelyek módosításai hátrányosan érintik a munkavállalókat. Bong szerint ezeket a változtatásokat még az előző kormány eszközölte, a külföldi munkáltatók, befektetők tanácsának nyomására. A felszámolt előírások közül a legsúlyosabb következménye annak van, amely révén megszűnt az országosan érvényes kollektív munkaszerződés. Ez ugyanis több olyan jogot biztosított a munkavállalóknak, amelyeket a jogszabályok nem tettek lehetővé, megszüntetésével pedig ez a csoport még kiszolgáltatottabbá vált.

A szakszervezeti bizalmi szerint a Ponta-kabinetnek ezen a téren kellene változtatnia. Ugyanazon törvénymódosítások hozták azt az áldatlan helyzetet is, hogy jelen pillanatban a szakszervezetek képviselete is formálissá vált, hiszen míg azelőtt az alkalmazottak 30 százaléka elegendő volt, ha az érdekvédelmi szervezet tagja, ahhoz hogy bele tudjanak szólni az illető vállalat, vagy ágazat szintjén kötendő kollektív munkaszerződés tartalmi részébe. Most ez az arány 50 százalék, ami oda vezetett egyes helyeken, hogy ezt a megállapodást meg sem kötötték, sőt az ágazati válfaja meg is szűnt. Magyarán a társadalmi párbeszéd nem létezik gyakorlatilag. Sőt a beruházóknak, munkáltatóknak kedvező jogi szabályozás miatt sok ágazatban még a szakszervezetek létrehozása sem lehetséges,  így Háromszéken a nadrággyárak esetében, ami még inkább kiteszi őket a visszaéléseknek. Az érdekvédelmi szervezetek csak tanácsadással tudnak segíteni, ha az alkalmazott nem tagja egyetlen szakszervezetnek sem.

A további követelések között szerepel még a decensnek nevezett bérezés. Ennek kapcsán Bong elmondta, azt kérik a kormánytól, hogy az országos minimálbér 2014-ben érje el az átlagbér hatvan százalékát, amint az a korábban a kabinet és az érdekképviseleti tömbök között kötött megállapodás szerint meg kellene történjen. Ehhez képest jelen pillanatban 34 százalékról lehet beszélni, ami Európában sereghajtóvá teszi Romániát. Konkrét összegre lefordítva a bizalmi szerint azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér elérje az ezer lejes szintet. Arra a kérdésre, hogy Háromszéken még az országos átlaghoz képest is alacsonyak a bérek, Bong úgy vélekedett, ez a megye sajátos gazdasági helyzetének tudható be, azaz nem léteznek olyan munkáltatók, amelyek bérpolitikája megdobná ezt a szegmenst, mivel mindenki az alacsony javadalmazás mellett dönt, magas elvárások mellett. Ennek járulékos következménye a jó munkaerő elvándorlása.

A tiltakozók egyébként 13 órakor vonulnak ki sztrájkőrséget állni a kormányhivatal elé. Várhatóan mintegy ötvenen az ötezer körüli tagságból. Érdeklődésünkre Bong Vilmos úgy vélte egy komolyabb tiltakozás esetén is a tagság legtöbb 10-15 százalékát tudják megmozgatni, mivel a többségük félti az állását.